41. VERS

VERSO 41

Szöveg

Texto

tasmāt tvam indriyāṇy ādau
niyamya bharatarṣabha
pāpmānaṁ prajahi hy enaṁ
jñāna-vijñāna-nāśanam

Szó szerinti jelentés

Sinônimos

tasmāt – ezért; tvam – te; indriyāṇi – érzékeket; ādau – az elején; niyamya – szabályozva; bharata-ṛṣabha – ó, Bharata leszármazottainak vezére; pāpmānam – a bűn nagy jelképét; prajahi – zabolázd meg; hi – bizony; enam – ezt; jñāna – a tudásnak; vijñāna – és a tiszta lélek tudományos ismeretének; nāśanam – a megsemmisítőjét.

tasmāt — portanto; tvam — você; indriyāṇi — sentidos; ādau — no princípio; niyamya — regulando; bharata-ṛṣabha — ó principal dos descendentes de Bharata; pāpmānam — o grande símbolo do pecado; prajahi — refreie; hi — decerto; enam — este; jñāna — de conhecimento; vijñāna — e conhecimento científico da alma pura; nāśanam — o destruidor.

Fordítás

Tradução

Ezért, ó, Arjuna, legjobb a Bhāraták között, még az elején zabolázd meg érzékeid szabályozásával a bűn e nagy jelképét [a kéjvágyat], és semmisítsd meg a tudás és az önmegvalósítás elpusztítóját!

Portanto, ó Arjuna, ó melhor dos Bharatas, desde o início, refreie este grande símbolo de pecado [a luxúria], regulando os sentidos, e aniquile este destruidor do conhecimento e da auto-realização.

Magyarázat

Comentário

Az Úr azt tanácsolta Arjunának, hogy még a legelején fékezze meg az érzékeit, mert csak úgy győzheti le a legnagyobb, bűnös ellenséget, a kéjvágyat, ami elpusztítja az önmegvalósítás vágyát és az önvalóról szóló tudást. A jñāna a hamis önvalótól különböző önvaló ismeretére utal, arra a tudásra, mely szerint a szellemi lélek nem azonos a testtel. A vijñāna a lélek eredeti helyzetének és a Legfelsőbb Lélekhez fűződő kapcsolatának ismeretét jelenti. A Śrīmad-Bhāgavatam (2.9.31) ezt a következőképpen magyarázza:

O Senhor aconselhou que Arjuna passasse a regular os sentidos desde o começo, a fim de que ele pudesse refrear o inimigo mais pecaminoso, a luxúria, que destrói o impulso para a auto-realização e para o conhecimento específico do eu. Jñāna refere-se ao conhecimento do eu, que é distinto do não-eu, ou em outras palavras, o conhecimento de que a alma espiritual não é o corpo. Vijñāna refere-se ao conhecimento específico da posição constitucional da alma espiritual e de sua relação com a Alma Suprema. Isso recebe a seguinte explicação no Śrīmad-Bhāgavatam (2.9.31):

jñānaṁ parama-guhyaṁ me
yad vijñāna-samanvitam
sa-rahasyaṁ tad-aṅgaṁ ca
gṛhāṇa gaditaṁ mayā

„Az önvalóról, valamint a Legfelsőbb Önvalóról szóló tudás rendkívül titkos és misztikus, ám ezt a tudást és sajátságos megvalósítását meg lehet érteni, ha különféle aspektusait maga az Úr magyarázza el.” Ezt az az önvalóról szóló általános és sajátságos tudást a Bhagavad-gītā adja át nekünk. Az élőlények az Úr szerves részei, ezért feladatuk egyedül az, hogy szolgálják Őt. Ezt a tudatot nevezik Kṛṣṇa-tudatnak. A Kṛṣṇa-tudatot már életünk korai szakaszában el kell sajátítanunk, hogy teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válhassunk, és eszerint cselekedhessünk.

“O conhecimento do eu e do Eu Supremo é muito confidencial e misterioso, mas esse conhecimento e sua percepção específica podem ser compreendidos se explicados em seus vários aspectos pelo próprio Senhor.” O Bhagavad-gītā nos brinda com este conhecimento geral e específico acerca do eu. As entidades vivas são partes integrantes do Senhor, e portanto destinam-se apenas a servir ao Senhor. Esta consciência chama-se consciência de Kṛṣṇa. Logo, desde o início da vida devemos procurar aprender esta consciência de Kṛṣṇa, e assim poderemos nos tornar plenamente conscientes de Kṛṣṇa e agir de modo condizente.

A kéjvágy csupán eltorzult tükörképe az Isten iránti szeretetnek, amely minden élőlény természetéhez hozzátartozik. De ha valakit már fiatal korától Kṛṣṇa-tudatban nevelnek, annak Isten iránti szeretete nem fajulhat kéjvággyá. Ha az Isten iránti szeretet egyszer kéjvággyá torzul, nagyon nehéz visszaállítani a természetes állapotot. A Kṛṣṇa-tudat azonban olyannyira hatásos, hogy az odaadó szolgálat szabályozó elveinek betartásával még abban az emberben is kialakulhat az Isten iránti szeretet, aki későn kezd a folyamat gyakorlásához. Az érzékeknek a Kṛṣṇa-tudatban, vagyis az Úr odaadó szolgálatában való szabályozását tehát az élet bármelyik szakaszában el lehet kezdeni, amikor megértettük annak sürgősségét, s ily módon a kéjvágyat Isten iránti szeretetté változtathatjuk át. Ez az emberi élet legtökéletesebb szintje.

A luxúria é apenas o reflexo pervertido do amor a Deus, que é natural a todo ser vivo. Mas se desde o início alguém for educado em consciência de Kṛṣṇa, este amor natural a Deus não poderá deteriorar-se em luxúria. Quando o amor a Deus se deteriora em luxúria, é muito difícil voltar à condição normal. Todavia, a consciência de Kṛṣṇa é tão potente que mesmo quem demorou a entrar em contato com ela pode tornar-se um amante de Deus caso siga os princípios reguladores do serviço devocional. Assim, em qualquer fase da vida, ou a partir do momento em que compreendeu a necessidade premente de aceitar essa consciência, a pessoa pode começar a regular os sentidos em consciência de Kṛṣṇa, no serviço devocional ao Senhor, e transformar a luxúria em amor ao Supremo — a mais elevada fase de perfeição da vida humana.