Skip to main content

HARMADIK FEJEZET

KAPITOLA TRETIA

Karma-yoga

Karma-yoga

1. VERS:
Arjuna így szólt: Ó, Janārdana! Ó, Keśava! Miért akarod, hogy részt vegyek e szörnyű harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél?
VERŠ 1:
Arjuna riekol: „Ó, Janārdana, ó, Keśava, keď usudzuješ, že inteligencia je lepšia než plodonosné činnosti, prečo ma teda tak naliehavo nabádaš, aby som sa zúčastnil tejto strašnej vojny?
2. VERS:
Kétértelmű utasításaid megtévesztették értelmemet. Kérlek hát, mondd meg világosan, mi a leghasznosabb számomra!
VERŠ 2:
Môj rozum je zmätený Tvojimi dvojzmyselnými pokynmi. Preto Ťa prosím, povedz mi jednoznačne, čo je pre mňa najlepšie.“
3. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ó, bűntelen Arjuna! Már megmagyaráztam, hogy az emberek két rétege törekszik az önvaló megismerésére. Némelyek empirikus, filozófiai spekuláció útján, mások pedig az odaadó szolgálat által kívánják ezt elérni.
VERŠ 3:
Kṛṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol: „Ó, bezhriešny Arjuna, už som ti vysvetlil, že sú dva druhy ľudí, ktorí sa snažia o sebarealizáciu. Niektorí sa ju snažia dosiahnuť empirickou filozofickou špekuláciou, zatiaľ čo iní konaním v duchu oddanej služby.
4. VERS:
Az ember nem szabadulhat meg a visszahatásoktól csupán azáltal, hogy eláll a tettektől, s pusztán lemondással sem érhet el tökéletességet.
VERŠ 4:
Samotnou nečinnosťou sa človek nemôže vyslobodiť a iba odriekaním nemôže dosiahnuť dokonalosť.
5. VERS:
Minden ember akaratlanul is arra kényszerül, hogy az anyagi természet kötőerőitől származó tulajdonságai szerint cselekedjék, ezért senki sem maradhat tétlen, még egy pillanatra sem.
VERŠ 5:
Všetci sú bezmocne nútení konať podľa vlastností získaných z kvalít hmotnej prírody; nikto nemôže zostať ani na okamih nečinný.
6. VERS:
Aki visszatartja cselekvő érzékeit, ám elméje továbbra is az érzékek tárgyain csügg, az kétségkívül becsapja magát. Az ilyen embert kétszínűnek hívják.
VERŠ 6:
Ten, kto krotí svoje činné zmysly, ale jeho myseľ zotrváva pri zmyslových predmetoch, iste klame sám seba a je pokrytcom.
7. VERS:
Az az őszinte ember azonban, aki elméjével uralkodni próbál cselekvő érzékein, s ragaszkodástól mentesen a karma-yoga gyakorlásához lát [Kṛṣṇa-tudatban], sokkal kiválóbb nála.
VERŠ 7:
Ó, Arjuna, oveľa vznešenejší je úprimný človek, ktorý sa pomocou mysle snaží ovládnuť činné zmysly a bez lipnutia začne s karma-yogou (vo vedomí Kṛṣṇu).
8. VERS:
Hajtsd végre előírt kötelességed, mert az jobb a tétlenségnél! Az ember még anyagi testét sem képes fenntartani munka nélkül.
VERŠ 8:
Konaj svoje predpísané povinnosti, lebo čin je lepší ako nečinnosť. Veď bez práce nemôžeš udržať nažive ani svoje telo.
9. VERS:
Az ember végezze úgy munkáját, hogy az Viṣṇunak ajánlott áldozat legyen, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik. Ó, Kuntī fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig mentes maradsz a kötelékektől!
VERŠ 9:
Každý musí vykonávať činy ako obeť Viṣṇuovi, inak ho pripútavajú k hmotnému svetu. Preto, ó, syn Kuntī, vykonávaj svoje povinnosti pre Jeho potešenie; tak sa oslobodíš.
