3. VERS

TEXT 3

Szöveg

Tekst

śrī-bhagavān uvāca
loke ’smin dvi-vidhā niṣṭhā
purā proktā mayānagha
jñāna-yogena sāṅkhyānāṁ
karma-yogena yoginām

Szó szerinti jelentés

Synonyms

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; loke – a világban; asmin – ebben; dvi-vidhā – kétféle; niṣṭhā – hit; purā – korábban; proktā – említett; mayā – Általam; anagha – ó, bűntelen; jñāna-yogena – a tudás összekapcsoló folyamata által; sāṅkhyānām – az empirikus filozófusoké; karma-yogena – az odaadás összekapcsoló folyamata által; yoginām – a bhaktáké.

śrī-bhagavān uvāca — Guddommens Højeste Personlighed sagde; loke — i verden; asmin — i denne; dvi-vidhā — to slags; niṣṭhā — tro; purā — tidligere; proktā — blev beskrevet; mayā — af Mig; anagha — O du syndfrie; jñāna-yogena — gennem kundskabens sammenlænkende proces; sāṅkhyānām — for de empiriske filosoffer; karma-yogena — gennem hengivenhedens sammenlænkende metode; yoginām — for de hengivne.

Fordítás

Translation

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ó, bűntelen Arjuna! Már megmagyaráztam, hogy az emberek két rétege törekszik az önvaló megismerésére. Némelyek empirikus, filozófiai spekuláció útján, mások pedig az odaadó szolgálat által kívánják ezt elérni.

Guddommens Højeste Personlighed sagde: O du syndfrie Arjuna, Jeg har allerede forklaret, at to slags mennesker forsøger at erkende selvet. Nogle er tilbøjelige til at forstå selvet gennem empirisk filosofisk spekulation og andre gennem hengiven tjeneste.

Magyarázat

Purport

A második fejezet harminckilencedik versében az Úr két útról beszélt: a sāṅkhya-yogáról és a karma-yogáról vagy buddhi-yogáról. Ebben a versben ugyanezt magyarázza el sokkal érthetőbben. A sāṅkhya-yogát, vagyis a lélek és az anyag természetének elemző tanulmányozását azok végzik, akik hajlamosak a spekulációra, valamint a dolgok tapasztalati tudás és filozófia által történő megértésére. Az emberek másik rétege Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, ahogy azt a második fejezet hatvanegyedik verse megmagyarázza. Szintén a harminckilencedik versben az Úr kifejti, hogy a buddhi-yoga, vagyis a Kṛṣṇa-tudat elvei szerinti cselekvés által az ember megszabadulhat a tettek kötelékeitől, s ezenkívül e folyamat teljesen mentes minden hibától. A hatvanegyedik vers még világosabban megmagyarázza ugyanezt az elvet, miszerint a buddhi-yoga azt jelenti, hogy az ember teljesen a Legfelsőbbre (pontosabban Kṛṣṇára) bízza magát, s hogy ily módon könnyedén uralkodni tud valamennyi érzéke felett. Ezért mindkét yoga-folyamat kölcsönösen függ egymástól – az egyik a vallási, a másik a filozófiai aspektus. A vallás filozófia nélkül szentimentalizmus vagy néha fanatizmus, míg a filozófia vallás nélkül csupán elméleti spekuláció. A végső cél Kṛṣṇa, hiszen az Abszolút Igazság után őszintén kutató filozófusok végül szintén a Kṛṣṇa-tudathoz érkeznek el. A Bhagavad-gītā erről is ír. Az egész folyamat arra szolgál, hogy megértsük az önvaló valódi helyzetét a Legfelsőbbel való viszonyában. A filozófiai spekuláció közvetett folyamat, ami által az ember fokozatosan eljuthat a Kṛṣṇa-tudat szintjére, míg a másik folyamat közvetlen, s mindent közvetlenül Kṛṣṇával kapcsol össze, Kṛṣṇa-tudatban. E kettő közül a Kṛṣṇa-tudat útja a jobb, mert nem függ az érzékek filozófiai úton való megtisztításától. A Kṛṣṇa-tudat maga a tisztító folyamat, amely az odaadó szolgálat közvetlen alkalmazásával könnyű, s egyben magasztos is.

FORKLARING: I kapitel 2, vers 39, forklarede Herren to fremgangsmåder, nemlig sāṅkhya-yoga på den ene side og karma-yoga eller buddhi-yoga på den anden. I dette vers forklarer Herren det samme mere tydeligt. Sāṅkhya-yoga eller det analytiske studium af naturen af ånd og materie er emnet for personer, der er glade for at spekulere og forstå ting gennem eksperimentel viden og filosofi. Den anden gruppe af mennesker arbejder i Kṛṣṇa-bevidsthed, som det blev forklaret i vers 61 i kapitel 2. I vers 39 forklarede Herren også, at man ved at arbejde efter principperne i buddhi-yoga eller i Kṛṣṇa-bevidsthed kan blive udfriet fra bindingen til sine handlinger, og at dette er en fejlfri og risikofri metode. Det samme princip blev forklaret yderligere i vers 61: Buddhi-yoga betyder at være helt afhængig af den Højeste (eller mere konkret af Kṛṣṇa), og på den måde kan alle sanserne let blive bragt under kontrol. Begge yoga-former er derfor gensidigt afhængige af hinanden ligesom religion og filosofi. Religion uden filosofi er sentimentalisme og sommetider fanatisme, mens filosofi uden religion blot er intellektuel spekulation. Det endelige mål er Kṛṣṇa, for de filosoffer, der oprigtigt søger efter den Absolutte Sandhed, kommer også til sidst til Kṛṣṇa-bevidsthed. Dette bliver ligeledes fastslået i Bhagavad-gītā. Hele processen handler om at forstå selvets virkelige position i forhold til Oversjælen. Filosofisk spekulation er den indirekte metode, der gradvist kan lede én til Kṛṣṇa-bevidsthed, mens den anden metode går ud på at forbinde alt direkte med Kṛṣṇa i Kṛṣṇa-bevidsthed. Af disse to er den Kṛṣṇa-bevidste vej bedre, for den er ikke afhængig af, at sanserne først er blevet renset gennem en filosofisk proces. Kṛṣṇa-bevidsthed er i sig selv den rensende proces, der med den hengivne tjenestes direkte metode på samme tid er både nem og ophøjet.