Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » NEGYEDIK FEJEZET

38. VERS

TEXT 38

Szöveg

Texte

na hi jñānena sadṛśaṁ
pavitram iha vidyate
tat svayaṁ yoga-saṁsiddhaḥ
kālenātmani vindati
na hi jñānena sadṛśaṁ
pavitram iha vidyate
tat svayaṁ yoga-saṁsiddhaḥ
kālenātmani vindati

Szó szerinti jelentés

Synonyms

na – semmi; hi – bizony; jñānena – tudással; sadṛśam – összehasonlítva; pavitram – megszentelt; iha – ebben a világban; vidyate – létezik; tat – az; svayam – maga; yoga – odaadásban; saṁsiddhaḥ – aki érett; kālena – idővel; ātmani – magában; vindati – örvend.

na: rien; hi: certes; jñānena: de la connaissance; sadṛśam: en comparaison; pavitram: sanctifié; iha: en ce monde; vidyate: n’existe; tat: cela; svayam: lui-même; yoga: dans la dévotion; saṁsiddhaḥ: rendu mûr; kālena: avec le temps; ātmani: en lui-même; vindati: jouit de.

Fordítás

Translation

Ebben a világban semmi sem olyan magasztos és tiszta, mint a transzcendentális tudás. Ez a tudás minden misztika érett gyümölcse, s ha valaki tökéletessé válik az odaadó szolgálat végzésében, az idővel bensőjében örvend e tudásnak.

Rien en ce monde n’est aussi pur et aussi sublime que la connaissance transcendantale, fruit mûr de toute mystique. Celui qui atteint la perfection dans la pratique du service de dévotion, en temps voulu, jouira en lui-même de ce savoir.

Magyarázat

Purport

Amikor transzcendentális tudásról beszélünk, a lelki tudást értjük alatta. Semmi sem magasztosabb és tisztább tehát a transzcendentális tudásnál. Rabságunk oka a tudatlanság, felszabadulásunké pedig a tudás, mely az odaadó szolgálat érett gyümölcse. A transzcendentális tudás birtokában az embernek nem kell máshol kutatnia a béke után, hiszen bensőjében örvend annak. Más szóval ez a tudás és béke a Kṛṣṇa-tudatban éri el tetőfokát. Ez a Bhagavad-gītā végső szava.

Par connaissance transcendantale, nous entendons compréhension spirituelle. Rien n’est aussi pur, aussi sublime qu’un tel savoir. Tout comme l’ignorance est à l’origine de notre enchaînement à la matière, ce savoir, fruit mûr de la dévotion, est à l’origine de notre libération. Et une fois ce savoir obtenu, il n’est plus besoin de chercher ailleurs la paix: on la trouve en soi. En d’autres mots, et telle sera l’ultime conclusion de la Bhagavad-gītā, c’est dans la conscience de Kṛṣṇa que la connaissance et la paix atteignent leur apogée.