46. VERS
VERSO 46
Szöveg
Texto
jñānibhyo ’pi mato ’dhikaḥ
karmibhyaś cādhiko yogī
tasmād yogī bhavārjuna
jñānibhyo ’pi mato ’dhikaḥ
karmibhyaś cādhiko yogī
tasmād yogī bhavārjuna
Szó szerinti jelentés
Sinônimos
tapasvibhyaḥ – az aszkétáknál; adhikaḥ – kiválóbb; yogī – a yogī; jñānibhyaḥ – a bölcsnél; api – is; mataḥ – tekintik; adhikaḥ – kiválóbbnak; karmibhyaḥ – a munka gyümölcseiért dolgozónál; ca – is; adhikaḥ – kiválóbb; yogī – a yogī; tasmāt – ezért; yogī – transzcendentalista; bhava – legyél; arjuna – ó, Arjuna.
tapasvibhyaḥ — aos ascetas; adhikaḥ — superior; yogī — o yogī; jñānibhyaḥ — aos sábios; api — também; mataḥ — considerado; adhikaḥ — superior; karmibhyaḥ — aos trabalhadores fruitivos; ca — também; adhikaḥ — superior; yogī — o yogī; tasmāt — portanto; yogī — um transcendentalista; bhava — apenas torne-se; arjuna — ó Arjuna.
Fordítás
Tradução
A yogī jobb az aszkétánál, az empirikus filozófusnál és a tettei gyümölcseire törekvőnél is. Ó, Arjuna, légy hát yogī minden körülmények között!
O yogī é maior do que o asceta, maior do que o empirista e maior do que o trabalhador fruitivo. Portanto, ó Arjuna, em todas as circunstâncias, seja um yogī.
Magyarázat
Comentário
Yoga alatt azt értjük, amikor tudatunk összekapcsolódik a Legfelsőbb Abszolút Igazsággal. Az ennek elérését szolgáló folyamatokat gyakorlóik az adott módszernek megfelelően különféle nevekkel illetik. Ha az összekapcsoló folyamat legfőképpen gyümölcsöző cselekedetekből áll, akkor karma-yogának, ha inkább empirikus tudásra épül, akkor jñāna-yogának, s ha leginkább a Legfelsőbb Úrral való odaadó kapcsolat jellemzi, akkor bhakti-yogának nevezik. Ahogyan azt a következő vers elmagyarázza, valamennyi yoga végső tökéletessége a Kṛṣṇa-tudat, a bhakti-yoga. Ebben a versben az Úr megerősítette a yoga felsőbbrendűségét, ám arra nem utal, hogy ez jobb lenne a bhakti-yogánál. A bhakti-yoga a teljes lelki tudás, ezért semmi sem múlhatja felül. Az önvaló ismerete nélkül az aszketizmus tökéletlen, és nem lehet tökéletes az empirikus tudás sem, ha mellőzi a Legfelsőbb Úr előtti meghódolást. A gyümölcsöző munka szintén csak idővesztegetés, ha Kṛṣṇa-tudat nélkül végezzük. Ezért minden yoga-folyamat közül a bhakti-yoga a legdicsőségesebb, amelyről ez a vers beszél. Ezt a következő vers még világosabban elmagyarázza.
Quando falamos de yoga, referimo-nos ao processo pelo qual ligamos nossa consciência à Suprema Verdade Absoluta. Conforme o método específico adotado, vários praticantes dão a esse processo nomes diferentes. Quando no processo unitivo predominam as atividades fruitivas, ele chama-se karma-yoga; quando é predominantemente empírico, o processo chama- se jñāna-yoga; e quando predomina uma relação devocional com o Senhor Supremo, chama-se bhakti-yoga. Bhakti-yoga, ou consciência de Kṛṣṇa, é a perfeição última de todas as yogas, como se explicará no próximo verso. Nesta passagem, o Senhor confirma a superioridade da yoga, mas Ele não mencionou que ela é melhor do que bhakti-yoga. Bhakti-yoga é conhecimento espiritual pleno, e portanto nada pode excedê-la. O ascetismo sem autoconhecimento é imperfeito. O conhecimento empírico sem rendição ao Senhor Supremo também é imperfeito. E trabalho fruitivo sem consciência de Kṛṣṇa é perda de tempo. Portanto, a forma de execução de yoga de maior louvor mencionada aqui é a bhakti-yoga, e isto se explica de maneira mais clara no próximo verso.