Skip to main content

47. VERS

TEXT 47

Szöveg

Texto

yoginām api sarveṣāṁ
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yukta-tamo mataḥ
yoginām api sarveṣāṁ
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yukta-tamo mataḥ

Szó szerinti jelentés

Palabra por palabra

yoginām – a yogīk közül; api – is; sarveṣām – valamennyi közül; mat-gatena – Bennem lakozva, mindig Rám gondolva; antaḥ-ātmanā – magában; śraddhā-vān – teljes hittel; bhajate – transzcendentális szerető szolgálatot végez; yaḥ – aki; mām – Nekem (a Legfelsőbb Úrnak); saḥ – ő; me – Általam; yukta-tamaḥ – a legnagyobb yogīnak; mataḥ – van tekintve.

yoginām — de los yogīs; api — también; sarveṣām — todos los tipos de; mat-gatena — refugiándose en Mí; antaḥ — dentro de sí; ātmanā — siempre pensando en Mí; śraddhā-vān — con plena fe; bhajate — presta un amoroso servicio trascendental; yaḥ — aquel que; mām — a Mí (el Señor Supremo); saḥ — él; me — por Mí; yukta-tamaḥ — el yogī más grande de todos; mataḥ — se considera.

Fordítás

Traducción

Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, s transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb. Ez az Én véleményem.

Y de todos los yogīs, aquel que tiene una gran fe y que siempre se refugia en Mí, piensa en Mí y Me presta un amoroso servicio trascendental, es el que está más íntimamente unido a Mí por medio del yoga, y es el más elevado de todos. Esa es Mi opinión.

Magyarázat

Significado

Ebben a versben a bhajate szónak nagy jelentősége van. Töve a bhaj ige, amit a szolgálattal kapcsolatban használnak. A magyar „imádat” szó nem egészen ugyanazt jelenti, mint a bhaj. Imádat alatt csodálatot, tiszteletet és megbecsülést értünk egy arra méltó személy iránt. A szeretettel és hűséggel végzett szolgálat azonban legfőképpen az Istenség Legfelsőbb Személyiségét illeti meg. Ha valaki elmulasztja egy tiszteletre méltó ember vagy egy félisten imádatát, legfeljebb udvariatlannak nevezhető, ám a Legfelsőbb Úr szolgálatát senki sem kerülheti el anélkül, hogy ez súlyos ítéletet ne vonna maga után. Minden élőlény az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, ezért eredeti természetéből adódóan az a feladata, hogy a Legfelsőbb Urat szolgálja. Aki nem tesz ennek eleget, az elbukik. Ezt a Bhāgavatam (11.5.3) az alábbi versben erősíti meg:

La palabra bhajate es significativa aquí. Bhajate tiene su raíz en el verbo bhaj, que se usa cuando se requiere de servicio. El vocablo castellano «adoración» no se puede emplear en el mismo sentido que bhaj. Adoración significa venerar, o respetar y honrar a quien lo merece. Pero el servicio con amor y fe es especialmente para la Suprema Personalidad de Dios. Uno puede dejar de adorar a un hombre respetable o a un semidiós y quizás se lo llame descortés, pero no se puede dejar de servir al Señor Supremo sin ser censurado por completo. Toda entidad viviente es parte integral de la Suprema Personalidad de Dios, y, en consecuencia, tiene la función de servir al Señor Supremo, por su propia constitución. Al no hacerlo, la entidad viviente cae. El Bhāgavatam (11.5.3) confirma esto de la siguiente manera:

ya eṣāṁ puruṣaṁ sākṣād
ātma-prabhavam īśvaram
na bhajanty avajānanti
sthānād bhraṣṭāḥ patanty adhaḥ
ya eṣāṁ puruṣaṁ sākṣād
ātma-prabhavam īśvaram
na bhajanty avajānanti
sthānād bhraṣṭāḥ patanty adhaḥ

„Aki nem szolgálja az elsődleges Urat, minden élőlény eredetét, s elhanyagolja kötelességét Vele szemben, az biztosan visszaesik eredeti helyzetéből.”

«Todo aquel que no le preste servicio al Señor primordial y haga caso omiso de su deber para con Él, quien es la fuente de todas las entidades vivientes, sin duda que caerá de su posición constitucional».

