26. VERS
TEXT 26
Szöveg
Text
yatīnāṁ yata-cetasām
abhito brahma-nirvāṇaṁ
vartate viditātmanām
yatīnāṁ yata-cetasām
abhito brahma-nirvāṇaṁ
vartate viditātmanām
Szó szerinti jelentés
Synonyms
kāma – a vágyaktól; krodha – és a dühtől; vimuktānām – felszabadultak számára; yatīnām – a szent emberek számára; yata-cetasām – az elméjükön tökéletesen uralkodók számára; abhitaḥ – hamarosan; brahma-nirvāṇam – a felszabadulás a Legfelsőbben; vartate – ott van; vidita-ātmanām – azok számára, akik önmegvalósításra tettek szert.
kāma — von Begierden; krodha — und Zorn; vimuktānām — derjenigen, die befreit sind; yatīnām — der heiligen Persönlichkeiten; yata-cetasām — die den Geist völlig unter Kontrolle haben; abhitaḥ — in naher Zukunft zugesichert; brahma-nirvāṇam — Befreiung im Höchsten; vartate — gibt es; vidita-ātmanām — von denen, die selbstverwirklicht sind.
Fordítás
Translation
Akik mentesek a haragtól és minden anyagi vágytól, akik megvalósították igazi énjüket, önfegyelmezettek, s állandóan a tökéletességre törekszenek, azok kétségtelenül hamarosan felszabadulnak a Legfelsőbben.
Denjenigen, die von Zorn und allen materiellen Wünschen frei sind, die selbstverwirklicht, selbstdiszipliniert und ständig um Vollkommenheit bemüht sind, ist in sehr naher Zukunft Befreiung im Höchsten sicher.
Magyarázat
Purport
A szünet nélkül a felszabadulásra törekvő szent emberek közül a Kṛṣṇa-tudatú a legjobb. A Bhāgavatam (4.22.39) a következőképpen erősíti meg ezt a tényt:
ERLÄUTERUNG: Von allen heiligen Menschen, die ohne Abweichung nach Erlösung streben, ist derjenige, der sich im Kṛṣṇa-Bewußtsein befindet, der beste. Dies wird im Bhāgavatam (4.22.39) wie folgt bestätigt:
karmāśayaṁ grathitam udgrathayanti santaḥ
tadvan na rikta-matayo yatayo ’pi ruddha-
sroto-gaṇās tam araṇaṁ bhaja vāsudevam
karmāśayaṁ grathitam udgrathayanti santaḥ
tadvan na rikta-matayo yatayo ’pi ruddha-
sroto-gaṇās tam araṇaṁ bhaja vāsudevam
„Törekedj egyedül arra, hogy odaadó szolgálatban imádd Vāsudevát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Még a nagy bölcsek sem képesek olyan sikeresen uralkodni az érzékek ösztönzésein, mint azok, akik transzcendentális gyönyörben élnek az Úr lótuszlábát szolgálva, kitépve a gyümölcsöző tettek utáni vágyak mélyre nyúló gyökereit.”
„Versuche einfach, Vāsudeva, die Höchste Persönlichkeit Gottes, durch hingebungsvollen Dienst zu verehren. Selbst große Weise sind nicht fähig, die Dränge der Sinne so wirksam zu beherrschen wie diejenigen, die transzendentale Glückseligkeit erfahren, indem sie den Lotosfüßen des Herrn dienen und so den tiefverwurzelten Wunsch nach fruchtbringenden Tätigkeiten entwurzeln.“
A feltételekhez kötött lélekben a munka gyümölcsöző eredményeinek élvezetére irányuló vágy olyannyira mélyen gyökerezik, hogy nagy erőfeszítéseik dacára még a kiváló bölcsek is rendkívül nehezen győzik le. Az Úr bhaktája, aki a Kṛṣṇa-tudatban állandóan az odaadó szolgálatnak él, s tökéletes önmegvalósításra tett szert, nagyon hamar felszabadul a Legfelsőbben, s az önmegvalósításban gyökerező teljes tudása révén mindig transzban marad. Az alábbi vers egy hasonlattal él ezzel kapcsolatban:
Der Wunsch, die Früchte der Arbeit zu genießen, ist in der bedingten Seele so tief verwurzelt, daß es selbst für große Weise – trotz harter Bemühung – sehr schwierig ist, diese Wünsche zu beherrschen. Ein Geweihter des Herrn, der im Kṛṣṇa-Bewußtsein ohne Unterlaß hingebungsvollen Dienst darbringt und sich auf der vollkommenen Stufe der Selbstverwirklichung befindet, erreicht sehr schnell Befreiung im Höchsten. Weil er vollständiges Wissen über Selbstverwirklichung besitzt, bleibt er immer in Trance verankert. In diesem Zusammenhang gibt es einen schönen Vergleich:
matsya-kūrma-vihaṅgamāḥ
svāny apatyāni puṣṇanti
tathāham api padma-ja
matsya-kūrma-vihaṅgamāḥ
svāny apatyāni puṣṇanti
tathāham api padma-ja
„Nézéssel, meditálással és érintéssel csupán a hal, a teknős és a madár neveli fel ivadékait. Hasonlóan gondoskodom én is gyermekeimről, ó, Padmaja!”
„Allein durch Anblicken, Meditation und Berührung sorgen der Fisch, die Schildkröte und die Vögel für ihre Nachkommen. Und dasselbe gilt für mich, o Padmaja!“
A hal úgy neveli fel ivadékait, hogy csupán nézi őket. A teknős ugyanezt meditálással teszi, ugyanis tojásait kint a szárazföldön rejti el, ő maga pedig a vízben meditál rajtuk. A Kṛṣṇa-tudatú ember, noha távol van az Úr hajlékától, eljuthat oda, egyszerűen azáltal, hogy szakadatlanul Rá gondol, azaz a Kṛṣṇa-tudatot gyakorolja. Ő nem érzi az anyagi lét gyötrelmeit. Ezt az állapotot, amikor az ember szüntelenül a Legfelsőbbe merül, s ezért az anyagi szenvedés távol marad tőle, brahma-nirvāṇának nevezik.
Der Fisch zieht seine Nachkommen auf, indem er sie einfach anblickt, und die Schildkröte, indem sie einfach über sie meditiert. Die Schildkröte versteckt ihre Eier am Land und kehrt dann wieder ins Wasser zurück, wo sie aus der Distanz über ihre Eier meditiert. Ebenso ist der Gottgeweihte im Kṛṣṇa-Bewußtsein imstande, obwohl er vom Reich des Herrn weit entfernt ist, sich in dieses Reich zu erheben, indem er einfach ständig über den Herrn meditiert, das heißt, sich im Kṛṣṇa-Bewußtsein beschäftigt. Er nimmt die Qualen der materiellen Leiden nicht wahr. Diese Stufe des Lebens wird brahma-nirvāṇa, die Abwesenheit materieller Leiden aufgrund ständiger Meditation über den Höchsten, genannt.