12. VERS
TEXT 12
Szöveg
Verš
śāntim āpnoti naiṣṭhikīm
ayuktaḥ kāma-kāreṇa
phale sakto nibadhyate
śāntim āpnoti naiṣṭhikīm
ayuktaḥ kāma-kāreṇa
phale sakto nibadhyate
Szó szerinti jelentés
Synonyma
yuktaḥ – aki odaadó szolgálatot végez; karma-phalam – minden tett gyümölcséről; tyaktvā – lemondva; śāntim – békét; āpnoti – elér; naiṣṭhikīm – tökéletest; ayuktaḥ – aki nem Kṛṣṇa-tudatú; kāma-kāreṇa – a tett eredményének élvezete miatt; phale – az eredményben; saktaḥ – ragaszkodó; nibadhyate – belebonyolódik.
yuktaḥ — ten, kdo je zaměstnaný oddanou službou; karma-phalam — výsledků všech činností; tyaktvā — zříkající se; śāntim — dokonalého klidu a míru; āpnoti — dosahuje; naiṣṭhikīm — neochvějného; ayuktaḥ — ten, kdo nemá vědomí Kṛṣṇy; kāma-kāreṇa — aby si užíval výsledků činů; phale — k plodu; saktaḥ — připoutaný; nibadhyate — zaplétá se.
Fordítás
Překlad
A rendíthetetlenül odaadó lélek tökéletes békét ér el, mert minden tette eredményét Nekem ajánlja fel. De aki nem él harmóniában Istennel, s munkája gyümölcseire sóvárog, azt megkötik tettei.
Trvale oddaná duše dosahuje ničím nerušeného klidu a míru, neboť obětuje výsledky všech činností Mně, zatímco ten, kdo není spojen s Božstvím a lační po plodech své práce, se zaplétá.
Magyarázat
Význam
Egy Kṛṣṇa-tudatban és egy testi tudatban élő ember között az a különbség, hogy az előbbi Kṛṣṇához ragaszkodik, míg az utóbbi tettei eredményeihez. Aki Kṛṣṇához ragaszkodik, s egyedül Érte dolgozik, az bizonyosan felszabadult lélek, aki nem aggódik tettei eredményei miatt. A Bhāgavatam a munka eredménye utáni vágyat azzal magyarázza, hogy az ember a kettősségek jellemezte felfogásban cselekszik, azaz anélkül, hogy ismerné az Abszolút Igazságot. A Legfelsőbb Abszolút Igazság Kṛṣṇa, az Istenség Személyisége. A Kṛṣṇa-tudatban nincs kettősség. Minden, ami létezik, Kṛṣṇa energiájának terméke, és Kṛṣṇa tökéletesen jó. A Kṛṣṇa-tudatban végzett tettek így abszolútak, transzcendentálisak, és nincsenek anyagi következményeik. Éppen ezért a Kṛṣṇa-tudatú embert béke tölti el, míg az, aki az érzékkielégítés vágyával csupán a nyereségre törekszik, nem lelhet nyugalmat. Ez a Kṛṣṇa-tudat titka. Teljes tudatában lenni annak, hogy Kṛṣṇán kívül nem létezik semmi, a béke és a félelemnélküliség síkja.
Rozdíl mezi osobou vědomou si Kṛṣṇy a osobou, jejíž vědomí se soustřeďuje na tělo, je ten, že první je poutána ke Kṛṣṇovi, zatímco druhá k výsledkům svých činností. Ten, kdo je poután ke Kṛṣṇovi a jedná pouze v Jeho zájmu, je osvobozený a nestrachuje se o výsledky své práce. V Bhāgavatamu je vysvětleno, že příčinou úzkostné starosti o výsledek nějaké činnosti je jednání ovlivněné pojetím dvojnosti, to znamená bez poznání Absolutní Pravdy. Tou je Kṛṣṇa, Nejvyšší Absolutní Pravda, Osobnost Božství. V případě vědomí Kṛṣṇy žádná dvojnost neexistuje. Vše je výtvorem Kṛṣṇovy energie a Kṛṣṇa je všedobrý. Činnosti provázené vědomím Kṛṣṇy jsou tedy na absolutní úrovni — jsou transcendentální a nepřinášejí žádné hmotné následky. Každého, kdo si je vědom Kṛṣṇy, proto naplňuje klid a mír. Avšak ten, kdo je zapleten v úvahách o zisku, který použije na smyslový požitek, tohoto klidu nemůže dosáhnout. To je tajemství vědomí Kṛṣṇy — kdo vidí, že mimo Kṛṣṇu neexistuje nic, zůstává klidný a zcela prostý strachu.