28. VERS
TEXT 28
Szöveg
Texte
guṇa-karma-vibhāgayoḥ
guṇā guṇeṣu vartanta
iti matvā na sajjate
guṇa-karma-vibhāgayoḥ
guṇā guṇeṣu vartanta
iti matvā na sajjate
Szó szerinti jelentés
Synonyms
tattva-vit – az Abszolút Igazság ismerője; tu – azonban; mahā-bāho – ó, erős karú; guṇa-karma – az anyagi hatás alatt végzett munka; vibhāgayoḥ – különbségeinek; guṇāḥ – az érzékek; guṇeṣu – érzékkielégítéssel; vartante – vannak elfoglalva; iti – így; matvā – gondolkodva; na – sohasem; sajjate – ragaszkodni kezd.
tattva-vit: celui qui connaît la Vérité Absolue; tu: mais; mahā-bāho: ô Arjuna aux bras puissants; guṇa-karma: d’actes accomplis sous l’influence de la matière; vibhāgayoḥ: les différences; guṇāḥ: les sens; guṇeṣu: au plaisir des sens; vartante: sont engagés; iti: ainsi; matvā: en pensant; na: jamais; sajjate: ne s’attache.
Fordítás
Translation
Ó, erős karú! Az Abszolút Igazság ismerője nem merül el az érzékek és azok kielégítése tetteiben, mert jól látja az odaadással és a gyümölcseiért végzett munka közötti különbséget.
Ô Arjuna aux bras puissants, celui qui a connaissance de la Vérité Absolue ne se rend pas esclave des sens et du plaisir, car il connaît bien la différence entre l’acte intéressé et l’acte dévotionnel.
Magyarázat
Purport
Az Abszolút Igazság ismerője tisztában van azzal, milyen kellemetlen a helyzete az anyagi világban. Tudja, hogy szerves része az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Kṛṣṇának, s hogy helye nem az anyagi teremtésben van. Ismeri valódi önazonosságát az örökkévaló gyönyör és tudás jellemezte Legfelsőbb szerves részeként, s megérti, hogy valamiképpen az anyagi életfelfogás csapdájába esett. Létének tiszta állapotában cselekedeteit össze kell hangolnia az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa odaadó szolgálatával, ezért a Kṛṣṇa-tudatú tettekhez lát, s természetszerűleg eltávolodik az anyagi érzékek tevékenységétől, amely a körülményektől függ és ideiglenes. Tudja, hogy anyagi létének körülményei az Úr legfelsőbb irányítása alatt állnak, így aztán nem zavarják meg a különféle anyagi visszahatások, amelyeket az Úr kegyének tekint. A Śrīmad-Bhāgavatam szerint az Abszolút Igazság három arculatát (a Brahmant, a Paramātmāt és az Istenség Legfelsőbb Személyiségét) ismerő embert tattva-vitnek nevezik, mert a Legfelsőbbhez fűződő saját valódi helyzetét is ismeri.
Qui connaît la Vérité Absolue se rend parfaitement compte qu’il occupe une position inconfortable à cause de son contact avec la nature matérielle. Il sait qu’il fait partie intégrante de Kṛṣṇa, le Seigneur Suprême qui est connaissance et félicité éternelles, et réalise que sa condition naturelle n’est pas de vivre dans le monde matériel. Il comprend que pour une raison ou pour une autre, il est maintenant prisonnier de son concept matériel de l’existence. La vocation de son existence, dans son état pur, étant de dédier ses activités au service dévotionnel de la Personne Suprême, il agit dans la conscience de Kṛṣṇa et se détache par là tout naturellement des actions liées aux plaisirs des sens, contingentes et éphémères.
Il sait que ses conditions de vie dépendent du Seigneur Suprême. Il n’est donc pas troublé par les diverses circonstances de la vie et les voit d’ailleurs comme autant de manifestations de la grâce divine. Selon le Śrīmad-Bhāgavatam, celui qui connaît les trois aspects de la Vérité Absolue – le Brahman, le Paramātmā et Bhagavān, la Personne Suprême – est tattva-vit, car il connaît également sa propre position par rapport à l’Absolu.