47. VERS

TEXT 47

Szöveg

Verš

yoginām api sarveṣāṁ
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yukta-tamo mataḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyma

yoginām – a yogīk közül; api – is; sarveṣām – valamennyi közül; mat-gatena – Bennem lakozva, mindig Rám gondolva; antaḥ-ātmanā – magában; śraddhā-vān – teljes hittel; bhajate – transzcendentális szerető szolgálatot végez; yaḥ – aki; mām – Nekem (a Legfelsőbb Úrnak); saḥ – ő; me – Általam; yukta-tamaḥ – a legnagyobb yogīnak; mataḥ – van tekintve.

yoginām — yogīnů; api — také; sarveṣām — všech; mat-gatena — který se ke Mně upíná, neustále na Mě myslí; antaḥ-ātmanā — ve svém nitru; śraddhā-vān — s naprostou vírou; bhajate — prokazuje transcendentální láskyplnou službu; yaḥ — ten, kdo; mām — Mně (Nejvyššímu Pánu); saḥ — on; me — Mnou; yukta-tamaḥ — největší yogī; mataḥ — je považován.

Fordítás

Překlad

Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, s transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb. Ez az Én véleményem.

Ze všech yogīnů je ten, který se ke Mně neustále upíná s velkou vírou a v nitru myslí na Mě a který Mi prokazuje transcendentální láskyplnou službu, se Mnou nejdůvěrněji spojen yogou a stojí ze všech nejvýše. To je Můj názor.

Magyarázat

Význam

Ebben a versben a bhajate szónak nagy jelentősége van. Töve a bhaj ige, amit a szolgálattal kapcsolatban használnak. A magyar „imádat” szó nem egészen ugyanazt jelenti, mint a bhaj. Imádat alatt csodálatot, tiszteletet és megbecsülést értünk egy arra méltó személy iránt. A szeretettel és hűséggel végzett szolgálat azonban legfőképpen az Istenség Legfelsőbb Személyiségét illeti meg. Ha valaki elmulasztja egy tiszteletre méltó ember vagy egy félisten imádatát, legfeljebb udvariatlannak nevezhető, ám a Legfelsőbb Úr szolgálatát senki sem kerülheti el anélkül, hogy ez súlyos ítéletet ne vonna maga után. Minden élőlény az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, ezért eredeti természetéből adódóan az a feladata, hogy a Legfelsőbb Urat szolgálja. Aki nem tesz ennek eleget, az elbukik. Ezt a Bhāgavatam (11.5.3) az alábbi versben erősíti meg:

Důležité je zde slovo bhajate. Pochází ze slovesného kořene bhaj, kterého se používá k označení služby. Slovo uctívat nemá úplně stejný význam jako bhaj. Uctívat znamená někoho ctít, projevovat úctu někomu, kdo si to zaslouží. Služba s láskou a vírou je však zvláště určena Nejvyšší Osobnosti Božství. Ten, kdo se vyhne uctívání ctihodného člověka či poloboha, je možná nazván nezdvořilým, ale ten, kdo se vyhýbá službě Nejvyššímu Pánu, je ztracen. Každá živá bytost je nedílnou částí Nejvyššího Pána, Osobnosti Božství, a svou přirozeností je tedy určena ke službě Jemu. Jestliže podle toho nejedná, poklesne. Bhāgavatam (11.5.3) to dokládá takto:

ya eṣāṁ puruṣaṁ sākṣād
ātma-prabhavam īśvaram
na bhajanty avajānanti
sthānād bhraṣṭāḥ patanty adhaḥ

„Aki nem szolgálja az elsődleges Urat, minden élőlény eredetét, s elhanyagolja kötelességét Vele szemben, az biztosan visszaesik eredeti helyzetéből.”

“Každý, kdo zanedbává svou povinnost a neslouží původnímu Pánu, jenž je zdrojem všech živých bytostí, poklesne ze svého přirozeného postavení.”

Ez a vers szintén a bhajanti szót használja. Ez a szó tehát egyedül a Legfelsőbb Személyre vonatkozhat, míg az „imádat” szó a félistenekkel vagy bármilyen közönséges élőlénnyel kapcsolatban használható. A Śrīmad-Bhāgavatam e versében említett avajānanti szó a Bhagavad-gītāban is előfordul. Avajānanti māṁ mūḍhāḥ: „Csupán az ostobák és a gazemberek gúnyolják ki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Úr Kṛṣṇát.” Ezek az ostobák arra vetemednek, hogy magyarázatokat írjanak a Bhagavad-gītāhoz, ám semmi hajlandóságot nem mutatnak az Úr odaadó szolgálatára. Így természetesen nem tudnak megfelelő módon különbséget tenni a bhajanti és az „imádat” szó között.

