34. VERS

VERŠ 34

Szöveg

Verš

cañcalaṁ hi manaḥ kṛṣṇa
pramāthi balavad dṛḍham
tasyāhaṁ nigrahaṁ manye
vāyor iva su-duṣkaram

Szó szerinti jelentés

Synonyma

cañcalam – csapongó; hi – bizony; manaḥ – az elme; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; pramāthi – izgatott; bala-vat – erős; dṛḍham – csökönyös; tasya – annak; aham – én; nigraham – legyőzését; manye – gondolom; vāyoḥ – a szélnek; iva – mint; su-duṣkaram – nehéznek.

cañcalam — vrtkavá; hi — určite; manaḥ — myseľ; kṛṣṇa — ó, Kṛṣṇa; pramāthi — nepokojná; bala-vat — silná; dṛḍham — spurná; tasya — ju; aham — ja; nigraham — skrotiť; manye — myslím si; vāyoḥ — vietor; iva — ako; su-duṣkaram — ťažké.

Fordítás

Překlad

Ó, Kṛṣṇa, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni az elmét, amely nyugtalan, fegyelmezetlen, csökönyös és hihetetlenül erős.

Ó, Kṛṣṇa, veď myseľ je nestála, búrlivá, spurná a veľmi silná. Myslím si, že skrotiť vietor je ľahšie.“

Magyarázat

Význam

Az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy néha legyőzi az értelmet, noha valójában az alárendeltje. Kétségtelen, hogy annak az embernek, akinek a mindennapi életben oly sok támadással kell szembenéznie, nagyon nehéz uralkodnia az elméjén. Látszólag viselkedhet egyformán a baráttal és az ellenséggel, erre azonban hosszú távon egyetlen világi ember sem alkalmas, mert ez nehezebb, mint megfékezni a száguldó szelet. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.3–4) így ír ezzel kapcsolatban:

Myseľ je taká silná a spurná, že niekedy premôže aj inteligenciu, hoci v skutočnosti je jej podriadená. Pre človeka, ktorý sa v praktickom živote stretáva s mnohými prekážkami, je určite veľmi ťažké ovládať myseľ. Môže sa pokúsiť hľadieť rovnako na priateľa i nepriateľa, no v skutočnosti žiadny materialista nedokáže uvažovať takto navždy, lebo je to ťažšie než ovládnuť búrlivý vietor. Kaṭha Upaniṣad (1.3.3-4) udáva nasledujúci príklad:

ātmānaṁ rathinaṁ viddhi
śarīraṁ ratham eva ca
buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi
manaḥ pragraham eva ca

indriyāṇi hayān āhur
viṣayāṁs teṣu gocarān
ātmendriya-mano-yuktaṁ
bhoktety āhur manīṣiṇaḥ

„Az egyéni lélek az anyagi test szekerének utasa, az értelem pedig a hajtó. Az elme a gyeplő, az érzékek pedig a lovak. Ily módon örvend vagy szenved a lélek az elme és az érzékek társaságában – így vélekednek a nagy gondolkodók.” Valójában az értelemnek kellene irányítania az elmét, ám az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy gyakran felülkerekedik az ember értelmén, épp úgy, ahogy egy heveny fertőzés is erősebb lehet az orvosság hatásánál. Az ilyen erős elmét a yoga gyakorlásával kellene megfékezni, ám egy Arjunához hasonló világi ember számára az efféle módszer nem megvalósítható. Milyen reményeket fűzhetnénk hát a modern emberhez? A versben említett hasonlat igen találó: az ember nem képes feltartóztatni a süvöltő szelet, s a féktelen elme megállítása még ennél is nehezebb. Az Úr Caitanya javaslata szerint erre a legkönnyebb módszer a „Hare Kṛṣṇa”, a nagy felszabadító mantra ismétlése végtelen alázatossággal. Az előírt folyamat a sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ: az elmét teljesen Kṛṣṇával kell betöltenünk. Csakis így válik lehetővé, hogy semmilyen más tevékenység ne zavarja meg.

„Duša je cestujúcim v koči hmotného tela a inteligencia je kočišom. Myseľ predstavuje opraty a zmysly sú kone. Duša sa teda raduje alebo trápi v styku s mysľou a zmyslami. Takto to vidia veľkí myslitelia.“

Inteligencia má viesť myseľ, ale myseľ je niekedy taká silná a spurná, že inteligenciu často premôže, tak ako môže infekcia premôcť účinky lieku. Takúto silnú myseľ možno ovládnuť iba pomocou yogy, ktorá však bola pre svetského človeka ako Arjuna nepraktická, o dnešnom modernom človeku ani nehovoriac. Príklad, ktorý tu Arjuna použil, je naozaj výstižný: nikto nemôže rozkázať vetru. A ešte ťažšie je ovládnuť búrlivú myseľ. Najľahší spôsob ovládnutia mysle odporúča Śrī Caitanya Mahāprabhu: pokorne spievať alebo prednášať “Hare Kṛṣṇa“, veľkú oslobodzujúcu mantru. Sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ: „Človek musí svoju myseľ plne sústrediť na Kṛṣṇu. Jedine tak sa dá ovládnuť myseľ.“