2. VERS

TEXT 2

Szöveg

Tekstas

vyāmiśreṇeva vākyena
buddhiṁ mohayasīva me
tad ekaṁ vada niścitya
yena śreyo ’ham āpnuyām

Szó szerinti jelentés

Synonyms

vyāmiśreṇa – kétértelműekkel; iva – bizonyosan; vākyena – szavakkal; buddhim – értelmemet; mohayasi – megtéveszted; iva – bizonyosan; me – az én; tat – ezért; ekam – csak egyet; vada – kérlek, mondj meg; niścitya – megállapítva; yena – ami által; śreyaḥ – valódi haszonhoz; aham – én; āpnuyām – juthatok.

vyāmiśreṇa — dviprasmiškais; iva — tikrai; vākyena — žodžiais; buddhim — intelektą; mohayasi — Tu klaidini; iva — tikrai; me — mano; tat — todėl; ekam — vienui vieną; vada — prašau pasakyk; niścitya — apibrėžtai; yena — kurio dėka; śreyaḥ — tikrą naudą; aham — aš; āpnuyām — galiu turėti.

Fordítás

Translation

Kétértelmű utasításaid megtévesztették értelmemet. Kérlek hát, mondd meg világosan, mi a leghasznosabb számomra!

Dviprasmiški Tavo nurodymai trikdo mano intelektą. Todėl prašau aiškiai tarti, kas man geriausia?

Magyarázat

Purport

Az előző fejezet a Bhagavad-gītā bevezetéseként különféle utakat ismertetett – sāṅkhya-yoga, buddhi-yoga, az érzékek értelemmel való szabályozása, cselekvés anélkül, hogy vágynánk annak gyümölcseire –, s ezenkívül a kezdő helyzetét is leírta. Minderről azonban nem rendszerezett formában olvashattunk. A helyes cselekvés és megértés érdekében szükség van az út rendszerezettebb áttekintésére. Arjuna éppen ezért tisztázni akarta e látszólag zavaros fogalmakat, hogy bármelyik közönséges ember félreértés nélkül elfogadhassa azokat. Kṛṣṇának nem állt szándékában Arjunát a szavakkal bűvészkedve megtéveszteni, ám Arjuna nem tudott a Kṛṣṇa-tudat útjára lépni sem a tétlenség, sem a tevékeny szolgálat által. Más szóval tehát kérdésével megvilágítja a Kṛṣṇa-tudat útját minden olyan tanítvány számára, aki komolyan elhatározta, hogy megérti a Bhagavad-gītā titkát.

KOMENTARAS: Ankstesniame skyriuje, tarsi „Bhagavad-gītos“ įžangoje, aprašyti įvairūs keliai: sāṅkhya-yoga, buddhi-yoga, juslių valdymas intelektu, nesavanaudiška veikla bei neofito padėtis. Šios žinios buvo pateiktos nesusistemintos. Kad jas taikytume ir suprastume, būtini nuoseklesni jų apmatai. Todėl Arjuna stengėsi suvokti tuos, iš pažiūros painius klausimus, norėdamas, kad kiekvienas paprastas žmogus suprastų juos teisingai. Nors Kṛṣṇa ir neketino klaidinti Arjunos žodžių žaismu, Arjuna nepajėgė suvokti, kaip derėtų taikyti Kṛṣṇos sąmonės metodą – liekant pasyviu arba aktyviai veikiant. Kitaip sakant, jo klausimai paruošia kelią į Kṛṣṇos sąmonę tiems, kurie rimtai trokšta išsiaiškinti „Bhagavad-gītos“ paslaptį.