1. VERS

TEXT 1

Szöveg

Texte

śrī-bhagavān uvāca
anāśritaḥ karma-phalaṁ
kāryaṁ karma karoti yaḥ
sa sannyāsī ca yogī ca
na niragnir na cākriyaḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

śrī-bhagavān uvāca – az Úr mondta; anāśritaḥ – a menedéket nem kereső; karma-phalam – a munka gyümölcsénél; kāryam – kötelező; karma – tettet; karoti – végrehajtja; yaḥ – aki; saḥ – ő; sannyāsī – a lemondott rendben élő; ca – és; yogī – misztikus; ca – és; na – nem; niragniḥ – a tűz nélküli; na – sem; ca – és; akriyaḥ – a kötelesség nélküli.

śrī-bhagavān uvāca: Dieu, la Personne Suprême, dit; anāśritaḥ: sans prendre refuge; karma-phalam: dans le résultat du labeur; kāryam: obligatoire; karma: l’action; karoti: accomplit; yaḥ: celui qui; saḥ: il; sannyāsī: homme de renoncement; ca: aussi; yogī: mystique; ca: aussi; na: ne pas; niḥ: sans; agniḥ: feu; na: non plus; ca: aussi; akriyaḥ: sans devoir.

Fordítás

Translation

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Aki nem ragaszkodik munkája gyümölcséhez, s kötelessége szerint cselekszik, az az élet lemondott rendjében él. Ő az igazi misztikus, nem a tüzet nem gyújtó és munkáját nem végző.

Dieu, la Personne Suprême, dit: Qui est détaché du fruit de son labeur et s’acquitte de ses obligations est un sannyāsī et un vrai mystique, et non celui qui n’allume pas de feu sacrificiel et n’accomplit pas son devoir.

Magyarázat

Purport

Ebben a fejezetben az Úr elmagyarázza, hogy a nyolcfokú yoga-rendszer folyamata az elme és az érzékek szabályozását segíti elő. Egy átlagember számára azonban ennek végzése nagyon nehéz, különösen a Kali-korszakban. Noha ez a fejezet a nyolcfokú yoga-rendszert javasolja, az Úr kihangsúlyozza, hogy a karma-yoga folyamata, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban végzett cselekvés jobb. Ebben a világban mindenki azért dolgozik, hogy eltartsa családját, s fenntartsa mindazt, ami hozzá tartozik, de senki sem cselekszik önzetlenül, senki sem mond le saját elégedettségének eléréséről, történjen az közvetlenül vagy mások elégedettségén keresztül. A tökéletesség feltétele a Kṛṣṇa-tudatban végzett cselekvés, amelynek célja nem a tettek gyümölcseinek élvezése. Minden élőlénynek kötelessége, hogy Kṛṣṇa-tudatban cselekedjen, hiszen eredetileg mindannyian a Legfelsőbb szerves részei vagyunk. A testrészek az egész test elégedettsége érdekében cselekszenek. Nem saját élvezetük a céljuk – mindent azért tesznek, hogy kedvében járjanak a teljes egésznek. Az az élőlény a tökéletes sannyāsī, a tökéletes yogī, aki nem személyes érdekből cselekszik, hanem a legfelsőbb egész kielégítésén fáradozik.

Le Seigneur explique dans ce chapitre que le yoga en huit phases permet à l’homme de contrôler son mental et ses sens. Toutefois, pour la plupart des gens, et cela en particulier dans l’âge de Kali, cela présente de grandes difficultés. C’est pourquoi, bien qu’Il le recommande ici, Kṛṣṇa met l’accent sur la supériorité du karma-yoga, le yoga de l’action accomplie dans la conscience de Kṛṣṇa. Chacun agit en ce monde pour subvenir aux besoins de sa famille ou protéger ses biens, mais toujours avec un motif personnel, un désir d’en retirer pour soi ou pour autrui un profit matériel. L’idéal sera donc d’agir dans la conscience de Kṛṣṇa, et non de chercher à jouir des fruits de ses actes. Les êtres vivants doivent agir ainsi, car ils font tous partie intégrante de Dieu. De même qu’un organe ne fonctionne pas pour lui-même, mais pour le corps entier, l’être doit agir pour la satisfaction du Tout complet, et non pour la sienne propre. Celui qui agit en ce sens est le parfait sannyāsī, le parfait yogī.

A sannyāsīk néha – helytelenül – azt hiszik, hogy megszabadultak minden anyagi kötelességtől, ezért nem végzik tovább az agnihotra yajñákat (tűzáldozatokat). Szándékuk azonban valójában önző, mert céljuk az, hogy eggyé váljanak a személytelen Brahmannal. Ez a vágy jobb, mint bármelyik anyagi óhaj, de nem mentes az önzéstől. Ehhez hasonlóan az anyagi tettekről lemondott misztikus yogī, aki félig lehunyt szemmel gyakorolja a yoga-folyamatot, szintén valamiféle személyes elégedettség elérésére vágyik. Ám a Kṛṣṇa-tudatban cselekvő ember az egész kielégítéséért dolgozik, önérdek nélkül. Nem vágyik saját örömére. Az ő sikerének titka Kṛṣṇa elégedettségében rejlik, s így ő a tökéletes sannyāsī, a tökéletes yogī. Az Úr Caitanya, a lemondás legtökéletesebb példaképe így imádkozik:

Il arrive parfois que des sannyāsīs se croient à tort libérés de tout devoir matériel et cessent d’accomplir l’agnihotra-yajña (feu sacrificiel); c’est qu’ils ont encore un désir intéressé, celui de s’identifier au Brahman impersonnel pour ne plus faire qu’un avec Lui. Ce désir est certes plus élevé que tout autre désir matériel, mais n’en demeure pas moins motivé par l’égoïsme. Quant au yogī mystique qui, les yeux mi-clos, met fin à toute action matérielle en pratiquant l’aṣṭāṅga-yoga, il recherche lui aussi sa propre satisfaction. Mais celui qui agit dans la conscience de Kṛṣṇa le fait sans motivation personnelle et dans le seul but de satisfaire le Tout absolu. Il n’estimera avoir obtenu le succès que lorsque Kṛṣṇa sera satisfait. C’est pourquoi on dit qu’il est le parfait sannyāsī, le parfait yogī. Le Seigneur, Śrī Caitanya, personnification même du renoncement, priait ainsi:

na dhanaṁ na janaṁ na sundarīṁ
kavitāṁ vā jagad-īśa kāmaye
mama janmani janmanīśvare
bhavatād bhaktir ahaitukī tvayi

„Ó, Mindenható Úr! Nem vágyom gazdagságra és szép nőkre, és azt sem akarom, hogy követőim legyenek. Csupán azt kívánom, hogy indokolatlan kegyedből életről életre odaadással szolgálhassalak!”

« Ô Seigneur tout-puissant, je ne désire nullement les richesses, je ne convoite pas les jolies femmes et ne recherche pas non plus de nombreux disciples. La seule bénédiction à laquelle j’aspire, c’est de Te servir avec amour et dévotion, vie après vie. »