Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van

ÖTÖDIK FEJEZET

KAPITOLA PIATA

Karma-yoga – cselekvés Kṛṣṇa-tudatban

Karma-yoga — konanie s mysľou upretou na Kṛṣṇu

1. VERS:
Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa, először azt kéred, mondjak le a tettekről, majd az odaadással végzett munkát ajánlod. Kérlek, mondd meg határozottan, hogy a kettő közül melyik a hasznosabb?
VERŠ 1:
Arjuna riekol: „Ó, Kṛṣṇa, najprv ma žiadaš, aby som sa zriekol činov, a potom mi zasa odporúčaš činnosť v duchu oddanosti. Prosím Ťa, povedz mi naisto, čo z toho je lepšie?“
2. VERS:
Az Istenség Személyisége így válaszolt: A tettekről való lemondás és az odaadással végzett tett egyaránt felszabaduláshoz vezet. Ám az odaadó szolgálat jobb, mint a tettekről való lemondás.
VERŠ 2:
Vznešený riekol: „Zrieknutie sa činnosti i činnosť s oddanosťou vedú k vyslobodeniu. Z týchto dvoch je však oddaná služba lepšia než zrieknutie sa činnosti.
3. VERS:
Ó, erős karú Arjuna! Aki nem vágyakozik munkája gyümölcseire, s nem is gyűlöli azokat, az mindig lemondásban él. Az ilyen ember, aki mentes az ellentétpároktól, könnyedén elvágja az anyagi kötelékeket, s eléri a teljes felszabadulást.
VERŠ 3:
Človek, ktorý netúži po výsledkoch svojich činov a ani k nim nechová nenávisť, si naozaj odrieka. Taký človek, zbavený všetkých dualít, sa ľahko vymaní z hmotného otroctva a je celkom oslobodený, ó, bojovník mocných paží.
4. VERS:
Csak a tudatlanok mondják, hogy az odaadó szolgálat [karma-yoga] különbözik az anyagi világ elemző tanulmányozásától [a sāṅkhyától]. Akik valóban nagy tudásúak, azt mondják, hogy aki helyesen halad a két út egyikén, az mindkettő eredményét elnyeri.
VERŠ 4:
Iba nevedomí tvrdia, že oddaná služba (karma-yoga) sa odlišuje od analytického štúdia hmotného sveta (sāṅkhye). No naozaj učení hovoria, že správnym nasledovaním jednej z týchto ciest sa dosiahne výsledok oboch.
5. VERS:
Aki tudja, hogy odaadó szolgálattal is elérhető az a helyzet, amihez az elemző tanulmányozás vezet, s aki ezért az elemző tanulmányozást és az odaadó szolgálatot egy szinten állónak látja, az valóban lát.
VERŠ 5:
Vpravde vidí ten, kto vie, že stav dosiahnutý analytickým štúdiom možno dosiahnuť aj oddanou službou a že analytické štúdium a oddaná služba sú na rovnakej úrovni.
6. VERS:
Az embert nem teheti boldoggá, ha pusztán lemond a tettekről, ám nem végez odaadó szolgálatot az Úrnak. Az odaadó szolgálatot végző bölcs azonban késedelem nélkül eléri a Legfelsőbbet.
VERŠ 6:
Samotné zrieknutie sa všetkých činností bez oddanej služby Pánovi nemôže nikoho urobiť šťastným. No múdry človek zamestnaný v oddanej službe môže okamžite dosiahnuť Najvyššieho.
7. VERS:
Az odaadással cselekvő, elméje és érzékei fölött uralkodó tiszta lelket mindenki kedveli, és ő is mindenkit kedvel. Az ilyen embert, bár állandóan tevékeny, sohasem kötik meg tettei.
VERŠ 7:
Človek konajúci s čistou oddanosťou, ktorý je dokonalou dušou a ktorý ovláda myseľ a zmysly, je milý všetkým a všetci sú milí jemu. Hoci je vždy činný, nikdy sa nezapletie do následkov svojich činov.
8–9. VERS:
Az isteni tudatban élő, bár lát, hall, érint, szagol, eszik, mozog, alszik és lélegzik, mindig tudja, hogy ő maga valójában nem tesz semmit. Beszéd, ürítés, elfogadás és pislogás közben állandóan tudatában van annak, hogy csupán az anyagi érzékek foglalkoznak tárgyaikkal, ő azonban ezek felett áll.
VERŠE 8-9:
Človek s božským vedomím vždy dobre vie, že vlastne nič nerobí, aj napriek tomu, že sa pozerá, počúva, hmatá, čuchá, je, pohybuje sa, spí, dýcha, hovorí, vylučuje, prijíma a otvára alebo zatvára oči. Uvedomuje si pritom, že sú to len hmotné zmysly, ktoré sa zaoberajú zmyslovými predmetmi, a že on je nad ne povznesený.