10. VERS:
A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit teremtette meg Viṣṇunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván: „Legyetek boldogok e yajña [áldozat] által, mert ennek végrehajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!”
VERŠ 10:
Na počiatku stvorenia vyslal Pán tvorstva generácie ľudí a polobohov spolu s obeťami Viṣṇuovi a požehnal im, hovoriac: „Buďte šťastní konaním tejto yajñe (obete), lebo tak získate všetko, čo potrebujete pre šťastný život a dosiahnutie vyslobodenia.“
11. VERS:
A félistenek, akiket megörvendeztetnek az áldozatok, szintén a kedvetekben fognak járni, s ha az emberek és félistenek ily módon együttműködnek, általános jólét köszönt mindenkire.
VERŠ 11:
Polobohovia potešení obeťami potešia aj vás a vďaka tejto vzájomnej spolupráci medzi ľuďmi a polobohmi zavládne hojnosť všetkého.
12. VERS:
Ha a különféle életszükségletekről gondoskodó félistenek elégedettek a yajña [áldozat] végzésével, ellátnak majd benneteket mindennel, amire csak szükségetek van. Ám bizonyosan tolvaj az, aki úgy élvezi ezeket az adományokat, hogy nem ajánlja fel őket viszonzásképpen a félisteneknek.
VERŠ 12:
Ak sú polobohovia, ktorí majú na starosti rozličné životné potreby, uspokojení yajñou (obeťou), zásobia človeka všetkým potrebným. No ten, kto užíva tieto dary bez toho, aby ich obetoval, je isto-iste zlodej.
13. VERS:
A bhakták megszabadulnak minden bűntől, mert csak olyan ételt fogyasztanak, amit először felajánlottak áldozat gyanánt. Mások, akik személyes érzéki élvezetükre készítenek ételt, bizony csak bűnt esznek.
VERŠ 13:
Pánovi oddaní sú zbavení všetkých hriechov, pretože jedia jedlo, ktoré bolo najprv obetované. No tí, čo pripravujú jedlo pre svoj zmyslový pôžitok, jedia isto-iste iba hriech.
14. VERS:
Mindenki teste gabonaféléken él, melyek az esőből származnak. Az eső a yajña [áldozat] végzéséből ered, a yajña pedig az előírt kötelességekből születik.
VERŠ 14:
Všetky živé telá sú živené obilím, ktoré je závislé od dažďa. Dážď vzniká vďaka yajñi (obeti) a yajña sa rodí z plnenia predpísaných povinností.
15. VERS:
A szabályozott cselekedeteket a Védák írják elő, a Védák pedig közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből nyilvánultak meg. Következésképpen a mindent átható Transzcendens mindig jelen van az áldozati tettekben.
VERŠ 15:
Vedz, že predpísané povinnosti sú uložené vo Vedach, ktoré pochádzajú priamo od Najvyššej Božskej Osobnosti. Preto všadeprítomná Transcendencia trvale spočíva v obetných činoch.
16. VERS:
Kedves Arjunám! Aki emberi élete során nem követi a Védákban előírt áldozatkört, az minden bizonnyal bűnös életet él. Léte hiábavaló, mert csak az érzékkielégítésben leli örömét.
VERŠ 16:
Môj milý Arjuna, človek, ktorý nevykonáva obete predpísané vo Vedach, vedie vskutku hriešny život, lebo ten, kto žije iba pre zmyslový pôžitok, žije márne.
17. VERS:
Ám aki az önvalóban találja meg örömét, akinek emberi élete az önmegvalósítást szolgálja, s aki egyedül az önvalóban érez teljes elégedettséget, annak nincs kötelessége.
VERŠ 17:
No ten, kto nachádza radosť vo vlastnom „ja“, kto žije životom sebarealizácie a je sám v sebe dokonale spokojný, nemá žiadne povinnosti.