Stejné slovo, bhajanti, je rovněž v tomto verši. Bhajanti se tedy může vztahovat jedině ke službě Nejvyššímu Pánu, zatímco slovo uctívat může být vztaženo k polobohům či jakékoliv jiné obyčejné živé bytosti. Slovo avajānanti, použité v tomto verši ze Śrīmad-Bhāgavatamu, nalezneme také v Bhagavad-gītě. Avajānanti māṁ mūḍhāḥ — “Jedině hlupáci a darebáci se vysmívají Pánu Kṛṣṇovi, Nejvyšší Osobnosti Božství.” Tito hlupáci si troufají psát komentáře k Bhagavad-gītě, aniž by měli služebnický postoj k Pánu. Proto nejsou schopni náležitě rozlišovat mezi slovem bhajanti a slovem uctívat.

Valamennyi yoga a bhakti-yogában tetőzik, s ezen kívül minden más yoga csupán eszköz arra, hogy az ember elérje a bhaktit a bhakti-yogában. A yoga valójában bhakti-yogát jelent, mert minden yoga fokozatosan az igazi cél, a bhakti-yoga felé vezeti az embert. A karma-yoga elejétől a bhakti-yoga végéig hosszú út vezet az önmegvalósításig. Ennek az útnak az eleje a tettek gyümölcséről lemondó cselekvés, vagyis a karma-yoga. Ha ehhez később tudás és lemondás járul, akkor jñāna-yogának hívják. Amikor az ember a jñāna-yogában a különböző testgyakorlatokkal a Felsőlelken meditál, s elméjét Rá szögezi, azt aṣṭāṅga-yogának hívják. A csúcsot a bhakti-yoga jelenti, amikor a yogī – az aṣṭāṅga-yogán túlhaladva – eléri az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Kṛṣṇát. Valójában a bhakti-yoga a legvégső cél, de ahhoz, hogy a bhakti-yogát valaki részletesen elemezni tudja, meg kell értenie a többi yoga-folyamatot. A fejlődő yogī ezért az örök szerencséhez vezető igazi utat járja. Aki megáll egy bizonyos ponton, s nem halad tovább, annak neve ennek alapján karma-yogī, jñāna-yogī, dhyāna-yogī, rāja-yogī, haṭha-yogī stb. Ám ha valaki olyan szerencsés, hogy eljut a bhakti-yogáig, tudhatjuk, hogy minden más yoga-folyamaton túlhaladt már. Kṛṣṇa-tudatúvá válni ezért a yoga legmagasabb fokának elérését jelenti, éppen úgy, mint amikor a Himalájáról szólva a világ legmagasabb hegységére utalunk, melynek a Mount Everest a csúcsa.

Všechny druhy yogy vrcholí bhakti-yogou. Ostatní yogy jsou pouze prostředky, jak dospět k bhakti na úrovni bhakti-yogy. Yoga ve skutečnosti znamená bhakti-yogu; všechny ostatní yogy jsou postupy na cestě k bhakti-yoze. Od karma-yogy na počátku po bhakti-yogu na konci vede dlouhá cesta seberealizace. Karma-yoga, práce zbavená svých plodů, je počátkem této cesty. Je-li karma-yoga obohacena poznáním a odříkáním, nazývá se tato úroveň jñāna-yoga. Když ke jñāna-yoze přibyde meditace o Nadduši prováděná pomocí různých tělesných úkonů a mysl je upřená na Pána, nazývá se to aṣṭāṅga-yoga. A když někdo překoná aṣṭāṅga-yogu a dojde k Osobě Nejvyššího Pána, Kṛṣṇy, dosáhl bhakti-yogy, která je vrcholem. Bhakti-yoga je skutečně konečným cílem, ale abychom ji mohli podrobně analyzovat, musíme porozumět ostatním yogám. Yogī, který jde neustále dál, je tedy na pravé cestě věčného štěstí. Ten, kdo se zdržuje na určitém stupni, bez dalšího pokroku, je podle toho nazýván příslušným jménem: karma-yogī, jñāna-yogī či dhyāna-yogī, rāja-yogī, haṭha-yogī a tak dále. Pokud má někdo to štěstí, že se dostal až na úroveň bhakti-yogy, všechny ostatní yogy již překonal. Vědomí Kṛṣṇy je tedy nejvyšším stupněm yogy, stejně jako když mluvíme o Himalájích, míníme tím nejvyšší hory na světě, které vrcholí Mount Everestem.

