Skip to main content

30. VERS

제30절

Szöveg

원문

mayi sarvāṇi karmāṇi
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ
마이 사르바니 까르마니 mayi sarvāṇi karmāṇi
산냐샤댜뜨마-쩨따사 sannyasyādhyātma-cetasā
니라시르 니르마모 부뜨바 nirāśīr nirmamo bhūtvā
유댜스바 비가따-즈바라하 yudhyasva vigata-jvaraḥ

Szó szerinti jelentés

동의어

mayi – Nekem; sarvāṇi – mindenféle; karmāṇi – tetteket; sannyasya – teljesen feladva; adhyātma – az önvalót teljesen ismerő; cetasā – tudattal; nirāśīḥ – haszonvágy nélkülivé; nirmamaḥ – birtoklásvágy nélkülivé; bhūtvā – válva; yudhyasva – harcolj; vigata-jvaraḥ – csüggedés nélkül.

마이: 나에게, 사르바니: 모든 종류의, 까르마니: 행위들, 산냐샤: 완전히 버리는, 아댜뜨마: 자아에 관한 완전한 지식을 갖춘, 쩨따사: 의식으로, 니라시히: 이득을 바라는 욕심 없이, 니르마마하: 소유 의식 없이, 부뜨바: 그렇게 존재하는, 유댜스바: 싸우다, 비가따-즈바라하: 무기력하게 되지 않고.

Fordítás

번역

Ó, Arjuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, a Rólam szóló teljes tudás birtokában, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül!

그러므로 오 아르주나여, 나에 관한 완전한 지식으로 이득을 보려는 욕심 없이 어떠한 소유권도 주장하지 않으며 모든 일을 나에게 바치고, 무기력에서 벗어나 싸워라.

Magyarázat

주석

Ez a vers világosan tükrözi a Bhagavad-gītā mondanivalóját. Az Úr utasítása az, hogy váljunk teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá, s végezzük kötelességünket katonás szigorral. Az efféle parancs talán megnehezíti a dolgunkat, ám kötelességeinket ennek ellenére végre kell hajtanunk, teljes mértékben Kṛṣṇára bízva magunkat, hiszen ez az élőlény eredeti helyzete. Az élőlény nem lehet boldog, ha nem működik együtt a Legfelsőbb Úrral, mert örök helyzete alapján az Ő kívánságainak kell eleget tennie. Śrī Kṛṣṇa ezért mint hadvezére utasította Arjunát a harcra. Az embernek mindent fel kell áldoznia annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Úr legjobb akarata érvényesüljön, s egyben előírt kötelességeit is teljesítenie kell, anélkül hogy bármi fölött birtokjogot követelne. Arjunának nem kellett gondolkoznia az Úr parancsán – csupán végre kellett hajtania azt. A Legfelsőbb Úr a lelke minden léleknek, ezért aki saját magával nem törődve teljesen és egyedül a Legfelsőbbre bízza magát – más szóval teljesen Kṛṣṇa-tudatú –, azt adhyātma-cetasnak nevezik. A nirāśīḥ szó azt jelenti, hogy az embernek a mester utasításai szerint kell cselekednie, ám nem szabad a munka gyümölcsére vágynia. Egy pénztáros több millió forintot számol meg munkaadójának anélkül, hogy akár egy fillérre is igényt tartana belőle. Ehhez hasonlóan meg kell értenünk, hogy ebben a világban minden a Legfelsőbb Úré, és semmi sem tartozik az egyénhez. Ez a mayi – „Nekem” – szó igazi tartalma. Ha valaki ilyen Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, az egész biztosan nem követel magának semmit. Ezt a fajta tudatot hívják nirmamának („semmi sem az enyém”). És ha valaki vonakodna végrehajtani egy ilyen szigorú parancsot – amely nem veszi tekintetbe a test úgynevezett rokoni kötelékeit –, le kell vetkőznie vonakodását. Ily módon válhat valaki vigata-jvarává, olyan emberré, akinek elméje nem ég lázban, ugyanakkor nem is hajlamos a csüggedésre. Tulajdonságai és helyzete szerint mindenkinek végeznie kell egy bizonyos fajta munkát, s ahogyan ez a vers írja, e kötelességeknek Kṛṣṇa-tudatban is eleget lehet tenni. Ez vezeti az embert a felszabadulás útjára.

이 절은 바가바드 기따의 목적을 분명히 나타낸다. 완전한 끄리쉬나 의식으로 군대 명령처럼 의무를 수행해야 한다고 주께서 지시 내리신다. 이러한 명령이 상황을 어렵게 만들 수도 있지만, 끄리쉬나께 의지하여 의무를 반드시 수행해야 하는데, 그 이유는 바로 이것이 모든 생명체의 근원적 위치이기 때문이다. 생명체의 영원한 근원적 위치는 주의 뜻에 항복하는 것이기에 지고한 주께 협력하지 않고 독립적으로 행복할 수 없다. 그러므로 주 스리 끄리쉬나께서 마치 군대의 지휘관처럼 아르주나에게 명령하셨다. 우리는 지고한 주의 선의를 위해 모든 것을 희생해야 하고, 동시에 소유권을 주장하지 않으며 규정된 의무를 다해야 한다. 아르주나는 주의 명령을 재고할 필요가 없었다. 오직 주의 명령을 수행해야 할 뿐이었다. 지고한 주는 모든 영혼의 절대 영혼이다. 따라서 개인적 고려 사항을 버리고 오직 초영혼에만 전적으로 의지하는 자, 다른 말로 완전한 끄리쉬나 의식의 사람을 아댜뜨마-쩨따스(adhyātma-cetās)라고 한다. 니라시히(Nirāśīḥ)란 스승의 명령에 따르면서 보답을 기대해서는 안 된다는 것을 의미한다. 현금 출납원이 고용주를 위해 수백만 원을 셈하더라도, 단돈 한 푼도 자기 것이라 주장하지 않는다. 이처럼 이 세상 어떠한 것도 어느 한 개인의 소유가 아니며, 모든 것이 지고한 주의 소유라는 것을 우리는 깨달아야 한다. 이것이 마이(mayi), 즉 “나에게”의 진정한 의미다. 이렇게 끄리쉬나 의식으로 행동할 때, 분명 우리는 그 어떠한 것에도 소유권을 주장하지 않게 된다. 이러한 의식을 니르마마(nirmama), 즉 “내 것은 아무것도 없다”라고 한다. 육신으로 맺어진 소위 친척들을 배려하지 않는 단호한 명령에 주저하겠지만 그러한 망설임을 버려야 한다. 이렇게 우리는 비가따-즈바라(vigata-jvara), 즉 미온적 정신상태나 무기력에서 벗어날 수 있다. 누구나 자기 자질과 위치에 따라 수행해야 할 특정 의무가 있고, 그 의무는 위에서 설명한 대로 끄리쉬나 의식으로 수행될 수 있다. 이것이 우리를 해방의 길에 이르게 한다.