Skip to main content

23. VERS

TEXT 23

Szöveg

Verš

gata-saṅgasya muktasya
jñānāvasthita-cetasaḥ
yajñāyācarataḥ karma
samagraṁ pravilīyate
gata-saṅgasya muktasya
jñānāvasthita-cetasaḥ
yajñāyācarataḥ karma
samagraṁ pravilīyate

Szó szerinti jelentés

Synonyma

gata-saṅgasya – annak, aki független az anyagi természet kötőerőitől; muktasya – a felszabadultnak; jñāna-avasthita – a transzcendensben megállapodott; cetasaḥ – bölcsességűnek; yajñāya – Yajña (Kṛṣṇa) kedvéért; ācarataḥ – végzett; karma – munkája; samagram – teljesen; pravilīyate – beleolvad.

gata-saṅgasya — toho, kdo není poután ke kvalitám hmotné přírody; muktasya — osvobozeného; jñāna-avasthita — setrvávající na úrovni transcendence; cetasaḥ — jehož poznání; yajñāya — pro Yajñu (Kṛṣṇu); ācarataḥ — jednající; karma — práce; samagram — celkově; pravilīyate — naprosto se rozplyne.

Fordítás

Překlad

Az anyagi természet kötőerőitől független, a transzcendentális tudásban elmerülő ember tettei teljes egészében a transzcendensbe olvadnak.

Práce toho, kdo není ovlivněný kvalitami hmotné přírody a setrvává plně na úrovni transcendentálního poznání, se zcela rozptýlí do transcendence.

Magyarázat

Význam

Teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válva az ember megszabadul minden kettősségtől, s így megtisztul az anyagi kötőerők szennyeződésétől is. Azért szabadulhat fel, mert ismeri eredeti helyzetét, kapcsolatát Kṛṣṇával, s így elméjét semmi sem térítheti el a Kṛṣṇa-tudattól. Bármit tesz tehát, azt Kṛṣṇáért, az eredeti Viṣṇuért teszi, s így valamennyi tette áldozat, mert annak hívják mindazt, aminek célja a Legfelsőbb Személy, Viṣṇu, Kṛṣṇa öröme. Az ilyen tett visszahatása kétségtelenül a transzcendensbe olvad, így az embernek nem kell szenvednie az anyagi visszahatásoktól.

Jakmile si někdo začne být plně vědom Kṛṣṇy, je nedotčen protiklady, a tak není znečištěn hmotnými kvalitami. Může být vysvobozen, neboť zná své přirozené postavení ve vztahu s Kṛṣṇou, a jeho mysl proto nemůže být odvrácena od vědomí Kṛṣṇy. Následkem toho vše, co dělá, dělá pro Kṛṣṇu, jenž je původním Viṣṇuem. Všechny jeho činy jsou tedy vlastně oběťmi, protože účelem oběti je uspokojit Nejvyšší Osobnost Božství — Viṣṇua či Kṛṣṇu. Výsledné reakce za všechnu takovou práci se rozptýlí do transcendence a živá bytost pak netrpí hmotnými následky.