1. VERS

VERŠ 1

Szöveg

Verš

śrī-bhagavān uvāca
anāśritaḥ karma-phalaṁ
kāryaṁ karma karoti yaḥ
sa sannyāsī ca yogī ca
na niragnir na cākriyaḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyma

śrī-bhagavān uvāca – az Úr mondta; anāśritaḥ – a menedéket nem kereső; karma-phalam – a munka gyümölcsénél; kāryam – kötelező; karma – tettet; karoti – végrehajtja; yaḥ – aki; saḥ – ő; sannyāsī – a lemondott rendben élő; ca – és; yogī – misztikus; ca – és; na – nem; niragniḥ – a tűz nélküli; na – sem; ca – és; akriyaḥ – a kötelesség nélküli.

śrī-bhagavān uvāca — Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol; anāśritaḥ — nezávisí; karma-phalam — na plodoch svojej práce; kāryam — povinné; karma — činy; karoti — robí; yaḥ — kto; saḥ — on; sannyāsī — sannyāsīn; ca — tiež; yogī — yogīn; ca — tiež; na — nie; niḥ — bez; agniḥ — oheň; na — ani; ca — tiež; akriyaḥ — nerobí.

Fordítás

Překlad

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Aki nem ragaszkodik munkája gyümölcséhez, s kötelessége szerint cselekszik, az az élet lemondott rendjében él. Ő az igazi misztikus, nem a tüzet nem gyújtó és munkáját nem végző.

Vznešený riekol: „Pravý sannyāsīn a yogīn je ten, kto nelipne na plodoch svojho konania a robí to, čo treba vykonať, a nie ten, kto nezapáli oheň a je nečinný.

Magyarázat

Význam

Ebben a fejezetben az Úr elmagyarázza, hogy a nyolcfokú yoga-rendszer folyamata az elme és az érzékek szabályozását segíti elő. Egy átlagember számára azonban ennek végzése nagyon nehéz, különösen a Kali-korszakban. Noha ez a fejezet a nyolcfokú yoga-rendszert javasolja, az Úr kihangsúlyozza, hogy a karma-yoga folyamata, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban végzett cselekvés jobb. Ebben a világban mindenki azért dolgozik, hogy eltartsa családját, s fenntartsa mindazt, ami hozzá tartozik, de senki sem cselekszik önzetlenül, senki sem mond le saját elégedettségének eléréséről, történjen az közvetlenül vagy mások elégedettségén keresztül. A tökéletesség feltétele a Kṛṣṇa-tudatban végzett cselekvés, amelynek célja nem a tettek gyümölcseinek élvezése. Minden élőlénynek kötelessége, hogy Kṛṣṇa-tudatban cselekedjen, hiszen eredetileg mindannyian a Legfelsőbb szerves részei vagyunk. A testrészek az egész test elégedettsége érdekében cselekszenek. Nem saját élvezetük a céljuk – mindent azért tesznek, hogy kedvében járjanak a teljes egésznek. Az az élőlény a tökéletes sannyāsī, a tökéletes yogī, aki nem személyes érdekből cselekszik, hanem a legfelsőbb egész kielégítésén fáradozik.

V tejto kapitole Śrī Kṛṣṇa vysvetľuje, že osemstupňová yoga je prostriedkom na ovládnutie mysle a zmyslov. Lenže pre obyčajných ľudí súčasného veku Kali je veľmi ťažké venovať sa tejto yoge. Napriek tomu, že táto kapitola osemstupňový systém yogy odporúča, Kṛṣṇa zdôrazňuje, že činnosti konané s mysľou uprenou naňho, karma-yoga, sú lepšie. Všetci na tomto svete pracujú, aby uživili rodinu a ochránili svoj majetok. Nik nepracuje bez sebeckej motivácie, či už osobnej alebo rozšírenej (v záujme ľudstva). Najvyššia dokonalosť znamená konať s mysľou uprenou na Kṛṣṇu, a nie kvôli pôžitku z plodov práce. Takto konať vo vedomí Kṛṣṇu je povinnosťou každej bytosti, lebo každá je čiastočkou Boha. Telesné orgány pracujú, aby uspokojili celé telo. Telesné údy nepracujú pre vlastné uspokojenie, ale pre uspokojenie tela ako celku. Podobne aj živá bytosť, ktorá koná pre uspokojenie najvyššieho celku, a nie pre osobné uspokojenie, je dokonalým sannyāsīnom, dokonalým yogīnom.

A sannyāsīk néha – helytelenül – azt hiszik, hogy megszabadultak minden anyagi kötelességtől, ezért nem végzik tovább az agnihotra yajñákat (tűzáldozatokat). Szándékuk azonban valójában önző, mert céljuk az, hogy eggyé váljanak a személytelen Brahmannal. Ez a vágy jobb, mint bármelyik anyagi óhaj, de nem mentes az önzéstől. Ehhez hasonlóan az anyagi tettekről lemondott misztikus yogī, aki félig lehunyt szemmel gyakorolja a yoga-folyamatot, szintén valamiféle személyes elégedettség elérésére vágyik. Ám a Kṛṣṇa-tudatban cselekvő ember az egész kielégítéséért dolgozik, önérdek nélkül. Nem vágyik saját örömére. Az ő sikerének titka Kṛṣṇa elégedettségében rejlik, s így ő a tökéletes sannyāsī, a tökéletes yogī. Az Úr Caitanya, a lemondás legtökéletesebb példaképe így imádkozik:

Niekedy si sannyāsīn môže myslieť, že sa oslobodil od všetkých hmotných povinností, a preto prestane vykonávať agnihotra-yajñu (obeť ohňom), ale v skutočnosti tak koná zo sebectva, lebo jeho cieľom je splynúť s neosobným Brahmanom. Také želanie je síce na vyššej úrovni než hmotné želanie, ale aj ono je motivované sebecky. Podobne aj yogīn, mystik, ktorý vykonáva aṣṭānga-yogu s privretými očami a ktorý zanechal všetky hmotné činnosti, túži po osobnom uspokojení. Naopak bhakti-yogīn má jediný cieľ: uspokojiť najvyšší celok bez akejkoľvek sebeckosti. Meradlom jeho úspechu je Kṛṣṇova spokojnosť, a preto je dokonalým sannyāsīnom alebo dokonalým yogīnom. Śrī Caitanya Mahāprabhu nám vo Svojich modlitbách dáva dokonalý príklad odriekania:

na dhanaṁ na janaṁ na sundarīṁ
kavitāṁ vā jagad-īśa kāmaye
mama janmani janmanīśvare
bhavatād bhaktir ahaitukī tvayi

„Ó, Mindenható Úr! Nem vágyom gazdagságra és szép nőkre, és azt sem akarom, hogy követőim legyenek. Csupán azt kívánom, hogy indokolatlan kegyedből életről életre odaadással szolgálhassalak!”

„Ó, všemocný Pane, netúžim po bohatstve a prekrásnych ženách, nechcem mať ani žiadnych stúpencov. Túžim jedine po bezpríčinnej oddanej službe Tebe, zrodenie za zrodením.“