Skip to main content

37. VERS

TEXT 37

Szöveg

Verš

arjuna uvāca
ayatiḥ śraddhayopeto
yogāc calita-mānasaḥ
aprāpya yoga-saṁsiddhiṁ
kāṁ gatiṁ kṛṣṇa gacchati
arjuna uvāca
ayatiḥ śraddhayopeto
yogāc calita-mānasaḥ
aprāpya yoga-saṁsiddhiṁ
kāṁ gatiṁ kṛṣṇa gacchati

Szó szerinti jelentés

Synonyma

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; ayatiḥ – a sikertelen transzcendentalista; śraddhayā – hittel; upetaḥ – aki törekedett; yogāt – a misztikus kapcsolattól; calita – eltérült; mānasaḥ – elméjű; aprāpya – nem érve el; yoga-saṁsiddhim – a miszticizmus legmagasabb rendű tökéletességét; kām – mi; gatim – célt; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; gacchati – elér.

arjunaḥ uvāca — Arjuna řekl; ayatiḥ — neúspěšný transcendentalista; śraddhayā — s vírou; upetaḥ — zaměstnaný; yogāt — od mystického spojení; calita — odchýlená; mānasaḥ — který má takovou mysl; aprāpya — nedosahující; yoga-saṁsiddhim — nejvyšší dokonalost v mystice; kām — jaké; gatim — místo určení; kṛṣṇa — ó Kṛṣṇo; gacchati — dosáhne.

Fordítás

Překlad

Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa! Milyen sors vár arra a transzcendentalistára, aki nagy hittel kezdi el az önmegvalósítás folyamatát, ám világias elméje miatt később letér az útról, s így nem éri el a misztika tökéletességét?

Arjuna řekl: Ó Kṛṣṇo, kam se dostane neúspěšný transcendentalista, který na začátku přijme proces seberealizace s vírou, ale později od něho kvůli světskému smýšlení upustí a tak v mystice nedosáhne dokonalosti?

Magyarázat

Význam

Az önmegvalósítás, azaz a misztika útjáról a Bhagavad-gītāban találhatunk leírást. Az önmegvalósítás alapelve az az ismeret, hogy az élőlény nem azonos az anyagi testtel, hanem különbözik tőle, és boldogságát az örökkévaló, gyönyörrel és tudással teli életben találja meg. Mindez transzcendentális, túl van a testen és az elmén. Az önmegvalósítást a tudás, a nyolcfokú yoga-rendszer, valamint a bhakti-yoga útján kell keresnünk. Mindegyik folyamat során meg kell ismernünk az élőlény valódi természetét, Istenhez fűződő kapcsolatát és azokat a cselekedeteket, amelyek által visszaállíthatja ezt az elveszett kapcsolatot, s elérheti a Kṛṣṇa-tudat legtökéletesebb szintjét. Ha az ember követi e három ösvény valamelyikét, előbb-utóbb kétségtelenül eléri a legfelsőbb célt. Ezt maga az Úr jelentette ki a második fejezetben: ezen a transzcendentális úton a legkisebb erőfeszítés is megadja a reményt a felszabadulásra. E három módszer közül ebben a korszakban különösen a bhakti-yoga gyakorlása vezet célra, mert ez Isten elérésének legközvetlenebb formája. Hogy másodszor is megbizonyosodjon, Arjuna arra kéri Śrī Kṛṣṇát, erősítse meg korábbi kijelentését. Lehet, hogy valaki őszintén belekezd az önmegvalósítás folyamatába, ám manapság a tudás művelésének és a nyolcfokú yoga-rendszer gyakorlásának útja rendkívül nehéz. Így aztán az ember folytonos igyekezete ellenére is számtalan okból kudarcot vallhat. Először is előfordulhat, hogy nem végzi kellőképpen komolyan a gyakorlatokat. A transzcendentális út követése olyan, mintha hadat üzennénk az illuzórikus energiának, így aztán az illuzórikus energia számtalan csábításával mindent megtesz annak érdekében, hogy legyőzze a karmai közül kiszabadulni próbálót. A feltételekhez kötött lelket már különben is rabul ejtették az anyagi energia kötőerői, ezért minden esélye megvan arra, hogy újra elcsábítsák, még akkor is, ha a transzcendentális ösvényen jár. Ezt nevezik úgy, hogy yogāc calita-mānasaḥ, azaz letérés a transzcendentális útról. Arjuna arról kérdez, hogy mi történik azzal, aki letér az önmegvalósítás útjáról.

Cesta seberealizace či mystiky je popsána zde, v Bhagavad-gītě. Základním principem seberealizace je poznání, že živá bytost se liší od hmotného těla a že její štěstí spočívá na transcendentální úrovni věčného života, blaženosti a poznání, nad úrovní těla i mysli. K seberealizaci lze jít cestou poznání, cestou osmistupňové yogy nebo cestou bhakti-yogy. V každém z těchto procesů je třeba poznat základní postavení živé bytosti, její vztah s Bohem a činnosti, jimiž může obnovit ztracené spojení a dosáhnout nejdokonalejšího stavu, vědomí Kṛṣṇy. Následování kterékoliv z výše uvedených metod dříve či později zaručeně vede k dosažení nejvyššího cíle. To již Pán prohlásil ve druhé kapitole: I malý pokrok na transcendentální cestě dává velkou naději na osvobození. Z těchto tří metod je pro současný věk konkrétně vhodná cesta bhakti-yogy, protože je tou nejpřímější metodou realizace Boha. Arjuna si chtěl být dvojnásob jistý, a proto požádal Pána Kṛṣṇu, aby své dřívější prohlášení potvrdil. Každý se může upřímně vydat cestou seberealizace, ale metody rozvoje poznání a provádění osmistupňové yogy jsou v Kali-yuze obecně velice obtížně uskutečnitelné. Z mnoha důvodů se proto může stát, že uchazeč neuspěje, přestože vynakládá soustavné úsilí. V první řadě je možné, že následování procesu nebere dostatečně vážně. Vydat se po transcendentální cestě v podstatě znamená vyhlásit válku matoucí energii. A ta se snaží každého, kdo se pokouší uniknout z jejího sevření, přemoci různými lákadly. Podmíněná duše je již okouzlena kvalitami hmotné energie, a i když se věnuje transcendentální disciplíně, neustále jí hrozí, že bude okouzlena znovu. To se potom nazývá yogāc calita-mānasaḥ — odklon z transcendentální cesty. Arjuna chce vědět, co se stane, když někdo takto sejde z cesty seberealizace.