Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » HATODIK FEJEZET

4. VERS

TEXT 4

Szöveg

Tekstas

yadā hi nendriyārtheṣu
na karmasv anuṣajjate
sarva-saṅkalpa-sannyāsī
yogārūḍhas tadocyate
yadā hi nendriyārtheṣu
na karmasv anuṣajjate
sarva-saṅkalpa-sannyāsī
yogārūḍhas tadocyate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yadā – amikor; hi – bizony; na – nem; indriya-artheṣu – érzékkielégítésben; na – sohasem; karmasu – gyümölcsöző tettekben; anuṣajjate – szükséges elmerülnie; sarva-saṅkalpa – minden anyagi vágyról; sannyāsī – lemondott; yoga-ārūḍhaḥ – fejlett a yogában; tadā – akkor; ucyate – úgy mondják.

yadā — kada; hi — tikrai; na — ne; indriya-artheṣu — juslių tenkinimu; na — niekada; karmasu — karmine veikla; anuṣajjate — būtinai užsiima; sarva-saṅkalpa — visų materialių troškimų; sannyāsī — atsižadėjęs; yoga-ārūḍhaḥ — pasiekęs yogos aukštumas; tadā — tuo metu; ucyate — sakoma, yra.

Fordítás

Translation

Akkor számít valaki fejlettnek a yogában, ha anyagi vágyairól lemondva nem törekszik érzékei kielégítésére, s nem végez gyümölcsöző tetteket sem.

Pasakyta, kad žmogus yra pasiekęs yogos aukštumų, kai jis, atsižadėjęs visų materialių troškimų, nieko nebedaro juslėms tenkinti ir nebeatlieka karminės veiklos.

Magyarázat

Purport

Amikor az ember teljesen elmerül az Úr transzcendentális szerető szolgálatában, belső elégedettség tölti el, és így nem végez többé érzékkielégítő vagy gyümölcsöző tetteket. Ellenkező esetben azonban elkerülhetetlenül az érzékei kielégítésével lesz elfoglalva, hiszen nem maradhat tétlen. A Kṛṣṇa-tudat nélkül az ember mindig egocentrikus vagy másokra kiterjesztett önző cselekedetekre kényszerül. Ám aki Kṛṣṇa-tudatú, az mindent képes Kṛṣṇa öröméért tenni, így teljesen eltávolodik az érzékkielégítéstől. Aki nem értette meg és nem váltotta valóra ezt az elvet, az mechanikus módszerrel törekszik arra, hogy megszabaduljon az anyagi vágyaktól, még mielőtt a yoga-létra legfelsőbb fokára fellépne.

KOMENTARAS: Žmogus, visiškai atsidėjęs transcendentinei meilės tarnystei Viešpačiui, laimingas vidujai, todėl jis atsisako juslių tenkinimo, t.y. karminės veiklos. Priešingu atveju jis neišvengiamai tenkina jusles, nes gyventi nieko neveikiant neįmanoma. Neturint Kṛṣṇos sąmonės, neišvengiamai ieškoma egocentrinio arba egoekstensyvaus užsiėmimo. Tuo tarpu Kṛṣṇą įsisąmoninęs žmogus viską daro Kṛṣṇos džiaugsmui ir tampa visiškai abejingas jusliniams malonumams. Jeigu nesi tokio lygio, teks mechaniškai vengti materialių norų kol nepakilsi iki aukščiausio yogos laiptelio.