6. VERS
ТЕКСТ 6
Szöveg
Текст
ya āste manasā smaran
indriyārthān vimūḍhātmā
mithyācāraḥ sa ucyate
я а̄сте манаса̄ смаран
индрия̄ртха̄н вимӯд̣ха̄тма̄
митхя̄ча̄рах̣ са учяте
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
karma-indriyāṇi – az öt cselekvő érzékszervet; saṁyamya – irányítva; yaḥ – bárki; āste – marad; manasā – az elmével; smaran – ha rágondol; indriya-arthān – az érzéktárgyakra; vimūḍha – ostoba; ātmā – lélek; mithyā-ācāraḥ – képmutató; saḥ – őt; ucyate – hívják.
карма-индрия̄н̣и – петте работни сетива; сам̇ямя – контролира; ях̣ – всеки, който; а̄сте – остава; манаса̄ – от ума; смаран – мисли за; индрия-артха̄н – сетивни обекти; вимӯд̣ха – глупава; а̄тма̄ – душа; митхя̄-а̄ча̄рах̣ – лицемер; сах̣ – той; учяте – е наречен.
Fordítás
Превод
Aki visszatartja cselekvő érzékeit, ám elméje továbbra is az érzékek tárgyain csügg, az kétségkívül becsapja magát. Az ilyen embert kétszínűnek hívják.
Ако човек въздържа сетивата си от действие, но умът остава при сетивните обекти, той заблуждава себе си и е наричан лицемер.
Magyarázat
Пояснение
Számtalan kétszínű ember van, aki a Kṛṣṇa-tudatú cselekvést megtagadva meditációt színlel, ám közben az érzéki élvezetre gondol. Az ilyen emberek néha még valamiféle száraz filozófiáról is beszélnek, hogy becsapják okoskodó követőiket, ám e vers szerint ők a legnagyobb csalók. Ha valaki érzéki élvezetre vágyik, azt bármely társadalmi rendben megkaphatja, de ha követi a saját helyzetére vonatkozó szabályokat, akkor fokozatosan megtisztíthatja a létét. Aki azonban yogīnak tünteti fel magát, miközben valójában az érzékkielégítés tárgyai után kutat, azt a legnagyobb csalónak kell nevezni, még akkor is, ha néha filozófiáról beszél. Tudása értéktelen, mert az Úr illuzórikus energiája az ilyen bűnös embert megfosztja tudásának eredményétől. Az ilyen álszent elméje mindig tisztátalan, s így színlelt yoga-meditációjának semmi értéke nincsen.
Мнозина лицемери не се занимават с Кр̣ш̣н̣а съзнание, а демонстрират някаква медитация, докато умът им е погълнат от сетивно наслаждение. Те разясняват пространно сухата си философия, за да заблудят изискани последователи, но според този стих са най-големите измамници. Дори да работи за сетивно наслаждение в която и да е обществена група, ако следва правилата и предписанията за конкретното си положение, човек постепенно ще напредне в пречистването на своето съществуване. А всеки, който се прави на йогӣ, докато всъщност търси материални удоволствия, трябва да бъде считан за най-големия измамник, макар понякога да говори за философия. Неговото знание е безполезно; илюзорната енергия на Бога е свела до нула ефекта от знанието на този грешник. Умът на подобен лицемер е винаги замърсен и затова спектаклите му по йога медитация нямат никаква стойност.