32. VERS
TEXT 32
Szöveg
Verš
samaṁ paśyati yo ’rjuna
sukhaṁ vā yadi vā duḥkhaṁ
sa yogī paramo mataḥ
samaṁ paśyati yo ’rjuna
sukhaṁ vā yadi vā duḥkhaṁ
sa yogī paramo mataḥ
Szó szerinti jelentés
Synonyma
ātma – az önvalójával; aupamyena – összehasonlítással; sarvatra – mindenhol; samam – egyenlőséget; paśyati – lát; yaḥ – aki; arjuna – ó, Arjuna; sukham – boldogságot; vā – vagy; yadi – ha; vā – vagy; duḥkham – boldogtalanságot; saḥ – az ilyen; yogī – transzcendentalista; paramaḥ – tökéletesnek; mataḥ – tekinthető.
Fordítás
Překlad
Ó, Arjuna! A tökéletes yogī az, aki saját magához hasonlítva minden élőlényt – legyenek azok akár boldogok, akár boldogtalanok – valóban egyenlőnek lát.
Ó Arjuno, ten, kdo prostřednictvím srovnání se svým vlastním já vidí skutečnou rovnocennost všech bytostí, v jejich štěstí i neštěstí, je dokonalý yogī.
Magyarázat
Význam
A tökéletes yogī az, aki Kṛṣṇa-tudatú. Saját tapasztalatának köszönhetően tudatában van mindenki boldogságának és boldogtalanságának. Mindenki azért szenved, mert megfeledkezett Istennel való kapcsolatáról, míg boldogságot az okoz, ha valaki tudja, hogy Kṛṣṇa az emberi lény tetteinek legfelsőbb élvezője, minden föld, minden bolygó tulajdonosa és minden élőlény legőszintébb barátja. A tökéletes yogī tudja, hogy az anyagi természet kötőerői által feltételekhez kötött élőlények amiatt, hogy megfeledkeztek Kṛṣṇához fűződő kapcsolatukról, arra kényszerülnek, hogy szenvedjenek a háromféle anyagi gyötrelemtől. A Kṛṣṇa-tudatú bhakta azonban boldog, ezért arra törekszik, hogy mindenhol elterjessze a Kṛṣṇáról szóló tudást. A tökéletes yogī azon fáradozik, hogy mindenhol elmondja, milyen fontos Kṛṣṇa-tudatúvá válni, ezért ő a világ legjobb filantrópusa, s az Úr legkedvesebb szolgája. Na ca tasmān manuṣyeṣu kaścin me priya-kṛttamaḥ (18.69). Más szóval az Úr bhaktája egyedül az élőlények boldogulásával törődik, így valóban mindenki jó barátja. Ő a legnagyszerűbb yogī, mert nem csupán a saját érdekében vágyik a yoga tökéletes szintjének elérésére, hanem másokon is segíteni akar ezáltal. Az ilyen ember sohasem irigy élőlénytársaira. Láthatjuk tehát a határozott különbséget az Úr tiszta bhaktája és az olyan yogī között, akit csak saját fejlődése érdekel. A yogī, aki a tökéletes meditáció érdekében egy elhagyatott helyre vonul, nem lehet olyan tökéletes, mint a bhakta, aki mindent elkövet, hogy mindenkit Kṛṣṇa-tudatúvá tegyen.
Ten, kdo má vědomí Kṛṣṇy, je dokonalý yogī, neboť si uvědomuje štěstí a neštěstí každého na základě osobní zkušenosti. Příčinou neštěstí živé bytosti je to, že zapomněla na svůj vztah s Bohem. A příčinou jejího štěstí je poznání, že Kṛṣṇa si ve svrchované míře užívá všech činností člověka, vlastní všechny země a planety a je to nejupřímnější přítel všech živých bytostí. Dokonalý yogī ví, že živá bytost podmíněná kvalitami hmotné přírody je vystavena hmotnému utrpení trojího druhu, neboť zapomněla na svůj vztah s Kṛṣṇou. A protože ten, kdo si je vědom Kṛṣṇy, je šťastný, snaží se všude rozdávat poznání o Kṛṣṇovi. Jelikož se dokonalý yogī snaží hlásat, jak důležité je nabýt vědomí Kṛṣṇy, je tím nejlepším lidumilem na světě a Pánovým nejdražším služebníkem — na ca tasmān manuṣyeṣu kaścin me priya-kṛttamaḥ (Bg. 18.69). Oddaný Pána se vždy stará o blaho všech živých bytostí a tak je opravdovým přítelem každého. Je nejlepším yogīnem, protože netouží po dokonalosti v yoze výhradně kvůli vlastnímu prospěchu, ale snaží se pomoci i druhým. Nechová vůči ostatním živým bytostem závist. Tím se čistý oddaný Pána liší od yogīna, kterého zajímá jen vlastní povznesení. To, že yogī odejde do ústraní, aby tam dosáhl dokonalosti meditace, ještě neznamená, že je tak dokonalý jako oddaný, který se ze všech sil snaží přivést každého člověka k vědomí Kṛṣṇy.