23. VERS

TEXT 23

Szöveg

Texte

śaknotīhaiva yaḥ soḍhuṁ
prāk śarīra-vimokṣaṇāt
kāma-krodhodbhavaṁ vegaṁ
sa yuktaḥ sa sukhī naraḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

śaknoti – képes; iha eva – a jelenlegi testben; yaḥ – aki; soḍhum – eltűrni; prāk – mielőtt; śarīra – a testet; vimokṣaṇāt – elhagyná; kāma – vágyból; krodha – és dühből; udbhavam – keletkező; vegam – ösztönzést; saḥ – ő; yuktaḥ – transzban; saḥ – ő; sukhī – boldog; naraḥ – emberi lény.

śaknoti: est capable; iha eva: dans le corps actuel; yaḥ: celui qui; soḍhum: de tolérer; prāk: avant; śarīra: le corps; vimokṣaṇāt: d’abandonner; kāma: le désir; krodha: et la colère; udbhavam: nés des; vegam: impulsions; saḥ: il; yuktaḥ: dans le yoga; saḥ: il; sukhī: heureux; naraḥ: l’être humain.

Fordítás

Translation

Ha valaki még jelen teste elhagyása előtt eljut oda, hogy képes eltűrni az anyagi érzékek ösztönzéseit, s felül tud kerekedni a vágy és a harag hatalmán, az a megfelelő helyzetben van, s boldog ebben a világban.

Celui qui, avant de quitter son corps, parvient à tolérer les impulsions des sens et à juguler la force de la concupiscence et de la colère, est bien situé. Il est heureux en ce monde.

Magyarázat

Purport

Ha valaki rendületlenül szeretne haladni az önmegvalósítás útján, meg kell próbálnia uralkodni az anyagi érzékek ösztönzésén – a beszéd, a düh, az elme, a gyomor, a nemi szervek és a nyelv késztetésén. Aki képes felülkerekedni e különféle érzékek és az elme ösztönzésén, azt gosvāmīnak vagy svāmīnak nevezik. A gosvāmīk rendkívül szigorú szabályokat követnek, s nem vesznek tudomást az érzékek ösztönzéséről. A kielégítetlen anyagi vágyak dühöt szülnek, mely izgatottá teszi az elmét, a mellkast és a szemet. Ezért az embernek gyakorolnia kell a felettük való uralmat, még mielőtt elhagyná ezt az anyagi testet. Aki képes erre, arról tudnunk kell, hogy megértette valódi énjét, s boldogan él az önmegvalósítás állapotában. A transzcendentalistának kötelessége, hogy kitartóan törekedjen a vágyak és a düh megfékezésére.

Celui qui désire résolument progresser sur le sentier de la réalisation spirituelle doit s’efforcer de maîtriser les forces qu’exercent sur lui ses sens matériels, telles les impulsions de la parole, de la colère, du mental, des organes génitaux, de l’estomac et de la langue. On donne à celui qui parvient à leur résister le nom de svāmī, ou gosvāmī. Le gosvāmī vit de façon réglée et s’abstient de répondre aux puissants désirs des sens. Quand ils sont inassouvis, les désirs matériels engendrent la colère qui agite le mental, les yeux et la poitrine. Il faut donc apprendre à les contrôler avant que ne vienne le moment de quitter le corps. Celui qui y parvient atteint la réalisation spirituelle et connaît le bonheur qu’elle procure. Il va du devoir du spiritualiste de tout faire pour triompher de la convoitise et de la colère.