Skip to main content

Bg. 6.8

Szöveg

jñāna-vijñāna-tṛptātmā
kūṭa-stho vijitendriyaḥ
yukta ity ucyate yogī
sama-loṣṭrāśma-kāñcanaḥ

Szó szerinti jelentés

jñāna – a megszerzett tudás által; vijñāna – és a gyakorlatban megélt tudás által; tṛpta – elégedett; ātmā – élőlény; kūṭa-sthaḥ – a lelki síkon; vijita-indriyaḥ – szabályozott érzékű; yuktaḥ – alkalmas az önmegvalósításra; iti – így; ucyate – mondják; yogī – a misztikus; sama – kiegyensúlyozott; loṣṭra – kavics; aśma – kő; kāñcanaḥ – arany.

Fordítás

Csak akkor szilárd valaki az önmegvalósításban, és csak akkor hívják yogīnak [misztikusnak], ha teljesen elégedetté vált megszerzett tudása és annak megvalósítása által. Az ilyen ember transzcendentális szinten áll, s önfegyelmezett. Mindent egyenlőnek lát, legyen az kavics, kő vagy arany.

Magyarázat

A csupán elméleti tudásnak, mely nélkülözi a Legfelsőbb Igazságról való teljes tudatosságot, nincs haszna. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.234) így ír ezzel kapcsolatban:

ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ

„Szennyezett anyagi érzékeivel senki sem értheti meg Śrī Kṛṣṇa nevének, alakjának, jellemének és kedvteléseinek transzcendentális természetét. Ez csakis akkor tárul fel az ember előtt, ha az Úrnak végzett transzcendentális szolgálat lelkileg áthatja.”

A Bhagavad-gītā a Kṛṣṇa-tudat tudománya. A világi bölcsesség egymagában senkit sem változtathat Kṛṣṇa-tudatúvá; az embernek olyan szerencsésnek kell lennie, hogy találkozzon egy tiszta tudatú emberrel. A Kṛṣṇa-tudatú ember Kṛṣṇa kegyéből megvalósított tudással rendelkezik, mert elégedett a tiszta odaadó szolgálattal, a megvalósított tudás által pedig az ember tökéletessé válik. A transzcendentális tudás birtokában szilárd maradhat meggyőződésében, de a csak elméleti tudással rendelkezőt könnyen megzavarhatják a látszólagos ellentmondások. Egyedül az önmegvalósítást elért lélek ura valóban önmagának, mert meghódolt Kṛṣṇa előtt. Transzcendentális ő, mert semmi köze a világi tudáshoz. Számára a világi tudás és az elméleti spekuláció – amit mások úgy becsülnek, mint az aranyat – nem ér többet a kavicsnál vagy a kőnél.