Skip to main content

2. VERS

TEXT 2

Szöveg

Texto

vyāmiśreṇeva vākyena
buddhiṁ mohayasīva me
tad ekaṁ vada niścitya
yena śreyo ’ham āpnuyām
vyāmiśreṇeva vākyena
buddhiṁ mohayasīva me
tad ekaṁ vada niścitya
yena śreyo ’ham āpnuyām

Szó szerinti jelentés

Palabra por palabra

vyāmiśreṇa – kétértelműekkel; iva – bizonyosan; vākyena – szavakkal; buddhim – értelmemet; mohayasi – megtéveszted; iva – bizonyosan; me – az én; tat – ezért; ekam – csak egyet; vada – kérlek, mondj meg; niścitya – megállapítva; yena – ami által; śreyaḥ – valódi haszonhoz; aham – én; āpnuyām – juthatok.

vyāmśreṇa — con equívocas; iva — ciertamente; vākyena — palabras; buddhim — inteligencia; mohayasi — Tú estás confundiendo; iva — ciertamente; me — mi; tat — por lo tanto; ekam — solo una; vada — por favor, di; niścitya — determinado; yena — mediante lo cual; śreyaḥ — verdadero beneficio; aham — yo; āpnuyām — pueda tener.

Fordítás

Traducción

Kétértelmű utasításaid megtévesztették értelmemet. Kérlek hát, mondd meg világosan, mi a leghasznosabb számomra!

Mi inteligencia se ha confundido con Tus ambiguas instrucciones, así que, por favor, dime en definitiva qué es lo más provechoso para mí.

Magyarázat

Significado

Az előző fejezet a Bhagavad-gītā bevezetéseként különféle utakat ismertetett  – sāṅkhya-yoga, buddhi-yoga, az érzékek értelemmel való szabályozása, cselekvés anélkül, hogy vágynánk annak gyümölcseire –, s ezenkívül a kezdő helyzetét is leírta. Minderről azonban nem rendszerezett formában olvashattunk. A helyes cselekvés és megértés érdekében szükség van az út rendszerezettebb áttekintésére. Arjuna éppen ezért tisztázni akarta e látszólag zavaros fogalmakat, hogy bármelyik közönséges ember félreértés nélkül elfogadhassa azokat. Kṛṣṇának nem állt szándékában Arjunát a szavakkal bűvészkedve megtéveszteni, ám Arjuna nem tudott a Kṛṣṇa-tudat útjára lépni sem a tétlenség, sem a tevékeny szolgálat által. Más szóval tehát kérdésével megvilágítja a Kṛṣṇa-tudat útját minden olyan tanítvány számára, aki komolyan elhatározta, hogy megérti a Bhagavad-gītā titkát.

Como un preludio al Bhagavad-gītā, en el capítulo anterior se explicaron muchos senderos diferentes, tales como el sāṅkhya-yoga, el buddhi-yoga, el control de los sentidos mediante la inteligencia, el trabajo sin deseo fruitivo y la posición del neófito. Todo ello se presentó de un modo no sistemático. Para poder actuar y llegar a comprender todo, sería necesaria una descripción más organizada. Arjuna quería, pues, aclarar estas cosas aparentemente confusas, de modo que cualquier hombre común pudiera aceptarlas sin incurrir en malas interpretaciones. Aunque Kṛṣṇa no tenía intenciones de confundir a Arjuna con juegos de palabras, Arjuna no podía entender el proceso de conciencia de Kṛṣṇa —si se trataba de inercia o de servicio activo—. En otras palabras, con sus preguntas está despejando la senda de conciencia de Kṛṣṇa para todos los estudiantes que quieran comprender realmente el misterio del Bhagavad-gītā.