46. VERS
TEXT 46
Szöveg
Texto
jñānibhyo ’pi mato ’dhikaḥ
karmibhyaś cādhiko yogī
tasmād yogī bhavārjuna
jñānibhyo ’pi mato ’dhikaḥ
karmibhyaś cādhiko yogī
tasmād yogī bhavārjuna
Szó szerinti jelentés
Palabra por palabra
tapasvibhyaḥ – az aszkétáknál; adhikaḥ – kiválóbb; yogī – a yogī; jñānibhyaḥ – a bölcsnél; api – is; mataḥ – tekintik; adhikaḥ – kiválóbbnak; karmibhyaḥ – a munka gyümölcseiért dolgozónál; ca – is; adhikaḥ – kiválóbb; yogī – a yogī; tasmāt – ezért; yogī – transzcendentalista; bhava – legyél; arjuna – ó, Arjuna.
tapasvibhyaḥ — que los ascetas; adhikaḥ — superior; yogī — el yogī; jñānibhyaḥ — que el sabio; api — también; mataḥ — considerado; adhikaḥ — superior; karmibhyaḥ — que los trabajadores fruitivos; ca — también; adhikaḥ — superior; yogī — el yogī; tasmāt — por lo tanto; yogī — un trascendentalista; bhava — vuélvete; arjuna — ¡oh, Arjuna!
Fordítás
Traducción
A yogī jobb az aszkétánál, az empirikus filozófusnál és a tettei gyümölcseire törekvőnél is. Ó, Arjuna, légy hát yogī minden körülmények között!
El yogī es superior al asceta, superior al empírico y superior al trabajador fruitivo. Por lo tanto, ¡oh, Arjuna!, en todas las circunstancias, sé un yogī.
Magyarázat
Significado
Yoga alatt azt értjük, amikor tudatunk összekapcsolódik a Legfelsőbb Abszolút Igazsággal. Az ennek elérését szolgáló folyamatokat gyakorlóik az adott módszernek megfelelően különféle nevekkel illetik. Ha az összekapcsoló folyamat legfőképpen gyümölcsöző cselekedetekből áll, akkor karma-yogának, ha inkább empirikus tudásra épül, akkor jñāna-yogának, s ha leginkább a Legfelsőbb Úrral való odaadó kapcsolat jellemzi, akkor bhakti-yogának nevezik. Ahogyan azt a következő vers elmagyarázza, valamennyi yoga végső tökéletessége a Kṛṣṇa-tudat, a bhakti-yoga. Ebben a versben az Úr megerősítette a yoga felsőbbrendűségét, ám arra nem utal, hogy ez jobb lenne a bhakti-yogánál. A bhakti-yoga a teljes lelki tudás, ezért semmi sem múlhatja felül. Az önvaló ismerete nélkül az aszketizmus tökéletlen, és nem lehet tökéletes az empirikus tudás sem, ha mellőzi a Legfelsőbb Úr előtti meghódolást. A gyümölcsöző munka szintén csak idővesztegetés, ha Kṛṣṇa-tudat nélkül végezzük. Ezért minden yoga-folyamat közül a bhakti-yoga a legdicsőségesebb, amelyről ez a vers beszél. Ezt a következő vers még világosabban elmagyarázza.
Cuando hablamos de yoga, nos referimos al proceso por el cual uno vincula su conciencia con la Suprema Verdad Absoluta. A dicho proceso le dan diferentes nombres los diversos practicantes, en función del método específico que se adopta. Cuando el proceso vinculador se encuentra predominantemente en el seno de las actividades fruitivas, se denomina karma-yoga; cuando es predominantemente empírico, se denomina jñāna-yoga; y cuando trata predominantemente de una relación devocional con el Señor Supremo, se denomina bhakti-yoga. El bhakti-yoga, o el proceso de conciencia de Kṛṣṇa, es la máxima perfección de todos los yogas, tal como se explicará en el siguiente verso. El Señor ha confirmado aquí la superioridad del yoga, pero no ha dicho que sea mejor que el bhakti-yoga. El bhakti-yoga es conocimiento espiritual en pleno, y, por ende, nada puede superarlo. El ascetismo sin conocimiento acerca del ser es imperfecto. El conocimiento empírico sin entrega al Señor Supremo también es imperfecto. Y el trabajo fruitivo sin conciencia de Kṛṣṇa es una pérdida de tiempo. Así pues, de todas las formas de ejecución de yoga que aquí se mencionan, la más elogiada es la del bhakti-yoga, y ello se explica aún más claramente en el verso que sigue.