18. VERS:
Az önmegvalósított embernek nincsen semmi célja előírt kötelességei végrehajtásával, de arra sincs oka, hogy ne végezzen ilyen munkát. Az ilyen ember nem függ egyetlen más élőlénytől sem.
VERŠ 18:
Sebarealizovaný človek nemá prečo vykonávať predpísané povinnosti, a nemá ani dôvod ich nekonať. Nemusí byť závislý ani od inej živej bytosti.
19. VERS:
Ezért az embernek kötelességből kell cselekednie, anélkül, hogy tettei gyümölcseire vágyna, mert aki vonzódás nélkül cselekszik, az eléri a Legfelsőbbet.
VERŠ 19:
Človek by mal teda konať z povinnosti a bez lipnutia na plodoch činov, lebo činmi zbavenými pripútanosti dosiahne Najvyššieho.
20. VERS:
Előírt kötelességeik teljesítésével még a királyok – például Janaka – is elérték a tökéletességet. Végre kell hát hajtanod feladatodat, hogy az embereket a jóra tanítsd.
VERŠ 20:
Veď aj Janaka a iní králi dosiahli dokonalosť práve vďaka tomu, že vykonávali predpísané povinnosti. Už len preto, aby sa ľudia mohli z tvojho príkladu poučiť, mal by si konať rovnako.
21. VERS:
Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó mértéket szabjon meg saját példájával, az egész világ követi őt.
VERŠ 21:
Všetko, čo robí veľký človek, robia aj ostatní ľudia. Celý svet nasleduje príklad, ktorý svojím konaním stanoví.
22. VERS:
Ó, Pṛthā fia! Számomra nincs előírt tett a három bolygórendszerben. Semmire sincs szükségem, és nincs semmi, amit el kellene érnem – mégis végzem az előírt kötelességeket.
VERŠ 22:
Ó, syn Pṛthy, vo všetkých troch svetoch niet ničoho, čo by som mal robiť, nič Mi nechýba a ani po ničom netúžim — a predsa vykonávam predpísané povinnosti.
23. VERS:
Mert ha Én nem végezném lelkiismeretesen az előírt kötelességeket, az emberek minden bizonnyal követnék példámat, ó, Pārtha!
VERŠ 23:
Keby som totiž nevykonával poctivo predpísané povinnosti, ó, Pārtha, potom by všetci ľudia zaručene nasledovali Môj príklad.
24. VERS:
Ha Én nem végezném többé az előírt kötelességeket, romba dőlnének a világok. Én lennék az oka a nemkívánatos népességnek, s ezáltal véget vetnék minden élőlény békéjének.
VERŠ 24:
Keby som nevykonával predpísané povinnosti, všetky tieto svety by zanikli. Bol by som pôvodcom nežiadúceho obyvateľstva, a tým by som zničil mier všetkých bytostí.
25. VERS:
Ahogy a tudatlanok az eredményre vágyva végrehajtják kötelességeiket, úgy a bölcs is cselekszik, hogy az embereket a helyes úton vezesse, ő azonban nem ragaszkodik tettei gyümölcséhez.
VERŠ 25:
Tak ako nevedomí vykonávajú svoje povinnosti s ohľadom na výsledky, tak môže, hoci bez lipnutia, konať i múdry, aby viedol ľud správnou cestou.
26. VERS:
A bölcs, hogy ne zavarja meg az előírt kötelességek gyümölcséhez ragaszkodó tudatlanok elméjét, ne tétlenségre buzdítsa őket, hanem az odaadó szellemben [a Kṛṣṇa-tudat fokozatos kifejlesztése érdekében] végzett cselekvésre.
VERŠ 26:
Múdry človek by nemal rozvracať myseľ nevedomých, ktorí lipnú na plodonosných činoch tým, že ich bude povzbudzovať k nečinnosti. Skôr by ich mal zamestnať rozličnými činnosťami v duchu oddanej služby (pre postupný pokrok v duchovnom živote).