Ez a vers szintén a bhajanti szót használja. Ez a szó tehát egyedül a Legfelsőbb Személyre vonatkozhat, míg az „imádat” szó a félistenekkel vagy bármilyen közönséges élőlénnyel kapcsolatban használható. A Śrīmad-Bhāgavatam e versében említett avajānanti szó a Bhagavad-gītāban is előfordul. Avajānanti māṁ mūḍhāḥ: „Csupán az ostobák és a gazemberek gúnyolják ki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Úr Kṛṣṇát.” Ezek az ostobák arra vetemednek, hogy magyarázatokat írjanak a Bhagavad-gītāhoz, ám semmi hajlandóságot nem mutatnak az Úr odaadó szolgálatára. Így természetesen nem tudnak megfelelő módon különbséget tenni a bhajanti és az „imádat” szó között.

En este verso también se usa la palabra bhajanti. De modo que, bhajanti se le aplica únicamente al Señor Supremo, mientras que la palabra «adoración» se les puede aplicar a los semidioses o a cualquier otra entidad viviente común. La palabra avajānanti que se emplea en este verso del Śrīmad-Bhāgavatam, también se encuentra en el Bhagavad-gītā. Avajānanti māṁ mūḍhāḥ: «Únicamente los necios y sinvergüenzas se burlan de la Suprema Personalidad de Dios, el Señor Kṛṣṇa». Esos necios se encargan de escribirle comentarios al Bhagavad-gītā, sin una actitud de servicio al Señor. Por consiguiente, ellos no pueden distinguir bien entre la palabra bhajanti y la palabra «adoración».

Valamennyi yoga a bhakti-yogában tetőzik, s ezen kívül minden más yoga csupán eszköz arra, hogy az ember elérje a bhaktit a bhakti-yogában. A yoga valójában bhakti-yogát jelent, mert minden yoga fokozatosan az igazi cél, a bhakti-yoga felé vezeti az embert. A karma-yoga elejétől a bhakti-yoga végéig hosszú út vezet az önmegvalósításig. Ennek az útnak az eleje a tettek gyümölcséről lemondó cselekvés, vagyis a karma-yoga. Ha ehhez később tudás és lemondás járul, akkor jñāna-yogának hívják. Amikor az ember a jñāna-yogában a különböző testgyakorlatokkal a Felsőlelken meditál, s elméjét Rá szögezi, azt aṣṭāṅga-yogának hívják. A csúcsot a bhakti-yoga jelenti, amikor a yogī – az aṣṭāṅga-yogán túlhaladva – eléri az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Kṛṣṇát. Valójában a bhakti-yoga a legvégső cél, de ahhoz, hogy a bhakti-yogát valaki részletesen elemezni tudja, meg kell értenie a többi yoga-folyamatot. A fejlődő yogī ezért az örök szerencséhez vezető igazi utat járja. Aki megáll egy bizonyos ponton, s nem halad tovább, annak neve ennek alapján karma-yogī, jñāna-yogī, dhyāna-yogī, rāja-yogī, haṭha-yogī stb. Ám ha valaki olyan szerencsés, hogy eljut a bhakti-yogáig, tudhatjuk, hogy minden más yoga-folyamaton túlhaladt már. Kṛṣṇa-tudatúvá válni ezért a yoga legmagasabb fokának elérését jelenti, éppen úgy, mint amikor a Himalájáról szólva a világ legmagasabb hegységére utalunk, melynek a Mount Everest a csúcsa.

El bhakti-yoga es la culminación de todas las clases de prácticas de yoga. Todos los demás yogas no son más que medios para llegar al punto del bhakti en el bhakti-yoga. Yoga significa de hecho bhakti-yoga; todos los demás yogas son progresiones que tienen por meta el bhakti-yoga. Desde el comienzo del karma-yoga hasta el final del bhakti-yoga es un largo camino que lleva a la autorrealización. El karma-yoga sin resultados fruitivos es el comienzo de ese sendero. Cuando el karma-yoga aumenta en conocimiento y renunciación, la etapa se denomina jñāna-yoga. Cuando el jñāna-yoga aumenta en meditación en la Superalma mediante diferentes procesos físicos y la mente se concentra en Él, se denomina aṣṭāṅga-yoga. Y cuando uno supera el aṣṭāṅga-yoga y llega al plano de la Suprema Personalidad de Dios, Kṛṣṇa, ello se denomina bhakti-yoga, el punto culminante. En efecto, el bhakti-yoga es la meta última, pero para analizar el bhakti-yoga a fondo hay que entender esos otros yogas. El yogī que es progresivo se encuentra, entonces, en el verdadero sendero de la buena fortuna eterna. Aquel que se aferra a un punto en particular y no progresa más, es conocido por ese nombre en particular: karma-yogī, jñāna-yogī o dhyāna-yogī, rāja-yogī, haṭha-yogī, etc. Si uno es lo suficientemente afortunado como para llegar al plano del bhakti-yoga, se sobrentiende que ha superado todos los demás yogas. Por lo tanto, volverse consciente de Kṛṣṇa es la máxima etapa del yoga, de la misma manera en que, cuando hablamos de los Himālayas, nos referimos a las montañas más altas del mundo, de las cuales el pico más alto, el monte Everest, se considera que es la culminación.

