27 – 28. VERS
TEXTS 27-28
Szöveg
Texte
cakṣuś caivāntare bhruvoḥ
prāṇāpānau samau kṛtvā
nāsābhyantara-cāriṇau
cakṣuś caivāntare bhruvoḥ
prāṇāpānau samau kṛtvā
nāsābhyantara-cāriṇau
munir mokṣa-parāyaṇaḥ
vigatecchā-bhaya-krodho
yaḥ sadā mukta eva saḥ
munir mokṣa-parāyaṇaḥ
vigatecchā-bhaya-krodho
yaḥ sadā mukta eva saḥ
Szó szerinti jelentés
Synonyms
sparśān – érzéktárgyakat, például a hangot; kṛtvā – tartva; bahiḥ – kívül; bāhyān – a feleslegeseket; cakṣuḥ – szemeket; ca – szintén; eva – bizony; antare – között; bhruvoḥ – a szemöldökök; prāṇa-apānau – fel- és lefelé mozgó levegőt; samau – beszüntetve; kṛtvā – visszatartva; nāsa-abhyantara – az orrlyukakban; cāriṇau – fújó; yata – szabályozott; indriya – érzékű; manaḥ – elméjű; buddhiḥ – értelmű; muniḥ – transzcendentalista; mokṣa – felszabadulásra; parāyaṇaḥ – szánt; vigata – elhagyott; icchā – vágyú; bhaya – félelmű; krodhaḥ – dühű; yaḥ – aki; sadā – mindig; muktaḥ – felszabadult; eva – bizony; saḥ – ő.
sparśān: les objets des sens (le son, par exemple); kṛtvā: gardant; bahiḥ: externes; bāhyān: inutiles; cakṣuḥ: les yeux; ca: aussi; eva: certes; antare: entre; bhruvoḥ: les sourcils; prāṇa-apānau: les airs ascendant et descendant; samau: en suspension; kṛtvā: gardant; nāsa-abhyantara: dans les narines; cāriṇau: soufflant; yata: maîtrisés; indriya: les sens; manaḥ: le mental; buddhiḥ: l’intelligence; muniḥ: le spiritualiste; mokṣa: à la libération; parāyaṇaḥ: étant destiné; vigata: ayant rejeté; icchā: les désirs; bhaya: la peur; krodhaḥ: la colère; yaḥ: celui qui; sadā: toujours; muktaḥ: libéré; eva: certes; saḥ: il est.
Fordítás
Translation
Amikor kizárja valamennyi külső érzéki tárgyat, szemét és tekintetét a két szemöldök közé rögzíti, a ki- és belélegzést az orrlyukakban tartja, ezáltal szabályozva az elmét, az érzékeket és az értelmet, a felszabadulásra törekvő transzcendentalista megszabadul a vágyaktól, a félelemtől és a haragtól. Aki mindig ebben az állapotban van, az bizonyosan felszabadult.
Fermé aux objets des sens, fixant son regard entre les sourcils et immobilisant dans ses narines les airs ascendant et descendant, le spiritualiste en quête de la libération qui a ainsi maîtrisé les sens, le mental et l’intelligence s’affranchit du désir, de la colère et de la peur. Qui demeure en cet état est certes libéré.
Magyarázat
Purport
Kṛṣṇa-tudatban cselekedve az ember azonnal megismeri lelki önazonosságát, majd az odaadó szolgálat révén képes lesz megérteni a Legfelsőbb Urat is. Az odaadó szolgálatban megállapodva eléri a transzcendentális szintet, s alkalmassá válik arra, hogy minden tettében érezze az Úr jelenlétét. Ezt a sajátos helyzetet nevezik felszabadulásnak a Legfelsőbben.
Dès qu’on adopte la conscience de Kṛṣṇa, on prend conscience de son identité spirituelle. Puis, par la pratique du service de dévotion, on développe la connaissance du Seigneur Suprême. Et quand on est bien établi dans le service de dévotion, on atteint l’état transcendantal qui permet de voir le Seigneur en chacun de ses actes. C’est ce qu’on appelle la libération dans l’Absolu.
