1. VERS
ТЕКСТ 1
Szöveg
Текст
anāśritaḥ karma-phalaṁ
kāryaṁ karma karoti yaḥ
sa sannyāsī ca yogī ca
na niragnir na cākriyaḥ
ана̄шритах̣ карма-пхалам̇
ка̄рям̇ карма кароти ях̣
са сання̄сӣ ча йогӣ ча
на нирагнир на ча̄криях̣
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
śrī-bhagavān uvāca – az Úr mondta; anāśritaḥ – a menedéket nem kereső; karma-phalam – a munka gyümölcsénél; kāryam – kötelező; karma – tettet; karoti – végrehajtja; yaḥ – aki; saḥ – ő; sannyāsī – a lemondott rendben élő; ca – és; yogī – misztikus; ca – és; na – nem; niragniḥ – a tűz nélküli; na – sem; ca – és; akriyaḥ – a kötelesség nélküli.
шрӣ-бхагава̄н ува̄ча – Бог каза; ана̄шритах̣ – без да се подслони; карма-пхалам – на резултата от работата; ка̄рям – по задължение; карма – работа; кароти – извършва; ях̣ – човек, който; сах̣ – той; сання̄сӣ – на духовното стъпало на отречението; ча – също; йогӣ – мистик; ча – също; на – не; них̣ – без; агних̣ – огън; на – нито; ча – също; акриях̣ – без дълг.
Fordítás
Превод
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Aki nem ragaszkodik munkája gyümölcséhez, s kötelessége szerint cselekszik, az az élet lemondott rendjében él. Ő az igazi misztikus, nem a tüzet nem gyújtó és munkáját nem végző.
Върховната Божествена Личност каза: Този, който не е привързан към плодовете от работата си и действа по задължение – той се е отрекъл от света и е истински мистик, а не този, който не пали огън и не изпълнява дълга си.
Magyarázat
Пояснение
Ebben a fejezetben az Úr elmagyarázza, hogy a nyolcfokú yoga-rendszer folyamata az elme és az érzékek szabályozását segíti elő. Egy átlagember számára azonban ennek végzése nagyon nehéz, különösen a Kali-korszakban. Noha ez a fejezet a nyolcfokú yoga-rendszert javasolja, az Úr kihangsúlyozza, hogy a karma-yoga folyamata, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban végzett cselekvés jobb. Ebben a világban mindenki azért dolgozik, hogy eltartsa családját, s fenntartsa mindazt, ami hozzá tartozik, de senki sem cselekszik önzetlenül, senki sem mond le saját elégedettségének eléréséről, történjen az közvetlenül vagy mások elégedettségén keresztül. A tökéletesség feltétele a Kṛṣṇa-tudatban végzett cselekvés, amelynek célja nem a tettek gyümölcseinek élvezése. Minden élőlénynek kötelessége, hogy Kṛṣṇa-tudatban cselekedjen, hiszen eredetileg mindannyian a Legfelsőbb szerves részei vagyunk. A testrészek az egész test elégedettsége érdekében cselekszenek. Nem saját élvezetük a céljuk – mindent azért tesznek, hogy kedvében járjanak a teljes egésznek. Az az élőlény a tökéletes sannyāsī, a tökéletes yogī, aki nem személyes érdekből cselekszik, hanem a legfelsőbb egész kielégítésén fáradozik.
В тази глава Бог обяснява, че осемстепенната йога система е предназначена за контрол над ума и сетивата. Но хората много трудно могат да я изпълняват, особено в епохата на Кали. Макар да се препоръчва тази йога система, Бог подчертава, че методът на карма йога, или действието в Кр̣ш̣н̣а съзнание, е по-добър. Всеки действа в този свят, за да поддържа семейството и притежанията си; никой не работи безкористно и без стремеж за лично наслаждение, в по-тесен или по-широк смисъл. Критерият за съвършенство е да действаме в Кр̣ш̣н̣а съзнание, а не да се стремим към наслаждение на плодовете от труда си. Дълг на всички живи същества е да работят в Кр̣ш̣н̣а съзнание, защото по природа те са частици от Върховния. Частите на тялото не работят за собствено удовлетворение, а за цялото тяло. По същия начин живото същество, което работи за наслаждение на върховното цяло, а не от личен интерес, е съвършен сання̄сӣ и йогӣ.
A sannyāsīk néha – helytelenül – azt hiszik, hogy megszabadultak minden anyagi kötelességtől, ezért nem végzik tovább az agnihotra yajñákat (tűzáldozatokat). Szándékuk azonban valójában önző, mert céljuk az, hogy eggyé váljanak a személytelen Brahmannal. Ez a vágy jobb, mint bármelyik anyagi óhaj, de nem mentes az önzéstől. Ehhez hasonlóan az anyagi tettekről lemondott misztikus yogī, aki félig lehunyt szemmel gyakorolja a yoga-folyamatot, szintén valamiféle személyes elégedettség elérésére vágyik. Ám a Kṛṣṇa-tudatban cselekvő ember az egész kielégítéséért dolgozik, önérdek nélkül. Nem vágyik saját örömére. Az ő sikerének titka Kṛṣṇa elégedettségében rejlik, s így ő a tökéletes sannyāsī, a tökéletes yogī. Az Úr Caitanya, a lemondás legtökéletesebb példaképe így imádkozik:
Сання̄сӣте понякога изкуствено приемат, че са освободени от всички материални задължения и престават да извършват агнихотра ягя (огнени жертвоприношения), но в действителност това е егоизъм, защото целта им е да станат едно с безличностния Брахман. Това желание е по-добро от всяко друго материално желание, но не е лишено от егоизъм. По подобен начин един йогӣ-мистик, практикуващ йога с полуотворени очи и прекратил всякаква дейност, желае да удовлетвори себе си. Докато Кр̣ш̣н̣а осъзнатият работи за удовлетворение на цялото, без егоизъм и без стремеж за лично наслаждение. Критерий за успеха му е удовлетворението на Кр̣ш̣н̣а; затова той е съвършен сання̄сӣ и съвършен йогӣ. Бог Чайтаня, висшият символ на съвършеното отречение, се моли:
kavitāṁ vā jagad-īśa kāmaye
mama janmani janmanīśvare
bhavatād bhaktir ahaitukī tvayi
кавита̄м̇ ва̄ джагад-ӣша ка̄майе
мама джанмани джанманӣшваре
бхавата̄д бхактир ахайтукӣ тваи
„Ó, Mindenható Úr! Nem vágyom gazdagságra és szép nőkre, és azt sem akarom, hogy követőim legyenek. Csupán azt kívánom, hogy indokolatlan kegyedből életről életre odaadással szolgálhassalak!”
„О, Всемогъщи Господи, нямам желание да трупам богатство, нито да се наслаждавам на красиви жени; не желая и последователи. Единственото, за което копнея, е безпричинната милост да ти служа предано, раждане след раждане.“