Skip to main content

21. VERS

TEXT 21

Szöveg

Verš

nirāśīr yata-cittātmā
tyakta-sarva-parigrahaḥ
śārīraṁ kevalaṁ karma
kurvan nāpnoti kilbiṣam
nirāśīr yata-cittātmā
tyakta-sarva-parigrahaḥ
śārīraṁ kevalaṁ karma
kurvan nāpnoti kilbiṣam

Szó szerinti jelentés

Synonyma

nirāśīḥ – az eredményre nem vágyva; yata – irányított; citta-ātmā – elmével és értelemmel; tyakta – feladván; sarva – minden; parigrahaḥ – birtoklási vágyat; śārīram – a test és lélek együtt tartásáért; kevalam – csak; karma – munkát; kurvan – végezvén; na – sohasem; āpnoti – szerez; kilbiṣam – bűnös visszahatásokat.

nirāśīḥ — bez touhy po výsledku; yata — ovládnutá; citta-ātmā — mysl a inteligence; tyakta — zříkající se; sarva — všeho; parigrahaḥ — pocitu vlastnictví majetku; śārīram — pro udržení těla při životě; kevalam — pouze; karma — práci; kurvan — konající; na — nikdy; āpnoti — dostane; kilbiṣam — reakce za hříšné jednání.

Fordítás

Překlad

Az ilyen értelmes ember tökéletesen uralkodik elméjén és értelmén. Nem tekinti javai tulajdonosának magát, és csupán annyit dolgozik, amennyi léte fenntartásához szükséges. Aki ily módon cselekszik, arra nem hatnak a bűnös visszahatások.

Takový znalý člověk jedná s dokonale ovládnutou myslí a inteligencí, zříká se veškerého pocitu vlastnictví svého majetku a pracuje pouze pro zajištění nejnutnějších životních potřeb. Když takto jedná, neovlivňují ho reakce za hříšnou činnost.

Magyarázat

Význam

A Kṛṣṇa-tudatú ember nem számít tettei jó vagy rossz eredményére. Elméjét és értelmét teljesen uralma alatt tartja. Tudja, hogy mivel szerves része a Legfelsőbbnek, az egész szerves részeként nem ő maga cselekszik, hanem a Legfelsőbb cselekszik rajta keresztül. A kéz sem a saját, hanem az egész test erőfeszítésének köszönhetően mozog. A Kṛṣṇa-tudatú ember mindig a legfelsőbb kívánsághoz igazodik, mert saját érzékkielégítésére nem vágyik. Éppen úgy működik, mint egy gépalkatrész. Ahogyan egy gépalkatrésznek karbantartásra, olajozásra és tisztításra van szüksége, úgy a Kṛṣṇa-tudatú embernek is gondoskodnia kell létéről munkájával, hogy alkalmas legyen az Úr transzcendentális szerető szolgálatára. Éppen ezért tettei visszahatásai egyáltalán nem hatnak rá. Az állathoz hasonlóan neki sincsen tulajdonjoga még a saját teste fölött sem. A kegyetlen gazda néha megöli a tulajdonában lévő állatot, az állat mégsem tiltakozik, s valójában semmi függetlensége nincs. Az önmegvalósításban elmélyedt Kṛṣṇa-tudatú embernek nem marad ideje arra, hogy jogtalanul bármilyen anyagi dolog birtokosa legyen. Teste fenntartása érdekében sem tartja szükségesnek, hogy tisztességtelen módszerekkel keressen pénzt. Éppen ezért az efféle anyagi bűnök nem fertőzik be, s mentes cselekedeteinek valamennyi visszahatásától.

Ten, kdo má vědomí Kṛṣṇy, neočekává při svých činnostech dobré či špatné výsledky. Jeho mysl a inteligence jsou zcela ovládnuté. Ví, že jelikož je nedílnou částí Nejvyššího, není úloha, kterou jakožto nedílná část celku hraje, jeho vlastní činností, ale že to skrze něho výlučně jedná Nejvyšší. Když se pohne ruka, neudělá to sama od sebe, ale díky úsilí celého těla. Každý, kdo si je vědom Kṛṣṇy, je vždy sladěn se svrchovanou touhou Nejvyššího, neboť netouží po vlastním smyslovém požitku. Pohybuje se přesně jako součást stroje. Tak jako musí být součást stroje udržována mazáním a čištěním, osoba vědomá si Kṛṣṇy se udržuje svou prací, jen aby byla i nadále schopna jednat formou transcendentální láskyplné služby Pánu. Proto je ochráněna před všemi reakcemi za své snažení. Nemá vlastnické právo ani na své tělo, stejně jako zvíře. Stává se, že krutý majitel zabije zvíře, které mu patří — a ono přesto neprotestuje; ani nemá žádnou skutečnou nezávislost. Ten, kdo jedná s vědomím Kṛṣṇy, plně zaměstnaný seberealizací, má velice málo času na to, aby zdánlivě vlastnil jakoukoliv hmotnou věc. K tomu, aby se postaral o tělo a duši, nemusí používat nečestné způsoby získávání peněz. Proto ho takové hmotné hříchy neznečistí. Je zbavený všech reakcí za své jednání.