Skip to main content

7. VERS

TEXT 7

Szöveg

Text

jitātmanaḥ praśāntasya
paramātmā samāhitaḥ
śītoṣṇa-sukha-duḥkheṣu
tathā mānāpamānayoḥ
jitātmanaḥ praśāntasya
paramātmā samāhitaḥ
śītoṣṇa-sukha-duḥkheṣu
tathā mānāpamānayoḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

jita-ātmanaḥ – annak, aki legyőzte elméjét; praśāntasya – aki az elméje szabályozásával békét ért el; parama-ātmā – a Felsőlélek; samāhitaḥ – teljesen elért; śīta – hidegben; uṣṇa – melegben; sukha – boldogságban; duḥkheṣu – és boldogtalanságban; tathā – is; māna – tiszteletben; apamānayoḥ – és szégyenben.

jita-ātmanaḥ — of one who has conquered his mind; praśāntasya — who has attained tranquillity by such control over the mind; parama-ātmā — the Supersoul; samāhitaḥ — approached completely; śīta — in cold; uṣṇa — heat; sukha — happiness; duḥkheṣu — and distress; tathā — also; māna — in honor; apamānayoḥ — and dishonor.

Fordítás

Translation

Aki legyőzte elméjét, az elérte már a Felsőlelket, mert nyugalom árasztja el. Az ilyen ember számára boldogság vagy szenvedés, meleg vagy hideg, tisztelet vagy gyalázat nem különbözik egymástól.

For one who has conquered the mind, the Supersoul is already reached, for he has attained tranquillity. To such a man happiness and distress, heat and cold, honor and dishonor are all the same.

Magyarázat

Purport

Voltaképpen minden élőlénynek az a kötelessége, hogy engedelmeskedjen az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasításainak, aki Paramātmāként mindenki szívében jelen van. Az anyagi tettekbe akkor bonyolódik bele az élőlény, amikor a külső, illuzórikus energia félrevezeti az elméjét. Éppen ezért arra az emberre, aki valamelyik yoga-folyamat segítségével megzabolázta az elméjét, úgy kell tekintenünk, mint aki már célba ért. Az embernek követnie kell a felsőbb utasításokat. Amikor elméje megingathatatlanul a felsőbb természetre összpontosít, akkor egyedül a Legfelsőbb útmutatását képes követni. Elméjének el kell fogadnia és követnie kell valamilyen felsőbb irányítást. Az elme szabályozásának eredménye az, hogy az ember magától értetődő módon engedelmeskedik a Paramātmā, a Felsőlélek parancsainak. Az, aki Kṛṣṇa-tudatú, azonnal eljut erre a transzcendentális síkra, ezért az Úr bhaktájára nem hatnak az anyagi lét kettősségei, például a boldogság és a boldogtalanság, a hideg és a meleg stb. Ez az állapot a tényleges samādhi, az elmélyülés a Legfelsőbben.

Actually, every living entity is intended to abide by the dictation of the Supreme Personality of Godhead, who is seated in everyone’s heart as Paramātmā. When the mind is misled by the external, illusory energy, one becomes entangled in material activities. Therefore, as soon as one’s mind is controlled through one of the yoga systems, one should be considered to have already reached the destination. One has to abide by superior dictation. When one’s mind is fixed on the superior nature, he has no alternative but to follow the dictation of the Supreme. The mind must admit some superior dictation and follow it. The effect of controlling the mind is that one automatically follows the dictation of the Paramātmā, or Supersoul. Because this transcendental position is at once achieved by one who is in Kṛṣṇa consciousness, the devotee of the Lord is unaffected by the dualities of material existence, namely distress and happiness, cold and heat, etc. This state is practical samādhi, or absorption in the Supreme.