Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » NEGYEDIK FEJEZET

38. VERS

TEXT 38

Szöveg

Text

na hi jñānena sadṛśaṁ
pavitram iha vidyate
tat svayaṁ yoga-saṁsiddhaḥ
kālenātmani vindati
na hi jñānena sadṛśaṁ
pavitram iha vidyate
tat svayaṁ yoga-saṁsiddhaḥ
kālenātmani vindati

Szó szerinti jelentés

Synonyms

na – semmi; hi – bizony; jñānena – tudással; sadṛśam – összehasonlítva; pavitram – megszentelt; iha – ebben a világban; vidyate – létezik; tat – az; svayam – maga; yoga – odaadásban; saṁsiddhaḥ – aki érett; kālena – idővel; ātmani – magában; vindati – örvend.

na — nothing; hi — certainly; jñānena — with knowledge; sadṛśam — in comparison; pavitram — sanctified; iha — in this world; vidyate — exists; tat — that; svayam — himself; yoga — in devotion; saṁsiddhaḥ — he who is mature; kālena — in course of time; ātmani — in himself; vindati — enjoys.

Fordítás

Translation

Ebben a világban semmi sem olyan magasztos és tiszta, mint a transzcendentális tudás. Ez a tudás minden misztika érett gyümölcse, s ha valaki tökéletessé válik az odaadó szolgálat végzésében, az idővel bensőjében örvend e tudásnak.

In this world, there is nothing so sublime and pure as transcendental knowledge. Such knowledge is the mature fruit of all mysticism. And one who has become accomplished in the practice of devotional service enjoys this knowledge within himself in due course of time.

Magyarázat

Purport

Amikor transzcendentális tudásról beszélünk, a lelki tudást értjük alatta. Semmi sem magasztosabb és tisztább tehát a transzcendentális tudásnál. Rabságunk oka a tudatlanság, felszabadulásunké pedig a tudás, mely az odaadó szolgálat érett gyümölcse. A transzcendentális tudás birtokában az embernek nem kell máshol kutatnia a béke után, hiszen bensőjében örvend annak. Más szóval ez a tudás és béke a Kṛṣṇa-tudatban éri el tetőfokát. Ez a Bhagavad-gītā végső szava.

When we speak of transcendental knowledge, we do so in terms of spiritual understanding. As such, there is nothing so sublime and pure as transcendental knowledge. Ignorance is the cause of our bondage, and knowledge is the cause of our liberation. This knowledge is the mature fruit of devotional service, and when one is situated in transcendental knowledge, he need not search for peace elsewhere, for he enjoys peace within himself. In other words, this knowledge and peace culminate in Kṛṣṇa consciousness. That is the last word in the Bhagavad-gītā.