30. VERS
TEXT 30
Szöveg
Verš
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ
Szó szerinti jelentés
Synonyma
mayi – Nekem; sarvāṇi – mindenféle; karmāṇi – tetteket; sannyasya – teljesen feladva; adhyātma – az önvalót teljesen ismerő; cetasā – tudattal; nirāśīḥ – haszonvágy nélkülivé; nirmamaḥ – birtoklásvágy nélkülivé; bhūtvā – válva; yudhyasva – harcolj; vigata-jvaraḥ – csüggedés nélkül.
mayi — Mně; sarvāṇi — všechny druhy; karmāṇi — činností; sannyasya — zcela odevzdávající; adhyātma — s úplným poznáním Nejvyššího Já; cetasā — vědomím; nirāśīḥ — bez touhy po zisku; nirmamaḥ — bez pocitu vlastnictví; bhūtvā — když budeš v takovém stavu; yudhyasva — bojuj; vigata-jvaraḥ — bez letargie.
Fordítás
Překlad
Ó, Arjuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, a Rólam szóló teljes tudás birtokában, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül!
Ó Arjuno, proto se všemi svými činnostmi zasvěcenými Mně, s úplným poznáním Mne, bez touhy po zisku, bez vlastnických nároků na výsledky a bez letargie, bojuj.
Magyarázat
Význam
Ez a vers világosan tükrözi a Bhagavad-gītā mondanivalóját. Az Úr utasítása az, hogy váljunk teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá, s végezzük kötelességünket katonás szigorral. Az efféle parancs talán megnehezíti a dolgunkat, ám kötelességeinket ennek ellenére végre kell hajtanunk, teljes mértékben Kṛṣṇára bízva magunkat, hiszen ez az élőlény eredeti helyzete. Az élőlény nem lehet boldog, ha nem működik együtt a Legfelsőbb Úrral, mert örök helyzete alapján az Ő kívánságainak kell eleget tennie. Śrī Kṛṣṇa ezért mint hadvezére utasította Arjunát a harcra. Az embernek mindent fel kell áldoznia annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Úr legjobb akarata érvényesüljön, s egyben előírt kötelességeit is teljesítenie kell, anélkül hogy bármi fölött birtokjogot követelne. Arjunának nem kellett gondolkoznia az Úr parancsán – csupán végre kellett hajtania azt. A Legfelsőbb Úr a lelke minden léleknek, ezért aki saját magával nem törődve teljesen és egyedül a Legfelsőbbre bízza magát – más szóval teljesen Kṛṣṇa-tudatú –, azt adhyātma-cetasnak nevezik. A nirāśīḥ szó azt jelenti, hogy az embernek a mester utasításai szerint kell cselekednie, ám nem szabad a munka gyümölcsére vágynia. Egy pénztáros több millió forintot számol meg munkaadójának anélkül, hogy akár egy fillérre is igényt tartana belőle. Ehhez hasonlóan meg kell értenünk, hogy ebben a világban minden a Legfelsőbb Úré, és semmi sem tartozik az egyénhez. Ez a mayi – „Nekem” – szó igazi tartalma. Ha valaki ilyen Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, az egész biztosan nem követel magának semmit. Ezt a fajta tudatot hívják nirmamának („semmi sem az enyém”). És ha valaki vonakodna végrehajtani egy ilyen szigorú parancsot – amely nem veszi tekintetbe a test úgynevezett rokoni kötelékeit –, le kell vetkőznie vonakodását. Ily módon válhat valaki vigata-jvarává, olyan emberré, akinek elméje nem ég lázban, ugyanakkor nem is hajlamos a csüggedésre. Tulajdonságai és helyzete szerint mindenkinek végeznie kell egy bizonyos fajta munkát, s ahogyan ez a vers írja, e kötelességeknek Kṛṣṇa-tudatban is eleget lehet tenni. Ez vezeti az embert a felszabadulás útjára.
Tento verš dává jasně najevo, jaký je záměr Bhagavad-gīty. Pán učí, že musíme rozvinout úplné vědomí Kṛṣṇy a takto konat své povinnosti, s přímo vojenskou kázní. Takový příkaz může vše poněkud ztížit, nicméně povinnosti je třeba plnit, a to se závislostí na Kṛṣṇovi, neboť to je přirozené postavení živé bytosti. Živá bytost nemůže být šťastná nezávisle, bez spolupráce s Nejvyšším Pánem, protože jejím věčným přirozeným postavením je být podřízena Pánovým touhám. Proto Śrī Kṛṣṇa Arjunovi nařizoval bojovat, jako kdyby byl jeho velitelem. Každý má obětovat vše naplnění vůle Pána a zároveň konat své předepsané povinnosti bez vlastnických nároků na výsledky. Arjuna nemusel zvažovat Pánovo nařízení, musel ho pouze vykonat. Nejvyšší Pán je duše všech duší, a proto ten, kdo se neohlíží na sebe a zcela závisí na Nejvyšší Duši — jinými slovy ten, kdo si je plně vědom Kṛṣṇy — je nazýván adhyātma-cetas. Nirāśīḥ znamená, že člověk musí jednat podle pokynu svého pána, ale nemá očekávat plody své práce. Pokladník může počítat milióny pro svého zaměstnavatele, ale sám si nedělá nárok ani na jedinou minci. Každý si musí uvědomit, že nic na světě nepatří žádnému jednotlivci, ale vše patří Nejvyššímu Pánu. To je skutečný význam slova mayi (Mně). Pokud člověk jedná s takovým vědomím Kṛṣṇy, přirozeně si na nic nečiní vlastnické nároky. Toto vědomí se nazývá nirmama (nic není moje). A jestliže se někdo zdráhá vykonávat takové přísné nařízení, které nebere ohled na takzvané příbuzné, s nimiž je spojen vztahy na úrovni těla, měl by se této zdráhavosti zbavit. Tak může dosáhnout stavu vigata-jvara, kdy bude prostý horečnaté mátožnosti či letargie. Každému náleží určitý druh práce podle jeho kvalit a postavení, a jak bylo popsáno výše, všechny tyto povinnosti lze konat s vědomím Kṛṣṇy. To živou bytost povede na cestu osvobození.