27. VERS:
A hamis ego által megtévesztett szellemi lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat.
VERŠ 27:
Duša pomýlená falošným egom sa považuje za vykonávateľa činov, ktoré v skutočnosti vykonávajú tri kvality hmotnej prírody.
28. VERS:
Ó, erős karú! Az Abszolút Igazság ismerője nem merül el az érzékek és azok kielégítése tetteiben, mert jól látja az odaadással és a gyümölcseiért végzett munka közötti különbséget.
VERŠ 28:
Ó, bojovník mocných paží, ten, kto pozná povahu Absolútnej Pravdy, neoddáva sa zmyslom a ich pôžitkom, lebo si je dobre vedomý rozdielu medzi činmi v duchu oddanosti a plodonosným konaním.
29. VERS:
Az ostobák az anyagi természet kötőerőitől megtévesztve anyagi tettekbe merülnek, s azok rabjaivá válnak. Tudatlanságuk következtében tetteik alsóbbrendűek, ám a bölcsnek mégsem szabad megzavarnia őket.
VERŠ 29:
Nevedomí ľudia, pomýlení kvalitami hmotnej prírody, sa plne zamestnávajú hmotnými činnosťami a lipnú na nich. Múdry človek by ich však nemal znepokojovať napriek tomu, že ich konanie je pre nedostatok vedomostí nižšej povahy.
30. VERS:
Ó, Arjuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, a Rólam szóló teljes tudás birtokában, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül!
VERŠ 30:
Ó, Arjuna, preto zasväť všetky svoje činy Mne a s mysľou uprenou na Mňa, zbavený sebectva a ľahostajnosti a bez túžby po zisku bojuj.
31. VERS:
Akik kötelességeiket az Én utasításaim szerint teljesítik, és hűségesen, irigység nélkül követik ezt a tanítást, felszabadulnak a gyümölcsöző tettek rabságából.
VERŠ 31:
Kto si plní povinnosti podľa Mojich pokynov a riadi sa Mojím učením vždy s vierou a bez závisti, ten sa vyslobodí zo zajatia plodonosných činov.
32. VERS:
De akik irigységből nem törődnek e tanítással, s nem követik azt állhatatosan, azokról tudnunk kell, hogy elvesztették minden tudásukat, tévúton járnak, és hiába törekszenek a tökéletesség elérésére.
VERŠ 32:
Vedz však, že tých, čo zo závisti toto Moje učenie nedodržiavajú, treba považovať za nevedomých, pomýlených a odsúdených k neúspechu vo svojej snahe dosiahnuť dokonalosť.
33. VERS:
Még a bölcs is saját hajlamának megfelelően cselekszik, hiszen mindenki azt a természetet követi, amellyel a három kötőerő megáldja. Mit érünk hát vele, ha elfojtjuk?
VERŠ 33:
Aj múdry človek koná podľa svojej prirodzenosti, lebo všetci sa riadia svojou povahou, ktorú získali vplyvom kvalít hmotnej prírody. Čo zmôže potlačovanie?
34. VERS:
Az érzékek ragaszkodását és ellenszenvét az érzéktárgyak iránt bizonyos elvekkel kell szabályozni. Az embernek nem szabad e vonzódás és taszítás irányítása alá kerülnie, mert ezek csak akadályt jelentenek az önmegvalósítás útján.
VERŠ 34:
Záľubu a odpor k zmyslovým predmetom treba usmerniť podľa daných zásad. Človek by nemal podľahnúť ich moci, lebo sú prekážkou na ceste k sebarealizácii.
35. VERS:
Sokkal jobb saját előírt kötelességünket hibásan, mint a másokét tökéletesen végrehajtani. Jobb, ha az embert saját kötelessége végzése közben éri a halál, mint ha más feladatait végzi, mert más útját követni veszélyes.
