Skip to main content

34. VERS

TEXT 34

Szöveg

Tekst

cañcalaṁ hi manaḥ kṛṣṇa
pramāthi balavad dṛḍham
tasyāhaṁ nigrahaṁ manye
vāyor iva su-duṣkaram
cañcalaṁ hi manaḥ kṛṣṇa
pramāthi balavad dṛḍham
tasyāhaṁ nigrahaṁ manye
vāyor iva su-duṣkaram

Szó szerinti jelentés

Synonyms

cañcalam – csapongó; hi – bizony; manaḥ – az elme; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; pramāthi – izgatott; bala-vat – erős; dṛḍham – csökönyös; tasya – annak; aham – én; nigraham – legyőzését; manye – gondolom; vāyoḥ – a szélnek; iva – mint; su-duṣkaram – nehéznek.

cañcalam — värelev; hi — kindlasti; manaḥ — mõistus; kṛṣṇa — oo, Kṛṣṇa; pramāthi — ärritav; bala-vat — tugev; dṛḍham — kangekaelne; tasya — selle; aham — mina; nigraham — alistamine; manye — arvan; vāyoḥ — tuule; iva — nagu; su-duṣkaram — raske.

Fordítás

Translation

Ó, Kṛṣṇa, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni az elmét, amely nyugtalan, fegyelmezetlen, csökönyös és hihetetlenül erős.

Oo, Kṛṣṇa, mõistus on rahutu, tormakas, kangekaelne ja väga tugev, ning selle alistamine tundub mulle raskem kui tuule valitsemine.

Magyarázat

Purport

Az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy néha legyőzi az értelmet, noha valójában az alárendeltje. Kétségtelen, hogy annak az embernek, akinek a mindennapi életben oly sok támadással kell szembenéznie, nagyon nehéz uralkodnia az elméjén. Látszólag viselkedhet egyformán a baráttal és az ellenséggel, erre azonban hosszú távon egyetlen világi ember sem alkalmas, mert ez nehezebb, mint megfékezni a száguldó szelet. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.3–4) így ír ezzel kapcsolatban:

Mõistus on sedavõrd tugev ja kangekaelne, et vahel saab see võimust arukuse üle, ehkki mõistust peetakse arukusele alluvaks. Argielus, pidevalt paljude takistustega silmitsi sattuva inimese jaoks on mõistuse kontrollimine kindlasti väga raske. Kunstlikult võidakse nii sõpra kui vaenlasesse võrdselt erapooletult suhtuda, kuid lõputult pole see ühegi ilmaliku inimese jaoks võimalik, sest see on raskem kui tormituule kontrollimine. Vedakirjanduses („Kaṭha Upaniṣad" 1.3.3 – 4) öeldakse:

ātmānaṁ rathinaṁ viddhi
śarīraṁ ratham eva ca
buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi
manaḥ pragraham eva ca
ātmānaṁ rathinaṁ viddhi
śarīraṁ ratham eva ca
buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi
manaḥ pragraham eva ca
indriyāṇi hayān āhur
viṣayāṁs teṣu gocarān
ātmendriya-mano-yuktaṁ
bhoktety āhur manīṣiṇaḥ
indriyāṇi hayān āhur
viṣayāṁs teṣu gocarān
ātmendriya-mano-yuktaṁ
bhoktety āhur manīṣiṇaḥ

„Az egyéni lélek az anyagi test szekerének utasa, az értelem pedig a hajtó. Az elme a gyeplő, az érzékek pedig a lovak. Ily módon örvend vagy szenved a lélek az elme és az érzékek társaságában – így vélekednek a nagy gondolkodók.” Valójában az értelemnek kellene irányítania az elmét, ám az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy gyakran felülkerekedik az ember értelmén, épp úgy, ahogy egy heveny fertőzés is erősebb lehet az orvosság hatásánál. Az ilyen erős elmét a yoga gyakorlásával kellene megfékezni, ám egy Arjunához hasonló világi ember számára az efféle módszer nem megvalósítható. Milyen reményeket fűzhetnénk hát a modern emberhez? A versben említett hasonlat igen találó: az ember nem képes feltartóztatni a süvöltő szelet, s a féktelen elme megállítása még ennél is nehezebb. Az Úr Caitanya javaslata szerint erre a legkönnyebb módszer a „Hare Kṛṣṇa”, a nagy felszabadító mantra ismétlése végtelen alázatossággal. Az előírt folyamat a sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ: az elmét teljesen Kṛṣṇával kell betöltenünk. Csakis így válik lehetővé, hogy semmilyen más tevékenység ne zavarja meg.

„Elusolend on reisija materiaalse keha kaarikus ning arukus on selle juhiks. Mõistus on ohjad ja meeled on hobused. Hing on seega mõistuse ja meeltega suhtlemisel kas nautija või kannataja. Selline on suurte mõtlejate käsitlus."

Arukus peab juhtima mõistust, kuid mõistus on sedavõrd tugev ja kangekaelne, et tihtipeale saab ta võimust isegi arukuse üle, samamoodi nagu mõni haigus võib olla tugevam kõikidest ravimitest. Sellist taltsutamatut mõistust tuleb kontrollida jooga praktiseerimise läbi, kuid sellise ilmaliku inimese nagu Arjuna jaoks pole äsjakirjeldatud joogasüsteem kunagi praktiline. Ja kuidas saaks see siis olla praktiline kaasaja inimese jaoks? Käesolevas värsis on toodud sobiv võrdlus: pole võimalik ohjeldada tuult. Ning eksleva mõistuse ohjeldamine on veelgi raskem. Lihtsaim moodus mõistuse kontrollimiseks on Jumal Caitanya poolt soovitatud meetod – suure vabanemise mantra „Hare Kṛṣṇa" alandlik kordamine. See meetod on sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ – mõistuse täielik keskendamine Kṛṣṇale. Ainult siis ei jää mõistuse jaoks enam tegevusi, mis võiksid seda ärritada.