37. VERS
VERŠ 37
Szöveg
Verš
bhasma-sāt kurute ’rjuna
jñānāgniḥ sarva-karmāṇi
bhasma-sāt kurute tathā
bhasma-sāt kurute ’rjuna
jñānāgniḥ sarva-karmāṇi
bhasma-sāt kurute tathā
Szó szerinti jelentés
Synonyma
yathā – mint ahogyan; edhāṁsi – a tűzifát; samiddhaḥ – lángoló; agniḥ – tűz; bhasma-sāt – hamuvá; kurute – változtatja; arjuna – ó, Arjuna; jñāna-agniḥ – a tudás tüze; sarva-karmāṇi – az anyagi cselekedetek minden visszahatását; bhasma-sāt – hamuvá; kurute – változtatja; tathā – hasonlóan.
yathā — rovnako ako; edhāṁsi — palivo; samiddhaḥ — planúci; agniḥ — oheň; bhasma-sāt — popol; kurute — zmení; arjuna — ó, Arjuna; jñāna-agniḥ — oheň poznania; sarva-karmāṇi — všetky následky hmotných činností; bhasma-sāt — na popol; kurute — zmení; tathā — tak.
Fordítás
Překlad
Ó, Arjuna! Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását.
Tak ako planúci oheň mení na popol všetko palivo, ó, Arjuna, tak aj oheň poznania spáli na popol všetky následky hmotných činov.
Magyarázat
Význam
Az önvalóról és a Felsőbb Önvalóról, valamint a kettőjük kapcsolatáról szóló tökéletes tudást e vers a tűzhöz hasonlítja. A tűz nemcsak az istentelen tettek valamennyi visszahatását égeti hamuvá, de a jókét is. A visszahatásnak több fokozata van: kialakuló, érlelődő, már megkapott és előzetes. Az élőlény eredeti helyzetéről szóló tudás azonban valamennyit elhamvasztja. Ha valaki teljes tudással rendelkezik, akkor minden visszahatás, a priori és a posteriori egyaránt elhamvad. A Védák (Bṛhad-āraṇyaka-upaniṣad 4.4.22) kijelentik: ubhe uhaivaiṣa ete taraty amṛtaḥ sādhv-asādhūnī. „Az ember a jó és a rossz tett visszahatásaitól egyformán megszabadul.”
Dokonalé poznanie vlastného „ja“, Najvyššej Bytosti a ich vzájomného vzťahu sa tu prirovnáva k ohňu. Tento oheň nielenže spaľuje všetky následky hriešnych činov, ale dokonca premení na popol i následky zbožných činov. Existuje niekoľko štádií odplaty za vykonané činy: odplata, ktorá sa tvorí, odplata dozrievajúca, odplata získaná a odplata samotná. Keď človek vlastní dokonalé poznanie o prirodzenom postavení živej bytosti, všetky reakcie sa spália. Vo Vedach sa píše: ubhe uhaivaiṣa ete taraty amṛtaḥ sādhv-asādhūnī. „Človek môže prekonať následky zbožných i hriešnych činov.“ (Bṛhad-āraṇyaka Upaniṣad 4.4.22)