27. VERS
TEXT 27
Szöveg
Text
yoginaṁ sukham uttamam
upaiti śānta-rajasaṁ
brahma-bhūtam akalmaṣam
yoginaṁ sukham uttamam
upaiti śānta-rajasaṁ
brahma-bhūtam akalmaṣam
Szó szerinti jelentés
Synonyms
praśānta – békés, mert Kṛṣṇa lótuszlábára szögezi elméjét; manasam – elméjűt; hi – bizonyosan; enam – ezt; yoginam – yogīt; sukham – a boldogság uttamam – legfelsőbb; upaiti – eléri; śānta-rajasam – azt, akinek szenvedélye lecsendesült; brahma-bhūtam – azt, aki az Abszolúttal azonosulva felszabadult; akalmaṣam – azt, aki megszabadult minden múltbeli bűnös visszahatástól.
praśānta — peaceful, fixed on the lotus feet of Kṛṣṇa; manasam — whose mind; hi — certainly; enam — this; yoginam — yogī; sukham — happiness; uttamam — the highest; upaiti — attains; śānta-rajasam — his passion pacified; brahma-bhūtam — liberation by identification with the Absolute; akalmaṣam — freed from all past sinful reactions.
Fordítás
Translation
Az a yogī, akinek elméje Rajtam nyugszik, minden kétséget kizárva eléri a transzcendentális boldogság legmagasabb rendű tökéletességét. A szenvedély kötőereje fölött áll, valamint megvalósítja, hogy természetét tekintve azonos a Legfelsőbbel, így a múltban elkövetett tetteinek minden visszahatásától megszabadul.
The yogī whose mind is fixed on Me verily attains the highest perfection of transcendental happiness. He is beyond the mode of passion, he realizes his qualitative identity with the Supreme, and thus he is freed from all reactions to past deeds.
Magyarázat
Purport
A brahma-bhūta az a szint, amelyen az ember már minden anyagi szennyeződéstől megszabadult, és az Úr transzcendentális szolgálatában él. Mad-bhaktiṁ labhate parām (Bhagavad-gītā 18.54). Az ember nem maradhat a Brahman, vagyis az Abszolút minőségében, ha elméjét nem rögzíti Kṛṣṇa lótuszlábára. Sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ. Ha mindig az Úr transzcendentális szerető szolgálatában él, vagyis ha megállapodik a Kṛṣṇa-tudatban, az azt jelenti, hogy valóban megszabadult a szenvedély kötőerejétől és minden anyagi szennyeződéstől.
Brahma-bhūta is the state of being free from material contamination and situated in the transcendental service of the Lord. Mad-bhaktiṁ labhate parām (Bg. 18.54). One cannot remain in the quality of Brahman, the Absolute, until one’s mind is fixed on the lotus feet of the Lord. Sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ. To be always engaged in the transcendental loving service of the Lord, or to remain in Kṛṣṇa consciousness, is to be factually liberated from the mode of passion and all material contamination.