7. VERS

TEXT 7

Szöveg

Texto

yas tv indriyāṇi manasā
niyamyārabhate ’rjuna
karmendriyaiḥ karma-yogam
asaktaḥ sa viśiṣyate

Szó szerinti jelentés

Palabra por palabra

yaḥ – aki; tu – de; indriyāṇi – az érzékszerveket; manasā – az elme által; niyamya – szabályozva; ārabhate – elkezdi; arjuna – ó, Arjuna; karma-indriyaiḥ – a cselekvő érzékek által; karma-yogam – az odaadást; asaktaḥ – ragaszkodás nélkül; saḥ – ő; viśiṣyate – sokkal kiválóbb.

yaḥ — aquel que; tu — pero; indriyāṇi — los sentidos; manasā — por la mente; niyamya — regulando; ārabhate — comienza; arjuna — ¡oh, Arjuna!; karma-indriyaiḥ — mediante los órganos activos de los sentidos; karma-yogam — devoción; asaktaḥ — sin apego; saḥ — él; viśiṣyate — es muchísimo mejor.

Fordítás

Traducción

Az az őszinte ember azonban, aki elméjével uralkodni próbál cselekvő érzékein, s ragaszkodástól mentesen a karma-yoga gyakorlásához lát [Kṛṣṇa-tudatban], sokkal kiválóbb nála.

En cambio, la persona sincera que trata de controlar con la mente los sentidos activos y comienza el karma-yoga [con conciencia de Kṛṣṇa] sin apego es muy superior.

Magyarázat

Significado

Jobb folytatni a munkát az élet céljának elérése érdekében – ami nem más, mint megszabadulni az anyagi kötelékektől és eljutni Isten birodalmába –, mintsem csaló transzcendentalistává válni az erkölcstelen élet és az érzéki élvezet kedvéért. A legfőbb svārtha-gati, az önvaló legfőbb célja Viṣṇu elérése. A varṇa és āśrama intézmény teljes egészében arra szolgál, hogy segítsen bennünket e cél elérésében, melyet még a családos ember is elérhet a Kṛṣṇa-tudatban végzett szabályozott szolgálattal. Az önmegvalósítás érdekében az ember egyidejűleg követheti a śāstrákban előírt szabályozott életet, valamint ragaszkodás nélkül folytathatja munkáját is, és ezáltal fejlődhet ezen az úton. Az az őszinte ember, aki ezt a folyamatot követi, sokkal jobb helyzetben van, mint a csaló képmutató, aki csak színleli a lelki életet, hogy becsapja az ártatlanokat. Egy őszinte utcaseprő sokkal többet ér a képmutató meditálónál, aki csak a megélhetés kedvéért meditál.

En vez de uno volverse un seudotrascendentalista para llevar una vida licenciosa y de disfrute de los sentidos, es muchísimo mejor permanecer dedicado a su propia ocupación y cumplir con el propósito de la vida, que consiste en liberarse del cautiverio material y entrar en el Reino de Dios. La principal svārtha-gati, o meta del bien propio, consiste en llegar a Viṣṇu. Toda la institución de varṇa y āśrama está hecha para ayudarnos a alcanzar esa meta de la vida. Una persona casada también puede alcanzar ese destino, mediante el servicio regulado que se realiza de un modo consciente de Kṛṣṇa. Para lograr la autorrealización, uno puede llevar una vida controlada, tal como se prescribe en los śāstras, continuar desempeñando su ocupación sin apego, y de ese modo progresar. Una persona sincera que siga ese método, está muchísimo mejor situada que el farsante que hace alarde de espiritualismo para engañar al público inocente. Un barrendero de la calle que sea sincero es muchísimo mejor que el meditador charlatán que solo medita para ganarse la vida.