10. VERS:
Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.
VERŠ 10:
Kto si koná svoju povinnosť bez lipnutia a plody svojej práce prenecháva Najvyššiemu Pánovi, toho sa nedotkne hriech, tak, ako sa voda nedotkne lotosového listu.
11. VERS:
A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.
VERŠ 11:
Yogīni, ktorí zanechali všetkej pripútanosti, konajú svoje činy telom, mysľou, inteligenciou a zmyslami len preto, aby očistili svoje „ja“.
12. VERS:
A rendíthetetlenül odaadó lélek tökéletes békét ér el, mert minden tette eredményét Nekem ajánlja fel. De aki nem él harmóniában Istennel, s munkája gyümölcseire sóvárog, azt megkötik tettei.
VERŠ 12:
Duša pevne zakotvená v oddanosti dosiahne trvalý mier, lebo Mi obetuje plody svojich činov, zatiaľ čo človek, ktorý nie je spojený s Božstvom a lipne na plodoch svojich činov, je pripútaný.
13. VERS:
Amikor a megtestesült lélek fegyelmezi jellemét, és elméjében lemond minden tettről, akkor boldogan él a kilenckapus városban [az anyagi testben]. Nem cselekszik ő, s nem is oka semmilyen tettnek.
VERŠ 13:
Vtelená bytosť, ktorá ovláda svoju povahu a v mysli sa vzdáva všetkých činov, šťastne prebýva v meste s deviatimi bránami (v hmotnom tele), nič nekoná a ani k činom nepobáda.
14. VERS:
A megtestesült lélek, teste városának ura nem hoz létre tetteket, nem késztet cselekvésre másokat, és a munka gyümölcseit sem ő teremti meg. Mindezt az anyagi természet kötőerői végzik.
VERŠ 14:
Vtelená duša ovládajúca telo nevytvára činy ani ich plody a ani k činom nikoho nepobáda. To všetko spôsobujú tri kvality hmotnej prírody.
15. VERS:
A Legfelsőbb Úr sem vállalja magára senki bűnös vagy jámbor tettét. A megtestesült élőlényeket azonban megtéveszti a tudatlanság, amely elfedi igazi tudásukat.
VERŠ 15:
Ani Najvyšší Pán sa nezúčastňuje zbožných či hriešnych činov, nech ich vykonal hocikto. Vtelené bytosti sú však zmätené nevedomosťou, ktorá zakrýva ich pravé poznanie.
16. VERS:
Ellenben amikor a tudatlanságot eloszlató tudás világossággal árasztja el az embert, tudása feltár előtte mindent, ahogyan a nap is mindent beragyog nappal.
VERŠ 16:
Keď je však človek osvietený poznaním, ktoré rozptýlilo nevedomosť, potom toto poznanie odhalí všetko tak, ako je za bieleho dňa všetko ožiarené slnkom.
17. VERS:
Ha az ember értelme, elméje és hite szilárdan a Legfelsőbben gyökerezik, s menedéket is Benne talált, akkor tökéletes tudása által teljesen megtisztul kétségeitől, és feltartóztathatatlanul halad a felszabadulás útján.
VERŠ 17:
Tí, ktorých myseľ, viera a inteligencia sú uprené na Najvyššieho a ktorí hľadajú u Neho útočisko, sa dokonalým poznaním celkom očistia od všetkých pochybností, a takto kráčajú cestou oslobodenia.
18. VERS:
Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén ugyanúgy tekintenek a tanult és szelíd brāhmaṇára, a tehénre, az elefántra, a kutyára és a kutyaevőre [a kaszton kívülire] is.
VERŠ 18:
Vďaka správnemu poznaniu vidia múdri v učenom a pokornom brāhmaṇovi, v krave, v slonovi, v psovi a v pojedačovi psov jedno a to isté.
19. VERS:
Akiknek elméje a rendíthetetlenségben és kiegyensúlyozottságban állapodott meg, azok már legyőzték a születést és a halált. Hibátlanok ők, mint a Brahman, s így már a Brahmanban vannak.
VERŠ 19:
Tí, ktorých myseľ zotrváva v rovnováhe a v harmónii, prekonali už zrodenie a smrť. Sú bezchybní ako Brahman, a preto už zotrvávajú v Brahmane.
20. VERS:
Aki nem örvendezik, ha valami kellemes éri, s nem búsul a kellemetlenen, kinek értelme rendületlen, akit semmi nem téveszt meg, s aki ismeri az Istenről szóló tudományt, az már a transzcendensben állapodott meg.