Aki a bhakti-yoga útját járva elérkezik a Kṛṣṇa-tudathoz, s a Védák útmutatását követve jó helyzetbe kerül, az nagyon szerencsésnek mondható. Az ideális yogī figyelmét Kṛṣṇára összpontosítja, akit Śyāmasundarának hívnak, és akinek színe épp oly gyönyörű, mint a felhőé. Lótuszvirághoz hasonlatos arca ragyog, mint a nap, s öltözékét csillogó ékkövek, testét virágfüzérek díszítik. Minden oldalról fenséges lelki fény, a brahmajyoti veszi körül. Különböző formákban száll alá e világba, mint például Rāma, Nṛsiṁha, Varāha és Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Emberhez hasonló formájában Yaśodā anya gyermekeként jelenik meg, és Kṛṣṇának, Govindának és Vāsudevának nevezik. Ő a tökéletes gyermek, férj, barát és mester, és minden fenséggel és transzcendentális tulajdonsággal teljes mértékben rendelkezik. Aki örökké tudatában van az Úr e tulajdonságainak, azt a legkiválóbb yogīnak nevezik.

Uchýlit se na cestu bhakti-yogy a dospět k vědomí Kṛṣṇy je velké štěstí. Tehdy jsme — jak učí Vedy — v dobrém postavení. Ideální yogī soustřeďuje svou pozornost na Pána Kṛṣṇu, který má jméno Śyāmasundara, má nádhernou barvu mraku, Jeho tvář podobná lotosu září jako slunce, Jeho oděv se blýská drahokamy a Jeho tělo je ověnčené květinovou girlandou. Pán osvětluje všechny strany svým oslnivým jasem zvaným brahmajyoti. Objevuje se v různých podobách, jakými jsou Rāma, Nṛsiṁha, Varāha a Kṛṣṇa, Nejvyšší Osobnost Božství. Sestupuje jako lidská bytost, syn matky Yaśody, a je znám pod jmény Kṛṣṇa, Govinda a Vāsudeva. Je dokonalým dítětem, manželem, přítelem a pánem a oplývá všemi druhy bohatství a transcendentálními vlastnostmi. Ten, kdo si je neustále vědom těchto Pánových rysů, je nejdokonalejší yogī.

Valamennyi védikus írás megerősíti, hogy a yoga legtökéletesebb szintjét csakis a bhakti-yogával lehet elérni:

Této úrovně nejvyšší dokonalosti yogy lze dosáhnout jedině bhakti-yogou. To dokládají všechna védská písma:

yasya deve parā bhaktir
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ

„A védikus tudás igazi jelentése csak azon nagy lelkek előtt tárul fel magától, akiknek rendíthetetlen hitük van mind az Úrban, mind a lelki tanítómesterben” (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.23).

“Jen těm velkým duším, které mají naprostou víru v Pána i v duchovního učitele, je automaticky vyjeven veškerý smysl védského poznání.” (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.23)

Bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam, etad eva naiṣkarmyam. „A bhakti azt az Úrnak végzett odaadó szolgálatot jelenti, amikor valaki mentes attól a vágytól, hogy jelenlegi vagy elkövetkező életében anyagi haszonra tegyen szert. Az ember az ilyen hajlamoktól megszabadulva merítse elméjét teljesen a Legfelsőbbe. Ez a naiṣkarmya célja” (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.15).

Bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam, etad eva naiṣkarmyam — “Bhakti je oddaná služba Pánu prostá touhy po hmotném zisku, v tomto či v příštím životě. Těchto sklonů se je třeba zbavit a zcela zaujmout svou mysl Nejvyšším. To je smysl slova naiṣkarmya.” (Gopāla-tāpanī Upaniṣad 1.15)

Ez tehát néhány olyan folyamat, ami a bhakti, vagyis a Kṛṣṇa-tudat végzését segíti, amely a yoga-rendszer legtökéletesebb szintje.

Toto jsou některé z prostředků k praktikování bhakti, yogy vědomí Kṛṣṇy, která je nejdokonalejším stupněm jógového systému.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā hatodik fejezetéhez, melynek címe: „Dhyāna-yoga”.

Takto končí Bhaktivedantovy výklady k šesté kapitole Śrīmad Bhagavad-gīty, pojednávající o dhyāna-yoze.