11. VERS

TEXT 11

Szöveg

Verš

kāyena manasā buddhyā
kevalair indriyair api
yoginaḥ karma kurvanti
saṅgaṁ tyaktvātma-śuddhaye

Szó szerinti jelentés

Synonyma

kāyena – a testtel; manasā – az elmével; buddhyā – az értelemmel; kevalaiḥ – a megtisztult; indriyaiḥ – érzékekkel; api – még; yoginaḥ – a Kṛṣṇa-tudatú emberek; karma – tetteket; kurvanti – végeznek; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; ātma – az önvalónak; śuddhaye – a megtisztulás érdekében.

kāyena — tělem; manasā — myslí; buddhyā — inteligencí; kevalaiḥ — očištěnými; indriyaiḥ — smysly; api — dokonce; yoginaḥ — osoby vědomé si Kṛṣṇy; karma — činy; kurvanti — konají; saṅgam — ulpívání; tyaktvā — zříkající se; ātma — vlastního já; śuddhaye — za účelem očištění.

Fordítás

Překlad

A yogīk lemondanak minden ragaszkodásról, és testükkel, elméjükkel, értelmükkel, sőt érzékeikkel is egyedül a tisztulás érdekében cselekszenek.

Yogīni, zříkající se připoutanosti, jednají tělem, myslí, inteligencí a dokonce i smysly jen v zájmu očištění.

Magyarázat

Význam

Ha Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa érzékeinek örömére cselekszünk, akkor a test, az elme, az értelem, sőt még az érzékek cselekedetei is megtisztulnak az anyagi szennyeződéstől. A Kṛṣṇa-tudatú ember tetteinek nincsenek anyagi visszahatásai. Kṛṣṇa-tudatban cselekedve tehát nagyon könnyű tiszta tetteket végezni, melyeket általában sad-ācārának neveznek. Śrī Rūpa Gosvāmī így ír erről Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187):

Jedná-li někdo vědom si Kṛṣṇy s cílem uspokojit Kṛṣṇovy smysly, pak každý jeho čin — ať už jeho těla, mysli, inteligence nebo dokonce i smyslů — je prostý hmotného znečištění. Činnosti osoby vědomé si Kṛṣṇy nepřinášejí žádné hmotné reakce. To znamená, že činy zbavené znečištění, které se obecně nazývají sad-ācāra, může každý snadno provádět tak, že bude jednat vědom si Kṛṣṇy. Śrī Rūpa Gosvāmī to ve svém díle Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.187) popisuje takto:

īhā yasya harer dāsye
karmaṇā manasā girā
nikhilāsv apy avasthāsu
jīvan-muktaḥ sa ucyate

„Aki testével, elméjével, értelmével és szavaival Kṛṣṇa-tudatban (azaz Kṛṣṇa szolgálatában) cselekszik, az annak ellenére, hogy a legkülönfélébb anyaginak tűnő tetteket végzi, már ebben az anyagi világban felszabadult léleknek tekinthető.” Hamis egója nincs, mert nem hiszi azt, hogy ő az anyagi test vagy a test tulajdonosa. Tudja, hogy nem ez az anyagi test, és hogy ez a test nem az övé – ő maga és a test egyaránt Kṛṣṇáé. Ha mindenét, vagyis mindazt, amit testével, elméjével, értelmével, beszédével, életével, vagyonával stb. létrehoz, Kṛṣṇa szolgálatába állítja, akkor azon nyomban összekapcsolódik Vele. Egy lesz Kṛṣṇával, és megszabadul attól a hamis egótól, ami az embert arra készteti, hogy testének vagy más egyébnek higgye magát. Ez a Kṛṣṇa-tudat tökéletes szintje.

“Ten, kdo jedná vědom si Kṛṣṇy (neboli slouží Kṛṣṇovi) svým tělem, myslí, inteligencí a slovy, je i v hmotném světě osvobozenou osobou, třebaže se může věnovat mnoha takzvaně hmotným činnostem.” Nemá falešné ego, neboť nevěří, že by byl hmotným tělem nebo jeho vlastníkem. Ví, že není tělo a že tělo mu nepatří. On sám i tělo patří Kṛṣṇovi. Když vše, co je vytvářeno tělem, myslí, inteligencí, slovy, životní silou, majetkem a tak dále — vše, co může vlastnit — použije ke službě Kṛṣṇovi, ihned se s Kṛṣṇou sladí. Je s Ním sjednocen a nemá falešné ego, které vede živou bytost k víře v to, že je tělem a podobně. Toto je dokonalá úroveň vědomí Kṛṣṇy.