14. VERS

TEXT 14

Szöveg

Tekstas

na kartṛtvaṁ na karmāṇi
lokasya sṛjati prabhuḥ
na karma-phala-saṁyogaṁ
svabhāvas tu pravartate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

na – sohasem; kartṛtvam – tulajdonjogot; na – sem; karmāṇi – tetteket; lokasya – az embereknek; sṛjati – teremt; prabhuḥ – a test városának ura; na – sem; karma-phala – a tettek gyümölcseivel; saṁyogam – kapcsolatot; svabhāvaḥ – az anyagi természet; tu – de; pravartate – végzi.

na — niekada; kartṛtvam — nuosavybę; na — nei; karmāṇi — veiklą; lokasya — žmonių; sṛjati — sukuria; prabhuḥ — kūno miesto valdovas; na — nei; karma- phala — su veiklos rezultatais; saṁyogam — sąryšį; svabhāvaḥ — materialios gamtos guṇos; tu — bet; pravartate — veikia.

Fordítás

Translation

A megtestesült lélek, teste városának ura nem hoz létre tetteket, nem késztet cselekvésre másokat, és a munka gyümölcseit sem ő teremti meg. Mindezt az anyagi természet kötőerői végzik.

Įkūnyta dvasia – miesto, kuris vadinasi kūnas, valdovė – nei pati veikia, nei skatina veikti žmones, nei sukuria veiklos vaisius. Visą tai atlieka materialios gamtos guṇos.

Magyarázat

Purport

Ahogyan a hetedik fejezet majd elmagyarázza, az élőlény a Legfelsőbb Úr egyik energiája vagy természete, de különbözik az anyagtól, amely az Úr másik – alsóbbrendűnek nevezett – természete. A felsőbbrendű természet, az élőlény valamiképpen időtlen idők óta kapcsolatban áll az anyagi természettel. Ideiglenes testhez, anyagi lakhelyhez jut, s ez az oka különböző tetteinek és azok visszahatásainak. A feltételekhez kötöttség atmoszférájában az élőlény szenved a test tetteinek következményeitől, mivel tudatlansága miatt a testtel azonosítja magát. E tudatlanságban végtelen hosszú ideje él, s ez okozza a testi szenvedést és aggodalmakat. Amint az élőlény felülemelkedik a test cselekedetein, rögtön megszabadul a visszahatásoktól is. Míg a test városában tartózkodik, úgy tűnik, hogy ő az ura annak, ám valójában se nem tulajdonosa, se nem irányítója a test tetteinek és azok visszahatásainak – ő csupán küzdelmét vívja létéért az anyagi óceán kellős közepén. A hullámok ide-oda dobálják, s ő tehetetlen velük szemben. A legjobb megoldás az, ha a transzcendentális Kṛṣṇa-tudat által kikerül ebből a vízből. Egyedül ez mentheti őt meg minden bajtól.

KOMENTARAS: Septintame skyriuje bus aiškinama, kad gyvoji esybė – tai viena Aukščiausiojo Viešpaties energijų, ir ji skiriasi nuo materijos, kuri irgi yra Viešpaties energija, tik žemesnė. Aukštesnioji energija (gyvoji esybė) dar neatmenamais laikais tam tikru būdu susijo su materialia gamta. Jos įgytas laikinas kūnas, materiali gyvenamoji vieta – tai įvairiausios veiklos bei jos pasekmių priežastis. Gyvendamas tokioje aplinkoje, kuri jį sąlygoja, žmogus iš neišmanymo tapatina save su kūnu ir kenčia dėl kūno veiklos rezultatų. Kūno kančių ir nelaimių priežastis yra neišmanymas, kuris kaupėsi nuo neatmenamų laikų. Kai gyvoji esybė tampa nesusijusi su kūno veikla, ji išsivaduoja ir iš tos veiklos pasekmių. Kol gyvoji esybė gyvena mieste, vadinamame kūne, ji atrodo esanti jo valdovė, tačiau iš tikrųjų nėra nei kūno savininkė, nei jo veiksmų bei tų veiksmų atoveikio lėmėja. Gyvoji esybė tiesiog kovoja už būvį materijos vandenyno viduryje. Vandenyno bangos blaško ją tai šen, tai ten, o ji negali joms atsispirti. Geriausia išeitis gyvajai esybei – išsigauti iš vandenyno transcendentinės Kṛṣṇos sąmonės pagalba. Tiktai Kṛṣṇos sąmonė išgelbės ją nuo visos šios sumaišties.