6. VERS

TEXT 6

Szöveg

Tekstas

karmendriyāṇi saṁyamya
ya āste manasā smaran
indriyārthān vimūḍhātmā
mithyācāraḥ sa ucyate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

karma-indriyāṇi – az öt cselekvő érzékszervet; saṁyamya – irányítva; yaḥ – bárki; āste – marad; manasā – az elmével; smaran – ha rágondol; indriya-arthān – az érzéktárgyakra; vimūḍha – ostoba; ātmā – lélek; mithyā-ācāraḥ – képmutató; saḥ – őt; ucyate – hívják.

karma-indriyāṇi — penkis veikiančiuosius organus; saṁyamya — valdydamas; yaḥ — tas, kuris; āste — lieka; manasā — protu; smaran — galvodamas apie; indriya-arthān — juslių objektus; vimūḍha — kvaila; ātmā — siela; mithyā-ācāraḥ — apsimetėliu; saḥ — jis; ucyate — vadinamas.

Fordítás

Translation

Aki visszatartja cselekvő érzékeit, ám elméje továbbra is az érzékek tárgyain csügg, az kétségkívül becsapja magát. Az ilyen embert kétszínűnek hívják.

Tas, kuris suturi savo jusles nuo veiklos, tačiau minčių nuo juslių objektų atplėšti nepajėgia, tikrai pats save apgaudinėja ir yra vadinamas apsimetėliu.

Magyarázat

Purport

Számtalan kétszínű ember van, aki a Kṛṣṇa-tudatú cselekvést megtagadva meditációt színlel, ám közben az érzéki élvezetre gondol. Az ilyen emberek néha még valamiféle száraz filozófiáról is beszélnek, hogy becsapják okoskodó követőiket, ám e vers szerint ők a legnagyobb csalók. Ha valaki érzéki élvezetre vágyik, azt bármely társadalmi rendben megkaphatja, de ha követi a saját helyzetére vonatkozó szabályokat, akkor fokozatosan megtisztíthatja a létét. Aki azonban yogīnak tünteti fel magát, miközben valójában az érzékkielégítés tárgyai után kutat, azt a legnagyobb csalónak kell nevezni, még akkor is, ha néha filozófiáról beszél. Tudása értéktelen, mert az Úr illuzórikus energiája az ilyen bűnös embert megfosztja tudásának eredményétől. Az ilyen álszent elméje mindig tisztátalan, s így színlelt yoga-meditációjának semmi értéke nincsen.

KOMENTARAS: Daug yra apsimetėlių, kurie užuot veikę su Kṛṣṇos sąmone dedasi medituojančiais, nors iš tiesų jų mintys sukasi apie juslinius malonumus. Tokie apsimetėliai postringauja filosofinėmis temomis, norėdami apgauti savo rafinuotus pasekėjus, tačiau, pasak šio posmo, jie – didžiausi apgavikai. Siekdamas juslinių malonumų žmogus gali atlikti bet kurio socialinio sluoksnio funkcijas, tačiau paisydamas jo sluoksniui galiojančių regulų palengva apsivalytų. Tas, kuris dedasi yogu, o iš tikro dairosi juslinio pasitenkinimo objektų, vertas vadintis didžiausiu apgaviku, nors retkarčiais ir filosofuoja. Jo žinios neturi vertės, nes visa, ką tokiam nusidėjėliui duoda jo išprusimas, pasiglemžia iliuzinė Viešpaties energija. Tokio apsimetėlio protas visuomet būna užterštas, todėl jo parodomoji yogos meditacija neturi jokios vertės.