Skip to main content

4. VERS

TEXT 4

Szöveg

Texte

yadā hi nendriyārtheṣu
na karmasv anuṣajjate
sarva-saṅkalpa-sannyāsī
yogārūḍhas tadocyate
yadā hi nendriyārtheṣu
na karmasv anuṣajjate
sarva-saṅkalpa-sannyāsī
yogārūḍhas tadocyate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yadā – amikor; hi – bizony; na – nem; indriya-artheṣu – érzékkielégítésben; na – sohasem; karmasu – gyümölcsöző tettekben; anuṣajjate – szükséges elmerülnie; sarva-saṅkalpa – minden anyagi vágyról; sannyāsī – lemondott; yoga-ārūḍhaḥ – fejlett a yogában; tadā – akkor; ucyate – úgy mondják.

yadā: quand; hi: certes; na: ne pas; indriya-artheṣu: au plaisir des sens; na: jamais; karmasu: aux actes intéressés; anuṣajjate: celui qui s’adonne nécessairement; sarva-saṅkalpa: à tous les désirs matériels; sannyāsī: celui qui a renoncé; yoga-ārūḍhaḥ: élevé dans la pratique du yoga; tadā: à ce moment-là; ucyate: est dit être.

Fordítás

Translation

Akkor számít valaki fejlettnek a yogában, ha anyagi vágyairól lemondva nem törekszik érzékei kielégítésére, s nem végez gyümölcsöző tetteket sem.

On considère avancé dans la pratique du yoga celui qui a renoncé à tout désir matériel et qui n’agit plus, ni pour le plaisir des sens ni pour tirer profit de ses actes.

Magyarázat

Purport

Amikor az ember teljesen elmerül az Úr transzcendentális szerető szolgálatában, belső elégedettség tölti el, és így nem végez többé érzékkielégítő vagy gyümölcsöző tetteket. Ellenkező esetben azonban elkerülhetetlenül az érzékei kielégítésével lesz elfoglalva, hiszen nem maradhat tétlen. A Kṛṣṇa-tudat nélkül az ember mindig egocentrikus vagy másokra kiterjesztett önző cselekedetekre kényszerül. Ám aki Kṛṣṇa-tudatú, az mindent képes Kṛṣṇa öröméért tenni, így teljesen eltávolodik az érzékkielégítéstől. Aki nem értette meg és nem váltotta valóra ezt az elvet, az mechanikus módszerrel törekszik arra, hogy megszabaduljon az anyagi vágyaktól, még mielőtt a yoga-létra legfelsőbb fokára fellépne.

Quiconque s’est engagé pleinement et avec amour dans le service transcendantal du Seigneur est heureux en lui-même. Il ne cherche plus, ni à jouir de ses sens ni à tirer profit de ses actes. Et comme on ne peut vivre sans agir, celui qui ne connaît pas cette joie intérieure agit fatalement pour satisfaire ses sens. Tant qu’il ne sera pas conscient de Kṛṣṇa, l’homme se livrera toujours à des actes égoïstes, visant son propre plaisir ou celui des gens auxquels il s’identifie. Une personne consciente de Kṛṣṇa, au contraire, s’engagera dans toutes sortes d’activités pour servir le Seigneur, et sera par là même tout à fait détachée des plaisirs matériels. Celui qui n’a pas cette réalisation devra essayer de s’affranchir des désirs matériels par des techniques diverses avant de pouvoir s’élever jusqu’au sommet de l’échelle du yoga.