VERŠ 20:
Človek, ktorý sa neraduje, keď dosiahne niečo príjemné, a ani ho nerozruší, keď ho zastihne niečo nepríjemné, ktorý má neochvejnú inteligenciu, nie je pomýlený a pozná vedu o Bohu, už zotrváva v transcendencii.
21. VERS:
Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.
VERŠ 21:
Takýto oslobodený človek sa vo svojom vnútri teší z ustavičnej radosti, lebo ho nepriťahujú hmotné zmyslové pôžitky. Takto sa raduje z bezmedznej blaženosti, pretože je sústredený na Najvyššieho.
22. VERS:
Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.
VERŠ 22:
Pôžitky zrodené zo styku so zmyslovými predmetmi sú zdrojom strastí. Majú počiatok i koniec, ó, syn Kuntī, a múdry v nich nenachádza potešenie.
23. VERS:
Ha valaki még jelen teste elhagyása előtt eljut oda, hogy képes eltűrni az anyagi érzékek ösztönzéseit, s felül tud kerekedni a vágy és a harag hatalmán, az a megfelelő helyzetben van, s boldog ebben a világban.
VERŠ 23:
Kto dokáže čeliť popudom hmotných zmyslov a odolávať náporom túžob a hnevu, skôr, než opustí telo, je v tomto svete správne umiestnený a šťastný.
24. VERS:
Aki bensőjében boldog, belül cselekszik és belülről merít örömet, s akinek a célja szintén belül van, az tökéletes misztikus. Ő felszabadult a Legfelsőbben, s végül el is éri a Legfelsőbbet.
VERŠ 24:
Ten, kto je vo svojom vnútri blažený, kto nachádza vo svojom vnútri potešenie a je upriamený do svojho vnútra, je skutočne dokonalým mystikom. Je sebarealizovanou oslobodenou dušou a nakoniec dosiahne Najvyššieho.
25. VERS:
Akik felülemelkedtek a kétségekből származó kettősségeken, akiknek elméje befelé fordul, akik mindig valamennyi élőlény jólétén fáradoznak, s mentesek minden bűntől, azok felszabadulnak a Legfelsőbben.
VERŠ 25:
Vyslobodenie na úrovni Najvyššieho dosiahnu tí, ktorí sú mimo duality prameniacej z pochybností, ktorí sú zbavení hriechu, vždy konajú pre blaho všetkých bytostí a ktorých myseľ je obrátená dovnútra.
26. VERS:
Akik mentesek a haragtól és minden anyagi vágytól, akik megvalósították igazi énjüket, önfegyelmezettek, s állandóan a tökéletességre törekszenek, azok kétségtelenül hamarosan felszabadulnak a Legfelsőbben.
VERŠ 26:
Vyslobodenie na úrovni Najvyššieho majú na dosah tí, ktorí sa zbavili všetkých hmotných túžob a hnevu, ktorí spoznali svoje „ja“, dokážu sa ovládať a neustále sa snažia dosiahnuť dokonalosť.
27 – 28. VERS:
Amikor kizárja valamennyi külső érzéki tárgyat, szemét és tekintetét a két szemöldök közé rögzíti, a ki- és belélegzést az orrlyukakban tartja, ezáltal szabályozva az elmét, az érzékeket és az értelmet, a felszabadulásra törekvő transzcendentalista megszabadul a vágyaktól, a félelemtől és a haragtól. Aki mindig ebben az állapotban van, az bizonyosan felszabadult.
VERŠE 27-28:
Keď sa transcendentalista, túžiaci po vyslobodení, odpúta od vonkajších zmyslových predmetov, keď uprie pohľad medzi obočie, zastaví prúdenie vdychov a výdychov v nosných dierkach a ovládne tak zmysly, myseľ a inteligenciu, zbaví sa túžob, strachu a hnevu. Kto sa vždy nachádza v tomto stave, je zaiste vyslobodený.
29. VERS:
Akinek tudata Bennem merül el, s tudja, hogy Én vagyok minden áldozat és önfegyelmezés végső haszonélvezője, minden bolygó és félisten Legfelsőbb Ura, valamint az összes élőlény jóakarója és jótevője, az megszabadul az anyagi szenvedésektől, és eléri a békét.
VERŠ 29:
Múdry človek, ktorý si Ma plne uvedomuje a vie, že Ja som konečným príjemcom všetkých obetí a pokánia, Najvyšším Pánom všetkých planét a polobohov a priateľom všetkých bytostí, sa oslobodí od hmotných strastí a dosiahne mier.“