Skip to main content

35. VERS

TEXT 35

Szöveg

Tekstas

śreyān sva-dharmo viguṇaḥ
para-dharmāt sv-anuṣṭhitāt
sva-dharme nidhanaṁ śreyaḥ
para-dharmo bhayāvahaḥ
śreyān sva-dharmo viguṇaḥ
para-dharmāt sv-anuṣṭhitāt
sva-dharme nidhanaṁ śreyaḥ
para-dharmo bhayāvahaḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

śreyān – sokkal jobb; sva-dharmaḥ – saját előírt kötelességek; viguṇaḥ – még hibásan is; para-dharmāt – a mások számára előírt kötelességeknél; su-anuṣṭhitāt – tökéletesen végrehajtottaknál; sva-dharme – saját előírt kötelességeiben; nidhanam – megsemmisülés; śreyaḥ – jobb; para-dharmaḥ – a mások számára előírt kötelességek; bhaya-āvahaḥ – veszélyesek.

śreyān — žymiai geriau; sva-dharmaḥ — sava nurodyta pareiga; viguṇaḥ — net ir netobula; para-dharmāt — negu pareigos, skirtos kitiems; su- anuṣṭhitāt — puikiai atliktos; sva-dharme — nurodytos pareigos; nidhanam — pražūtis; śreyaḥ — geriau; para-dharmaḥ — pareigos, skirtos kitiems; bhaya- āvahaḥ — pavojingos.

Fordítás

Translation

Sokkal jobb saját előírt kötelességünket hibásan, mint a másokét tökéletesen végrehajtani. Jobb, ha az embert saját kötelessége végzése közben éri a halál, mint ha más feladatait végzi, mert más útját követni veszélyes.

Daug geriau, nors ir nevykusiai, atlikti savo pareigas, negu puikiai – svetimas. Geriau pražūti atliekant savo pareigas, negu vykdyti svetimas, nes eiti kito keliu – pavojinga.

Magyarázat

Purport

A számunkra előírt munkát kell tehát végeznünk teljes Kṛṣṇa-tudatban, s nem a másokét. Anyagi szinten az ember előírt kötelességeit pszichofizikai állapota határozza meg, amely a természet kötőerői hatásának eredménye. A lelki kötelességeket, melyeknek célja Kṛṣṇa transzcendentális szolgálata, a lelki tanítómester írja elő. Akár anyagi, akár lelki kötelességről is van azonban szó, az embernek haláláig ki kell tartania mellette, s nem szabad más feladatát utánoznia. A lelki és anyagi szint kötelességei eltérőek lehetnek, ám ha valaki a hiteles útmutatást követi, az mindig a javára válik. Amíg az ember az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt áll, követnie kell a saját helyzetének megfelelő előírt kötelességeket, s nem szabad másokat utánoznia. A jóság kötőerejében lévő brāhmaṇa például tartózkodik az erőszaktól, míg a kṣatriya számára, akire a szenvedély kötőereje hat, engedélyezett az erőszak. Így aztán a kṣatriya számára jobb az erőszak szabályait követve meghalni, mint az erőszakmentesség elvét követő brāhmaṇát utánozni. A szívét nem hirtelen, hanem fokozatosan kell mindenkinek megtisztítania. Ám ha valaki felülemelkedik az anyagi természet kötőerőin, és teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válik, az a hiteles lelki tanítómester irányítása alatt bármilyen feladatot végezhet. A Kṛṣṇa-tudat e tökéletes síkján a kṣatriya brāhmaṇaként, a brāhmaṇa pedig kṣatriyaként cselekedhet. Az anyagi világbeli megkülönböztetések a transzcendentális szintre nem vonatkoznak. Viśvāmitra például eredetileg kṣatriya volt, ám később brāhmaṇaként cselekedett, míg a brāhmaṇa Paraśurāma egy kṣatriya munkáját végezte. Azért tehették ezt meg, mert transzcendentális szinten álltak, de addig, amíg valaki anyagi síkon van, végre kell hajtania az anyagi természet kötőerői szerinti kötelességeit, s ugyanakkor teljesen meg kell értenie a Kṛṣṇa-tudatot.

KOMENTARAS: Taigi geriau atlikti savo nurodytas pareigas visiškai įsisąmoninus Kṛṣną, negu daryti tai, kas nurodyta kitiems. Materialia prasme nurodytos pareigos – tai pareigos, kurios skiriamos atsižvelgiant į psichinę ir fizinę asmens būklę pagal materialios gamtos guṇas. Dvasinės pareigos – tai dvasinio mokytojo nurodymai transcendentinės tarnystės Kṛṣṇai klausimais. Nesvarbu, ar pareiga materiali, ar dvasinė – geriau neapleisti iki mirties savo nurodytų pareigų, negu pamėgdžioti kitus. Pareigos materialiu ir dvasiniu lygiu gali būti skirtingos, tačiau pats sekimo autoritetingu nurodymu principas visada bus naudingas jas vykdančiajam. Jeigu žmogų dar įtakoja materialios gamtos guṇos, jis turi laikytis taisyklių, skirtų jo luomui, ir nemėgdžioti kitų. Pavyzdžiui, dorybės guṇos sąlygotas brahmanas negali naudoti prievartos, tuo tarpu kṣatriyui – jis yra aistros guṇos – prievarta leidžiama. Todėl kṣatriyui geriau žūti kovoje, negu mėgdžioti brahmaną, kuris laikosi prievartos nenaudojimo principo. Širdies išgryninimas – laipsniškas, o ne staigus procesas. Tačiau kai žmogus pakyla virš materialios gamtos guṇų ir įgyja visišką Kṛṣṇos sąmonę, bona fide dvasinio mokytojo vadovaujamas jis gali atlikti pačius įvairiausius veiksmus. Šioje galutinėje Kṛṣṇos sąmonės stadijoje kṣatriyas gali veikti taip, kaip brahmanas, o brahmanas – kaip kṣatriyas. Transcendentinėje stadijoje materialaus pasaulio skirtybės negalioja. Viśvāmitra, pavyzdžiui, iš pradžių buvo kṣatriyas, bet paskui jis elgėsi kaip brahmanas, o Paraśurāma, kuris buvo brahmanas, vėliau veikė kaip kṣatriyas. Jie jau galėjo taip elgtis, nes buvo pasiekę transcendentinį lygį. Tačiau jei žmogus dar materialiame lygmenyje, jis privalo vykdyti pareigas paklusdamas materialios gamtos guṇoms. Tuo pat metu jis turi aiškiai suvokti, kas yra Kṛṣṇos sąmonė.