20. VERS

VERŠ 20

Szöveg

Verš

tyaktvā karma-phalāsaṅgaṁ
nitya-tṛpto nirāśrayaḥ
karmaṇy abhipravṛtto ’pi
naiva kiñcit karoti saḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyma

tyaktvā – elengedve; karma-phala-āsaṅgam – a gyümölcsöző eredményekhez való ragaszkodást; nitya – mindig; tṛptaḥ – elégedetten; nirāśrayaḥ – menedék nélkül; karmaṇi – a cselekvésben; abhipravṛttaḥ – teljesen tevékenyen; api – ennek ellenére; na – nem; eva – bizony; kiñcit – bármit; karoti – tesz; saḥ – ő.

tyaktvā — zanechal; karma-phala-āsaṅgam — závislosť na plodoch činov; nitya — trvale; tṛptaḥ — je spokojný; nirāśrayaḥ — bez nejakého útočiska; karmaṇi — v čine; abhipravṛttaḥ — byť plne zamestnaný; api — aj keď; na — nie; eva — istotne; kiñcit — čokoľvek; karoti — robí; saḥ — on.

Fordítás

Překlad

Megszabadulván minden ragaszkodástól, mely tettei gyümölcseihez fűzi, az ilyen ember örökké elégedett és független, s bár számtalan tettet végez, nem a tettek gyümölcséért cselekszik.

Taký človek nie je pripútaný k plodom svojich činov, je trvale spokojný, nezávislý a nekoná s myšlienkou na odmenu, aj keď vykonáva mnoho činností.

Magyarázat

Význam

A tettek börtönéből kiszabadulni egyedül a Kṛṣṇa-tudatban lehetséges, amikor mindent Kṛṣṇáért teszünk. A Kṛṣṇa-tudatú ember az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránti tiszta szeretetből végzi munkáját, ezért nem vágyik annak eredményére. Még saját létfenntartása miatt sem aggódik, mindent Kṛṣṇára bíz. Nem törődik a gyűjtögetéssel, és azzal sem, hogy megvédelmezze a már tulajdonában lévő dolgokat. Minden tőle telhetőt megtesz kötelessége végzése érdekében, s mindent Kṛṣṇára bíz. Az ilyen ember, aki megvált minden ragaszkodástól, mentes a jó és rossz visszahatásoktól, s ez olyan, mintha nem cselekedne. Ez jellemzi az akarmát, vagyis a gyümölcsöző visszahatások nélküli cselekvést. Minden más tett, ami nem Kṛṣṇa-tudatú, leköti végrehajtóját. Ez a vikarma valódi természete, ahogyan az előzőekben elmondtuk.

Oslobodiť sa od následkov činov sa dá len vtedy, keď človek robí všetko pre potešenie Kṛṣṇu. Človek vedomý si Kṛṣṇu koná z čistej lásky k Najvyššej Božskej Osobnosti, a preto ho nelákajú výsledky jeho činností. Nestará sa ani o svoju obživu, lebo všetko necháva na Kṛṣṇovi. Za ničím sa nenaháňa a nelipne na svojom majetku. Plní si svoje povinnosti, ako najlepšie vie, a ostatné necháva na Kṛṣṇovi. Taký človek je vždy zbavený všetkých dobrých i zlých následkov svojho konania. Zdá sa, akoby nič nerobil. To sa volá akarma alebo činy, ktoré nenesú hmotné následky. Hocijaký iný čin, vykonaný bez túžby potešiť Kṛṣṇu, konajúceho spútava, a to sa nazýva vikarma, ako už bolo predtým vysvetlené.