34. VERS

TEXT 34

Szöveg

Verš

cañcalaṁ hi manaḥ kṛṣṇa
pramāthi balavad dṛḍham
tasyāhaṁ nigrahaṁ manye
vāyor iva su-duṣkaram

Szó szerinti jelentés

Synonyma

cañcalam – csapongó; hi – bizony; manaḥ – az elme; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; pramāthi – izgatott; bala-vat – erős; dṛḍham – csökönyös; tasya – annak; aham – én; nigraham – legyőzését; manye – gondolom; vāyoḥ – a szélnek; iva – mint; su-duṣkaram – nehéznek.

cañcalam — těkající; hi — jistě; manaḥ — mysl; kṛṣṇa — Kṛṣṇo; pramāthi — bouřlivá; bala-vat — silná; dṛḍham — umíněná; tasya — její; aham — já; nigraham — zkrocení; manye — myslím; vāyoḥ — větru; iva — jako; su-duṣkaram — obtížné.

Fordítás

Překlad

Ó, Kṛṣṇa, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni az elmét, amely nyugtalan, fegyelmezetlen, csökönyös és hihetetlenül erős.

Ó Kṛṣṇo, mysl je neklidná, bouřlivá, umíněná a velice silná. Myslím, že zkrotit ji je těžší než si podmanit vítr.

Magyarázat

Význam

Az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy néha legyőzi az értelmet, noha valójában az alárendeltje. Kétségtelen, hogy annak az embernek, akinek a mindennapi életben oly sok támadással kell szembenéznie, nagyon nehéz uralkodnia az elméjén. Látszólag viselkedhet egyformán a baráttal és az ellenséggel, erre azonban hosszú távon egyetlen világi ember sem alkalmas, mert ez nehezebb, mint megfékezni a száguldó szelet. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.3–4) így ír ezzel kapcsolatban:

Mysl je tak silná a umíněná, že někdy přemůže i inteligenci, přestože jí má být podřízena. Pro člověka, který se v praktickém životě musí potýkat s mnoha překážkami, je nepochybně velice těžké ji ovládat. Je možné umělým způsobem navodit mentální vyrovnanost a vidět stejně přítele i nepřítele, ale trvale ji žádný světský člověk neudrží, neboť je to těžší než si podmanit zuřící vítr. Ve védských spisech (Kaṭha Upaniṣad 1.3.3-4) stojí:

ātmānaṁ rathinaṁ viddhi
śarīraṁ ratham eva ca
buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi
manaḥ pragraham eva ca

indriyāṇi hayān āhur
viṣayāṁs teṣu gocarān
ātmendriya-mano-yuktaṁ
bhoktety āhur manīṣiṇaḥ

„Az egyéni lélek az anyagi test szekerének utasa, az értelem pedig a hajtó. Az elme a gyeplő, az érzékek pedig a lovak. Ily módon örvend vagy szenved a lélek az elme és az érzékek társaságában – így vélekednek a nagy gondolkodók.” Valójában az értelemnek kellene irányítania az elmét, ám az elme olyannyira erős és csökönyös, hogy gyakran felülkerekedik az ember értelmén, épp úgy, ahogy egy heveny fertőzés is erősebb lehet az orvosság hatásánál. Az ilyen erős elmét a yoga gyakorlásával kellene megfékezni, ám egy Arjunához hasonló világi ember számára az efféle módszer nem megvalósítható. Milyen reményeket fűzhetnénk hát a modern emberhez? A versben említett hasonlat igen találó: az ember nem képes feltartóztatni a süvöltő szelet, s a féktelen elme megállítása még ennél is nehezebb. Az Úr Caitanya javaslata szerint erre a legkönnyebb módszer a „Hare Kṛṣṇa”, a nagy felszabadító mantra ismétlése végtelen alázatossággal. Az előírt folyamat a sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ: az elmét teljesen Kṛṣṇával kell betöltenünk. Csakis így válik lehetővé, hogy semmilyen más tevékenység ne zavarja meg.

“Duše je cestující v kočáře hmotného těla a inteligence je vozataj. Mysl představuje otěže a smysly jsou koně. Duše je tedy tím, kdo si užívá nebo trpí ve styku s myslí a smysly. Tak to chápou velcí myslitelé.” Inteligence má řídit mysl, ale mysl je tak silná a umíněná, že ji často přemůže, tak jako silná nákaza může překonat účinnost léku. Tato silná mysl má být ovládána prováděním yogy, ale to není pro osobu jako Arjuna praktické, o moderním člověku ani nemluvě. Uvedená podobnost s větrem je příhodná — vítr není možné spoutat. A ovládnout bouřlivou mysl je ještě obtížnější. Nejsnadnějším způsobem ovládání mysli je s naprostou pokorou zpívat Hare Kṛṣṇa, velkou mantru přinášející osvobození. To doporučil Pán Caitanya. Předepsanou metodou je sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ — je nutné mysl plně zaujmout Kṛṣṇou. Jedině pak již nebude nic, co by ji mohlo rozrušit.