6. VERS

TEXT 6

Szöveg

Tekst

karmendriyāṇi saṁyamya
ya āste manasā smaran
indriyārthān vimūḍhātmā
mithyācāraḥ sa ucyate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

karma-indriyāṇi – az öt cselekvő érzékszervet; saṁyamya – irányítva; yaḥ – bárki; āste – marad; manasā – az elmével; smaran – ha rágondol; indriya-arthān – az érzéktárgyakra; vimūḍha – ostoba; ātmā – lélek; mithyā-ācāraḥ – képmutató; saḥ – őt; ucyate – hívják.

karma-indriyāṇi — de fem handlende sanseorganer; saṁyamya — efter at have behersket; yaḥ — enhver, der; āste — forbliver; manasā — med sindet; smaran — idet han dvæler ved; indriya-arthān — sanseobjekterne; vimūḍha — tåbelig; ātmā — sjæl; mithyā-ācāraḥ — hykler; saḥ — han; ucyate — kaldes.

Fordítás

Translation

Aki visszatartja cselekvő érzékeit, ám elméje továbbra is az érzékek tárgyain csügg, az kétségkívül becsapja magát. Az ilyen embert kétszínűnek hívják.

Den, der afholder sanserne fra at handle, men hvis sind dvæler ved sanseobjekterne, bedrager med sikkerhed sig selv og kaldes en hykler.

Magyarázat

Purport

Számtalan kétszínű ember van, aki a Kṛṣṇa-tudatú cselekvést megtagadva meditációt színlel, ám közben az érzéki élvezetre gondol. Az ilyen emberek néha még valamiféle száraz filozófiáról is beszélnek, hogy becsapják okoskodó követőiket, ám e vers szerint ők a legnagyobb csalók. Ha valaki érzéki élvezetre vágyik, azt bármely társadalmi rendben megkaphatja, de ha követi a saját helyzetére vonatkozó szabályokat, akkor fokozatosan megtisztíthatja a létét. Aki azonban yogīnak tünteti fel magát, miközben valójában az érzékkielégítés tárgyai után kutat, azt a legnagyobb csalónak kell nevezni, még akkor is, ha néha filozófiáról beszél. Tudása értéktelen, mert az Úr illuzórikus energiája az ilyen bűnös embert megfosztja tudásának eredményétől. Az ilyen álszent elméje mindig tisztátalan, s így színlelt yoga-meditációjának semmi értéke nincsen.

FORKLARING: Der er mange hyklere, der nægter at arbejde i Kṛṣṇa- bevidsthed samtidig med, at de foregiver at meditere, imens deres sind i virkeligheden dvæler ved sansenydelse. Man kan også høre dem tale tør filosofi for at bluffe sofistikerede tilhængere, men ifølge dette vers er sådanne hyklere de største bedragere. For sin sansenydelses skyld kan man handle i en hvilken som helst kapacitet i den sociale orden, men hvis man følger de særlige regler og forskrifter, der gælder for ens status, kan man gradvist rense sin eksistens. Men den, der foregiver at være en yogī, mens han i virkeligheden tragter efter sanseobjekterne, må siges at være den største bedrager, også selv om han til tider taler filosofi. Hans viden er uden værdi, for virkningerne af et sådant syndigt menneskes viden ophæves af Herrens illusoriske energi. En sådan hyklers sind er altid urent, og derfor har hans opvisning af yogisk meditation ingen værdi overhovedet.