Skip to main content

35. VERS

TEXT 35

Szöveg

Текст

śrī-bhagavān uvāca
asaṁśayaṁ mahā-bāho
mano durnigrahaṁ calam
abhyāsena tu kaunteya
vairāgyeṇa ca gṛhyate
ш́рı̄-бгаґава̄н ува̄ча
асам̇ш́айам̇ маха̄-ба̄хо
мано дурніґрахам̇ чалам
абгйа̄сена ту каунтейа
ваіра̄ґйен̣а ча ґр̣хйате

Szó szerinti jelentés

Послівний переклад

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Személyisége mondta; asaṁśayam – kétségtelenül; mahā-bāho – ó, erős karú; manaḥ – az elme; durnigraham – nehezen legyőzhető; calam – ingadozó; abhyāsena – gyakorlással; tu – de; kaunteya – ó, Kuntī fia; vairāgyeṇa – közömbösséggel; ca – is; gṛhyate – szabályozható.

ш́рı̄-бгаґава̄н ува̄ча—Верховний Бог-Особа сказав; асам̇ш́айам— безумовно; маха̄-ба̄хо — о міцнорукий; манах̣ — розум; дурніґрахам—важко опанувати; чалам—мерехтливий; абгйа̄сена—практикою; ту—але; каунтейа—син Кунтı̄; ваіра̄ґйен̣а—відчуженістю; ча—також; ґр̣хйате—можна так опанувати.

Fordítás

Переклад

Az Úr Śrī Kṛṣṇa így szólt: Ó, Kuntī erős karú fia! A nyugtalan elmét legyőzni kétségtelenül nagyon nehéz, de a megfelelő gyakorlás és a ragaszkodásnélküliség célhoz vezet.

Господь Ш́рı̄ Кр̣шн̣а сказав: О міцнорукий сину Кунтı̄, безсумнівно, дуже важко приборкати непокірний розум, але це можна зробити за допомогою відповідної практики й відречення.

Magyarázat

Коментар

Az Istenség Személyisége elfogadja Arjuna véleményét, miszerint a csökönyös elme szabályozása rendkívül nehéz, de ugyanakkor azt is mondja, hogy a gyakorlás és a ragaszkodástól való mentesség segítségével az ember sikerrel járhat. Mit is jelent ez a gyakorlás? Ebben a korszakban senki sem képes szigorúan betartani a szabályokat és előírásokat, például hogy magányos és szent helyen éljen, elméjét rögzítse a Felsőlélekre, szabályozza az érzékeket és az elmét, éljen cölibátusban és egyedül stb. A Kṛṣṇa-tudat gyakorlása közben azonban az ember kilenc formában szolgálhatja odaadóan az Urat. Az első és legfontosabb odaadó elfoglaltság a Kṛṣṇáról való hallás. Ez nagyon hatásos transzcendentális folyamat, amely megtisztítja az elmét minden kételkedéstől. Minél többet hall az ember Kṛṣṇáról, annál inkább megvilágosodik, s eltávolodik mindentől, ami eltérítheti Tőle. A vairāgyát könnyen elsajátíthatjuk azáltal, hogy elménket elszigeteljük az olyan tettektől, amelyek nem állnak kapcsolatban az Úr odaadó szolgálatával. Vairāgya annyit jelent, mint megválni az anyagtól és lelki elfoglaltságot adni az elmének. A ragaszkodásmentességhez vezető imperszonalista folyamat sokkal nehezebb, mint az elmét Kṛṣṇa tetteire rögzíteni. Az utóbbi rendkívül célszerű, mert Kṛṣṇáról hallva az ember természetes módon ragaszkodni fog a Legfelsőbb Lélekhez. Ezt a ragaszkodást hívják pareśānubhavának, azaz lelki elégedettségnek. Olyan ez, mint amikor az éhes ember minden lenyelt falat után elégedettséget érez: minél többet eszik, annál elégedettebbnek és erősebbnek érzi magát. Ehhez hasonlóan az odaadó szolgálat végzése következtében transzcendentális elégedettséget érzünk, amikor az elme eltávolodik az anyagi tárgyaktól. Ahhoz hasonlíthatjuk ezt, mint amikor szakszerű kezeléssel és megfelelő étrenddel meggyógyítunk egy betegséget. Az őrült elme számára ezért a legjobb kezelés az Úr Kṛṣṇa transzcendentális tetteinek hallgatása, a szenvedő beteg megfelelő diétája pedig a Kṛṣṇának felajánlott étel. Ez a kezelés nem más, mint a Kṛṣṇa-tudat folyamata.

Бог-Особа погоджується із словами Арджуни, що важко контролювати впертий розум. Але водночас Він каже, що це можливо за допомогою відповідної практики і відречення. Що ж це за практика? В сучасну епоху ніхто не має змоги дотримуватись суворих правил та приписів: оселитися в святому місці, зосередити розум на Наддуші, стримувати почуття й розум, дотримуватись целібату, залишатись самотнім тощо. Однак, якщо людина практикує свідомість Кр̣шн̣и, вона залучається до відданого служіння Господеві, яке виконують дев’ятьма різними способами. Перше і найголовніше заняття у відданому служінні — слухати про Кр̣шн̣у. Це — надзвичайно могутній трансцендентний метод очищення розуму від будь-яких сумнівів і страхів. Чим більше людина чує про Кр̣шн̣у, тим просвітленішою вона стає й сильніше відчужується од усього, що відвертає розум від Кр̣шн̣и. Одмежовуючи розум від діяльності, не присвяченої Кр̣шн̣і, людина зможе легко навчитися ваіра̄ґйі. Ваіра̄ґйа означає відчуження від матерії й залучення розуму до духовної діяльності. Імперсональне духовне зречення набагато важче, ніж залучення розуму до діяльності у свідомості Кр̣шн̣и. Такий метод доцільний, бо завдяки слуханню про Кр̣шн̣у, сама по собі виникає прив’язаність до Вищого Духу. Таку прив’язаність називають пареш́а̄нубгӯті, духовним вдоволенням. Цей стан нагадує почуття задоволення, яке відчуває голодна людина з кожним шматком проковтнутої їжі. І поки вона їсть, наростає її задоволення і прибувають сили. Голод зникає — з’являється вдоволення. Так само у відданому служінні людина відчуває трансцендентне задоволення, по мірі того, як розум її звільнюється від матеріалістичних потягів. Це нагадує одужання від хвороби після правильного лікування та відповідної дієти. Отже, слухання про трансцендентні діяння Господа Кр̣шн̣и зціляє збожеволівший розум, а вживання їжі, запропонованої Кр̣шн̣і, є відповідна дієта для хворого, який страждає. Таке лікування пропонує свідомість Кр̣шн̣и.