Miután megmagyarázta a Legfelsőbben való felszabadulás említett elveit, az Úr arra oktatja Arjunát, hogyan lehet elérni ezt az állapotot a misztika, vagyis az aṣṭāṅga-yoga nevű yoga által, ami egy nyolcrétű gyakorlatot takar: yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna és samādhi. Az ötödik fejezet végén csak előzetes ismertetést olvashatunk erről a yogáról, de a hatodik fejezet részletesen leírja a módszert. Ebben a yogában a pratyāhāra révén az embernek távol kell tartania magát az érzéktárgyaktól, vagyis a hangtól, az érintéstől, a formától, az íztől és az illattól, majd a tekintetet a két szemöldök közé szögezve, félig lehunyt szemmel az orrhegyre kell összpontosítania a figyelmét. A szemet nem tanácsos teljesen becsukni, mert ez nagyon könnyen elalváshoz vezet. Teljesen kinyitni sem jó, mert akkor meg annak a veszélye áll fenn, hogy vonzódni kezdünk az érzéktárgyakhoz. A légzést az orrlyukban a test le- és felfelé mozgó levegőjének egyensúlyban tartásával lehet benntartani. E yoga gyakorlása által az ember képes lesz uralkodni az érzékei felett, távol tudja tartani magát a külső érzéktárgyaktól, s ily módon felkészülhet a Legfelsőbben való felszabadulásra.
Après avoir expliqué ce principe de libération par réalisation de l’Absolu, Kṛṣṇa enseigne à Arjuna comment on peut y arriver par la pratique de l’aṣṭāṅga-yoga, qui comporte huit phases – yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna et samādhi. La pratique de ce yoga n’est en cette fin de chapitre que succinctement évoquée, mais sera détaillée dans le prochain chapitre.
On doit s’exercer au pratyāhāra, c’est-à-dire éloigner les sens de leurs objets (le son, le toucher, la forme, le goût et l’odeur) pour ensuite fixer le regard entre les sourcils et se concentrer, paupières mi-closes, sur l’extrémité du nez. Il ne faut ni fermer complètement les yeux, pour ne pas somnoler, ni les laisser complètement ouverts, au risque d’être à nouveau attiré par les objets des sens. La respiration doit être restreinte au niveau des narines, par une technique qui consiste à neutraliser dans le corps les airs ascendant et descendant. Ce yoga permet de maîtriser les sens en les écartant de leurs objets, et de se préparer à la libération dans l’Absolu.
Ez a yoga-folyamat segít abban, hogy megszabaduljunk minden félelemtől és dühtől, s így abban is, hogy e transzcendentális állapotban megérezzük a Felsőlélek jelenlétét. Más szóval a Kṛṣṇa-tudat a legkönnyebb módszer a yoga elveinek betartására. Ezt a következő fejezet alaposan el fogja magyarázni. A Kṛṣṇa-tudatú ember számára azonban amiatt, hogy mindig odaadó szolgálatot végez, nem áll fenn az a veszély, hogy elveszíti uralmát érzékei felett, s az érzékek más elfoglaltságot keresnek. Ez jobb módszer az érzékek szabályozására, mint az aṣṭāṅga-yoga.
Il permet donc de s’affranchir de la colère et de la peur et de percevoir au niveau transcendantal la présence de l’Âme Suprême. Mais comme on le verra en détail dans le chapitre suivant, le moyen le plus simple de suivre les principes du yoga, c’est d’appliquer la méthode de la conscience de Kṛṣṇa. Elle est beaucoup plus efficace pour contrôler ses sens que celle de l’aṣṭāṅga-yoga, car le dévot étant constamment absorbé dans le service de dévotion, il n’y a aucun risque que ses sens se dispersent.