Aki a bhakti-yoga útját járva elérkezik a Kṛṣṇa-tudathoz, s a Védák útmutatását követve jó helyzetbe kerül, az nagyon szerencsésnek mondható. Az ideális yogī figyelmét Kṛṣṇára összpontosítja, akit Śyāmasundarának hívnak, és akinek színe épp oly gyönyörű, mint a felhőé. Lótuszvirághoz hasonlatos arca ragyog, mint a nap, s öltözékét csillogó ékkövek, testét virágfüzérek díszítik. Minden oldalról fenséges lelki fény, a brahmajyoti veszi körül. Különböző formákban száll alá e világba, mint például Rāma, Nṛsiṁha, Varāha és Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Emberhez hasonló formájában Yaśodā anya gyermekeként jelenik meg, és Kṛṣṇának, Govindának és Vāsudevának nevezik. Ő a tökéletes gyermek, férj, barát és mester, és minden fenséggel és transzcendentális tulajdonsággal teljes mértékben rendelkezik. Aki örökké tudatában van az Úr e tulajdonságainak, azt a legkiválóbb yogīnak nevezik.

Por una gran fortuna, uno llega al plano de conciencia de Kṛṣṇa en la senda del bhakti-yoga, para así quedar bien situado según lo que indican los Vedas. El yogī ideal concentra la atención en Kṛṣṇa, a quien se le da el nombre de Śyāmasundara, y quien tiene un color tan hermoso como el de una nube, cuya cara cual loto es tan refulgente como el Sol, cuya ropa está llena de joyas que la hacen brillar, y cuyo cuerpo lleva una guirnalda de flores. Su magnífico resplandor, llamado brahma-jyotir, ilumina por todas partes. Él se encarna en diferentes formas, tales como Rāma, Nṛsiṁha, Varāha y Kṛṣṇa, la Suprema Personalidad de Dios, y desciende como un ser humano —como hijo de madre Yaśodā—, y es conocido como Kṛṣṇa, Govinda y Vāsudeva. Él es el hijo, esposo, amigo y amo perfecto, y está colmado de todas las opulencias y cualidades trascendentales. Si uno permanece plenamente consciente de esas características del Señor, se dice que es el yogī más elevado de todos.

Valamennyi védikus írás megerősíti, hogy a yoga legtökéletesebb szintjét csakis a bhakti-yogával lehet elérni:

Esta etapa de máxima perfección en el yoga se puede alcanzar únicamente por medio del bhakti-yoga, tal como se confirma en toda la literatura védica:

yasya deve parā bhaktir
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ
yasya deve parā bhaktir
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ

„A védikus tudás igazi jelentése csak azon nagy lelkek előtt tárul fel magától, akiknek rendíthetetlen hitük van mind az Úrban, mind a lelki tanítómesterben” (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.23).

«Solo a aquellas grandes almas que tienen fe implícita tanto en el Señor como en el maestro espiritual, se les revelan automáticamente todos los significados del conocimiento védico» (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.23).

Bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam, etad eva naiṣkarmyam. „A bhakti azt az Úrnak végzett odaadó szolgálatot jelenti, amikor valaki mentes attól a vágytól, hogy jelenlegi vagy elkövetkező életében anyagi haszonra tegyen szert. Az ember az ilyen hajlamoktól megszabadulva merítse elméjét teljesen a Legfelsőbbe. Ez a naiṣkarmya célja” (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.15).

Bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam; etad eva naiṣkarmyam. «Bhakti significa servicio devocional que se le presta al Señor, libre del deseo de obtener ganancia material, ya sea en esta vida o en la siguiente. Desprovisto de esa clase de inclinaciones, uno debe absorber la mente en el Supremo por completo. Ese es el propósito del naiṣkarmya» (Gopāla-tāpanī Upaniṣad 1.15).

Ez tehát néhány olyan folyamat, ami a bhakti, vagyis a Kṛṣṇa-tudat végzését segíti, amely a yoga-rendszer legtökéletesebb szintje.

Estos son algunos de los medios para la ejecución del bhakti, o el proceso de conciencia de Kṛṣṇa, la etapa más elevada y perfecta del sistema de yoga.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā hatodik fejezetéhez, melynek címe: „Dhyāna-yoga”.

Así terminan los significados de Bhaktivedanta correspondientes al capítulo sexto del Śrīmad Bhagavad-gītā, titulado «Dhyāna-yoga».