Skip to main content

34. VERS

TEXT 34

Szöveg

Tekstas

cañcalaṁ hi manaḥ kṛṣṇa
pramāthi balavad dṛḍham
tasyāhaṁ nigrahaṁ manye
vāyor iva su-duṣkaram
cañcalaṁ hi manaḥ kṛṣṇa
pramāthi balavad dṛḍham
tasyāhaṁ nigrahaṁ manye
vāyor iva su-duṣkaram

Szó szerinti jelentés

Synonyms

cañcalam – csapongó; hi – bizony; manaḥ – az elme; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; pramāthi – izgatott; bala-vat – erős; dṛḍham – csökönyös; tasya – annak; aham – én; nigraham – legyőzését; manye – gondolom; vāyoḥ – a szélnek; iva – mint; su-duṣkaram – nehéznek.

cañcalam — nenustygstantis; hi — tikrai; manaḥ — protas; kṛṣṇa — o Kṛṣṇa; pramāṭhi — susijaudinantis; bala-vat — stiprus; dṛḍham — užsispyręs; tasya — jo; aham — aš; nigraham — pažabojimas; manye — galvoju; vāyoḥ — vėjo; iva — lyg; su-duṣkaram — sunkus.

Fordítás

Translation

Ó, Kṛṣṇa, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni az elmét, amely nyugtalan, fegyelmezetlen, csökönyös és hihetetlenül erős.

Mat protas toks neramus, audringas, užsispyręs ir valdingas, o Kṛṣṇa, kad, atrodo, jį sutramdyti sunkiau negu suvaldyti vėją.

Magyarázat

Purport

Az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy néha legyőzi az értelmet, noha valójában az alárendeltje. Kétségtelen, hogy annak az embernek, akinek a mindennapi életben oly sok támadással kell szembenéznie, nagyon nehéz uralkodnia az elméjén. Látszólag viselkedhet egyformán a baráttal és az ellenséggel, erre azonban hosszú távon egyetlen világi ember sem alkalmas, mert ez nehezebb, mint megfékezni a száguldó szelet. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.3–4) így ír ezzel kapcsolatban:

KOMENTARAS: Protas toks valdingas ir užsispyręs, kad kartais nugali intelektą, nors atrodo turėtų būti jam pavaldus. Žmogui, kuriam kasdieniniame darbe tenka susidurti su daugeliu priešų, išties labai sunku suvaldyti protą. Žinoma, galima dirbtinai išlaikyti proto pusiausvyrą tiek draugų, tiek priešų atžvilgiu, ir vis dėlto nė vienas paprastas žmogus negali šito padaryti, nes tai sunkiau, negu sulaikyti šėlstantį vėją. Vedų raštuose („Kaṭha Upaniṣada“ 1.3.3–4) teigiama:

ātmānaṁ rathinaṁ viddhi
śarīraṁ ratham eva ca
buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi
manaḥ pragraham eva ca
ātmānaṁ rathinaṁ viddhi
śarīraṁ ratham eva ca
buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi
manaḥ pragraham eva ca
indriyāṇi hayān āhur
viṣayāṁs teṣu gocarān
ātmendriya-mano-yuktaṁ
bhoktety āhur manīṣiṇaḥ
indriyāṇi hayān āhur
viṣayāṁs teṣu gocarān
ātmendriya-mano-yuktaṁ
bhoktety āhur manīṣiṇaḥ

„Az egyéni lélek az anyagi test szekerének utasa, az értelem pedig a hajtó. Az elme a gyeplő, az érzékek pedig a lovak. Ily módon örvend vagy szenved a lélek az elme és az érzékek társaságában – így vélekednek a nagy gondolkodók.” Valójában az értelemnek kellene irányítania az elmét, ám az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy gyakran felülkerekedik az ember értelmén, épp úgy, ahogy egy heveny fertőzés is erősebb lehet az orvosság hatásánál. Az ilyen erős elmét a yoga gyakorlásával kellene megfékezni, ám egy Arjunához hasonló világi ember számára az efféle módszer nem megvalósítható. Milyen reményeket fűzhetnénk hát a modern emberhez? A versben említett hasonlat igen találó: az ember nem képes feltartóztatni a süvöltő szelet, s a féktelen elme megállítása még ennél is nehezebb. Az Úr Caitanya javaslata szerint erre a legkönnyebb módszer a „Hare Kṛṣṇa”, a nagy felszabadító mantra ismétlése végtelen alázatossággal. Az előírt folyamat a sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ: az elmét teljesen Kṛṣṇával kell betöltenünk. Csakis így válik lehetővé, hogy semmilyen más tevékenység ne zavarja meg.

„Individualusis „aš“ yra vežimo – materialaus kūno, keleivis. Intelektas – jo vežikas. Protas – vadžios, o juslės – žirgai. Savasis „aš“, kai jis susyja su protu ir juslėmis, patiria džiaugsmą ir kančią. Taip mano didieji mąstytojai.“ Intelektas turėtų vadovauti protui, bet protas toks valdingas ir užsispyręs, kad dažnai įveikia net ir intelektą – taip stipri infekcija kartais nugali vaistų veikimą. Valdingą protą reikia tramdyti yogos praktika, tačiau „pasauliečiui“ – Arjunai praktiškai tai padaryti neįmanoma. Tad ką jau kalbėti apie šiandienos žmogų? Posmas pateikia tinkamą analogiją: „vėjo nesulaikysi“. Tačiau dar sunkiau sulaikyti audringą protą. Viešpats Caitanya siūlė lengviausią būdą protui suvaldyti – nuolankiai kartoti „Hare Kṛṣṇa“, didžiąją išsivadavimo mantrą. Nurodytas metodas yra toks: sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ – visas mintis reikia sutelkti į Kṛṣṇą, tik tuomet neliks veiklos, kuri įaudrintų protą.