30. VERS
TEXT 30
Szöveg
Tekstas
sarvaṁ ca mayi paśyati
tasyāhaṁ na praṇaśyāmi
sa ca me na praṇaśyati
sarvaṁ ca mayi paśyati
tasyāhaṁ na praṇaśyāmi
sa ca me na praṇaśyati
Szó szerinti jelentés
Synonyms
yaḥ – bárki; mām – Engem; paśyati – lát; sarvatra – mindenhol; sarvam – mindent; ca – és; mayi – Bennem; paśyati – lát; tasya – annak; aham – Én; na – nem; praṇaśyāmi – veszek el; saḥ – ő; ca – is; me – Számomra; na – nem; praṇaśyati – vész el.
Fordítás
Translation
Aki mindenhol Engem és mindent Bennem lát, annak számára Én sohasem veszek el, s ő sem vész el Számomra soha.
Kas regi Mane visur ir viską regi Manyje, tas niekada nepraras Manęs ir Aš taip pat niekada neprarasiu jo.
Magyarázat
Purport
Aki Kṛṣṇa-tudatú, az valóban mindenhol az Úr Kṛṣṇát látja, s mindent Benne lát. Úgy tűnhet, hogy az anyagi természet valamennyi különálló megnyilvánulását látja, ám mindegyik esetben tudatában van Kṛṣṇa jelenlétének, mert tudja, hogy minden az Ő energiájának megnyilvánulása. Kṛṣṇa nélkül semmi sem létezhet, s Ő az Ura mindennek – ez a Kṛṣṇa-tudat alapelve. A Kṛṣṇa-tudat célja a Kṛṣṇa iránti szeretet kifejlesztése, vagyis annak a szintnek az elérése, amely transzcendentálisan az anyagi felszabadulás fölött áll. Ezen a Kṛṣṇa-tudatos síkon, amely túl van az önmegvalósításon, a bhakta eggyé válik Kṛṣṇával abban az értelemben, hogy számára Ő lesz minden, s az Iránta érzett szeretetben eléri a beteljesülést. A bensőséges kapcsolat Kṛṣṇa és a bhakta között ezen a szinten létezik. Az élőlény többé nem semmisülhet meg, s többé nem veszíti szem elől az Istenség Személyiségét. Kṛṣṇába olvadni lelki megsemmisülést jelent, s egy bhakta sohasem vállal ilyen veszélyt. A Brahma-saṁhitā (5.38) írja:
KOMENTARAS: Nėra abejonių, kad Kṛṣṇą įsisąmoninęs žmogus visur mato Viešpatį Kṛṣṇą ir viską mato Kṛṣṇoje. Gali pasirodyti, kad tokiam žmogui įvairūs daiktai yra atskiros materialios gamtos apraiškos, tačiau kiekvienu be išimties atveju jis visur mato Kṛṣṇą, žinodamas, kad viskas – Kṛṣṇos energijos pasireiškimas. Niekas negali egzistuoti be Kṛṣṇos, Kṛṣṇa yra visa ko Viešpats – toks fundamentalus Kṛṣṇos sąmonės principas. Kṛṣṇos sąmonės puoselėjimas padeda ugdyti savyje meilę Kṛṣṇai kuri yra transcendentali net ir išsivadavimui iš materijos. Šioje Kṛṣṇos sąmonės pakopoje, kuri aukštesnė net už savęs pažinimą, bhaktas susivienija su Kṛṣṇa, t.y. Kṛṣṇa jam tampa viskas, ir jis gyvena vien meile Kṛṣṇai. Tuomet tarp bhakto ir Kṛṣṇos užsimezga intymus ryšys. Dabar gyvosios esybės jau niekas negali sunaikinti, ir Dievo Asmuo jau visad yra apreikštas bhakto akims. Įsilieti į Kṛṣṇą reiškia susinaikinti dvasiškai. Bet bhaktas taip nerizikuoja. „Brahma-saṁhitoje“ (5.38) pasakyta:
santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti
yaṁ śyāmasundaram acintya-guṇa-svarūpaṁ
govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti
yaṁ śyāmasundaram acintya-guṇa-svarūpaṁ
govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
„Govindát, az eredeti Urat imádom, akit a szeretet írjával bekent szemű bhakták örök Śyāmasundara formájában szünet nélkül a szívükben látnak.”
„Lenkiuosi pirmapradžiui Viešpačiui Govindai, kurį Jo bhaktas meilės balzamo suvilgytomis akimis nuolatos regi savo širdyje amžinu Śyāmasundaros pavidalu.“
Ezen a szinten az Úr Kṛṣṇa sohasem tűnik el a bhakta látóköréből, s a bhakta sem veszíti el Őt többé szem elől. Ugyanez érvényes a yogīra is, aki szívében Paramātmāként látja Kṛṣṇát. Belőle tiszta bhakta lesz, aki egy pillanatig sem képes elviselni, hogy ne lássa szívében az Urat.
Tuomet nei Viešpats Kṛṣṇa neišnyksta iš bhakto regėjimo lauko, nei pats bhaktas neišleidžia Viešpaties iš akių. Tą patį galima pasakyti ir apie yogą, kuris širdyje regi Viešpatį Paramātmos pavidalu. Toks yogas virsta tyru bhaktu ir jau nė mirksnio negali išbūti nematydamas Viešpaties savyje.