31. VERS

TEXT 31

Szöveg

Verš

sarva-bhūta-sthitaṁ yo māṁ
bhajaty ekatvam āsthitaḥ
sarvathā vartamāno ’pi
sa yogī mayi vartate

Szó szerinti jelentés

Synonyma

sarva-bhūta-sthitam – a mindenki szívében jelen lévőt; yaḥ – aki; mām – Engem; bhajati – odaadóan szolgál; ekatvam – egységben; āsthitaḥ – ilyen helyzetben; sarvathā – minden tekintetben; varta-mānaḥ – ebben az állapotban; api – ellenére; saḥ – ő; yogī – a transzcendentalista; mayi – Bennem; vartate – marad.

sarva-bhūta-sthitam — dlící v srdci každého; yaḥ — ten, kdo; mām — Mně; bhajati — prokazuje oddanou službu; ekatvam — v jednotě; āsthitaḥ — spočívající; sarvathā — v každém ohledu; varta-mānaḥ — existující; api — přestože; saḥ — on; yogī — transcendentalista; mayi — u Mne; vartate — zůstává.

Fordítás

Překlad

Az a yogī, aki imádattal szolgálja a Felsőlelket, mert tudja, hogy Én és a Felsőlélek egyek vagyunk, az mindig, minden körülmények között Bennem marad.

Takový yogī, jenž ví, že Já a Nadduše jsme totožní, a slouží Nadduši, kterou uctívá, zůstává za všech okolností neustále u Mne.

Magyarázat

Význam

A yogī, aki a Felsőlelken meditál, látja magában Kṛṣṇa teljes részét, a négykarú Viṣṇut, aki kezeiben kagylókürtöt, korongot, buzogányt és lótuszvirágot tart. A yogīnak tudnia kell, hogy Viṣṇu nem különbözik Kṛṣṇától. A Felsőlélek formájában Kṛṣṇa jelen van mindenki szívében. A megszámlálhatatlan élőlény szívében jelen lévő megszámlálhatatlan Felsőlélek mind azonos egymással. Az a Kṛṣṇa-tudatú ember, aki mindig transzcendentális szeretettel szolgálja Kṛṣṇát, szintén nem különbözik a Felsőlelken meditáló tökéletes yogītól. Noha a Kṛṣṇa-tudatú yogī anyagi léte alatt sokféle tettet végez, mindig Kṛṣṇában marad. Ezt erősíti meg Śrīla Rūpa Gosvāmī is Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187): nikhilāṣv apy avasthāsu jīvan-muktaḥ sa ucyate. Az Úr bhaktája, aki mindig Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, minden külön törekvés nélkül felszabadul. A Nārada-pañcarātra ezt a következőkkel támasztja alá:

Yogī, který medituje o Paramātmě, vidí ve svém nitru úplnou část Kṛṣṇy v podobě Viṣṇua — se čtyřma rukama, jež drží lasturu, disk, kyj a lotosový květ. Měl by vědět, že Viṣṇu se neliší od Kṛṣṇy. Kṛṣṇa v této podobě Nadduše dlí v srdci každého. Také není žádný rozdíl mezi nespočetně mnoha Naddušemi přítomnými v nespočetně mnoha srdcích živých bytostí. A rozdíl není ani mezi osobou vědomou si Kṛṣṇy, která se neustále zaměstnává transcendentální láskyplnou službou Kṛṣṇovi, a dokonalým yogīnem, který medituje o Nadduši. Yogī projevující vědomí Kṛṣṇy se sice může po dobu, kdy setrvává v hmotné existenci, věnovat různým činnostem, ale přesto vždy zůstává u Kṛṣṇy. To potvrzuje Śrīla Rūpa Gosvāmī v Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.187): nikhilāsv apy avasthāsu jīvan-muktaḥ sa ucyate. Oddaný Pána, který stále jedná s vědomím Kṛṣṇy, je přirozeně osvobozený. V Nārada-pañcarātře je to doloženo takto:

dik-kālādy-anavacchinne
kṛṣṇe ceto vidhāya ca
tan-mayo bhavati kṣipraṁ
jīvo brahmaṇi yojayet

„Ha az ember nagy figyelemmel Kṛṣṇa transzcendentális formájára összpontosít – aki mindent átható, s aki fölötte áll az időnek és a térnek –, akkor teljesen elmerül Kṛṣṇáról szóló gondolataiban, s eléri azt a transzcendentális boldogságot, melyet az Ő társasága jelent.”

“Soustředěním pozornosti na transcendentální podobu Kṛṣṇy, jenž je všeprostupující a mimo čas a prostor, se oddaný pohrouží do přemýšlení o Kṛṣṇovi a pak dosáhne stavu štěstí, kdy je obdařen Jeho transcendentální společností.”

A yoga gyakorlásában a transz legmagasabb fokát a Kṛṣṇa-tudat jelenti. Pusztán annak a ténynek a megértése, hogy Kṛṣṇa Paramātmāként mindenki szívében jelen van, hibátlanná teszi a yogīt. A Védák (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.21) a következőképpen erősítik meg az Úr e felfoghatatlan képességét: eko 'pi san bahudhā yo 'vabhāti. „Noha az Úr egy, a számtalan szívben sokként van jelen.” A smṛti-śāstrában hasonlót olvashatunk:

Vědomí Kṛṣṇy je nejvyšším stupněm tranzu v yoze. Samotné poznání, že Kṛṣṇa je v podobě Paramātmy v srdci každého, odstraňuje všechny yogīnovy chyby. Vedy (Gopāla-tāpanī Upaniṣad 1.21) dokládají tuto nepředstavitelnou Pánovu moc takto: eko 'pi san bahudhā yo 'vabhāti — “Pán je jediný, a přesto je přítomen v nesčetných srdcích.” Také smṛti-śāstra uvádí:

eka eva paro viṣṇuḥ
sarva-vyāpī na saṁśayaḥ
aiśvaryād rūpam ekaṁ ca
sūrya-vat bahudheyate

„Viṣṇu egyetlen, ám mégis mindent áthat. Annak ellenére, hogy egy formája van, felfoghatatlan hatalma révén jelen van mindenhol, ahogyan a nap is ugyanabban az időben számtalan helyen megjelenik.”

“Viṣṇu je jediný, a přesto je nepochybné, že prostupuje vším. I když má jednu podobu, je prostřednictvím své nepochopitelné energie všude, stejně jako se slunce objevuje na mnoha místech zároveň.”