VERŠ 35:
Je oveľa lepšie vykonávať svoje predpísané povinnosti, aj keď nedokonale, než plniť dokonale povinnosti niekoho iného. Lepšie je zahynúť pri plnení vlastnej povinnosti, lebo dávať sa cestou druhých je nebezpečné.“
36. VERS:
Arjuna így szólt: Ó, Vṛṣṇi leszármazottja, mi az, ami az embert akarata ellenére, szinte erőszakkal bűnös tettekre kényszeríti?
VERŠ 36:
Arjuna riekol: „Ó, potomok Vṛṣṇi, čo vlastne človeka vedie k tomu, aby konal hriešne, akoby poháňaný silou bez toho, že by sám chcel?“
37. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Csupán a kéjvágy az, ó, Arjuna. A szenvedély anyagi kötőerejével való kapcsolatból születik, s később haraggá alakul át – ez a világ mindent felemésztő, bűnös ellensége.
VERŠ 37:
Krṣṇa, Najvyššia Božská Osobnosť, riekol: „Je to iba žiadostivosť, ó, Arjuna, splodená z kvality vášne, ktorá sa neskôr zmení na hnev; v tomto svete je všepohlcujúcim nepriateľom a pôvodcom hriechu.
38. VERS:
Mint tüzet a füst, mint tükröt a por vagy mint magzatot az anyja méhe, úgy burkolják be az élőlényt e kéjvágy különböző fokai.
VERŠ 38:
Tak ako dym zahaľuje oheň a prach zrkadlo, tak ako lono skrýva zárodok, podobne aj rôzne stupne žiadostivosti pokrývajú živú bytosť.
39. VERS:
Így fedi be a bölcs élőlény tiszta tudatát örök ellensége, a kéjvágy, mely sohasem elégedett, s lángol, mint a tűz.
VERŠ 39:
Ó, syn Kuntī, čisté vedomie živej bytosti sa tak zahaľuje jeho večným nepriateľom v podobe žiadostivosti, ktorá sa nedá nikdy ukojiť a páli ako oheň.
40. VERS:
A kéjvágy székhelye az érzékek, az elme és az értelem. Rajtuk keresztül fedi be az élőlény igazi tudását s vezeti tévútra őt.
VERŠ 40:
Zmysly, myseľ a inteligencia sú sídlom žiadostivosti, ktorá nimi zatemňuje skutočné poznanie živej bytosti a mätie ju.
41. VERS:
Ezért, ó, Arjuna, legjobb a Bhāraták között, még az elején zabolázd meg érzékeid szabályozásával a bűn e nagy jelképét [a kéjvágyat], és semmisítsd meg a tudás és az önmegvalósítás elpusztítóját!
VERŠ 41:
Ó, Arjuna, najlepší z Bharatovcov, preto ovládaním zmyslov od samotného počiatku skroť tohto ploditeľa hriechu, žiadostivosť, a zabi tohto ničiteľa poznania a sebarealizácie.
42. VERS:
A cselekvő érzékszervek magasabb rendűek a tompa anyagnál, az elme az érzékeknél, az értelem az elménél, de ő [a lélek] még az értelemnél is magasabb rendű.
VERŠ 42:
Činné zmysly sú nadradené mŕtvej hmote, nad zmyslami stojí myseľ, ešte vyššie než myseľ je inteligencia a zo všetkého najvyššia je duša.
43. VERS:
Ó, erős karú Arjuna! Ha megértette, hogy transzcendentális az anyagi érzékekhez, az elméhez és az értelemhez képest, az ember megfontolt lelki értelmével [Kṛṣṇa-tudatával] szilárdítsa meg elméjét, s így lelki erejével győzze le a kéjvágyként ismert telhetetlen ellenséget.
VERŠ 43:
Ó, Arjuna, bojovník mocných paží, keď si takto spoznal, že si transcendentálny voči hmotným zmyslom, mysli a inteligencii, mal by si pomocou rozvážnej duchovnej inteligencie (vedomím Kṛṣṇu) ovládnuť svoju myseľ, a takto duchovnou silou premôcť nenásytného nepriateľa, zvaného žiadostivosť.“