1. VERS

TEXT 1

Szöveg

Tekstas

arjuna uvāca
jyāyasī cet karmaṇas te
matā buddhir janārdana
tat kiṁ karmaṇi ghore māṁ
niyojayasi keśava

Szó szerinti jelentés

Synonyms

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; jyāyasī – jobbnak; cet – ha; karmaṇaḥ – a gyümölcsöző cselekedeteknél; te – Általad; matā – gondolt; buddhiḥ – az értelem; janārdana – ó, Kṛṣṇa; tat – ezért; kim – miért; karmaṇi – tettre; ghore – szörnyű; mām – engem; niyojayasi – rábírsz; keśava – ó, Kṛṣṇa.

arjunaḥ uvāca — Arjuna tarė; jyāyasī — geriau; cet — jeigu; karmaṇaḥ — negu karminė veikla; te — Tavo; matā — nuomone; buddhiḥ — intelektas; janārdana — o Kṛṣṇa; tat — tad; kim — kodėl; karmaṇi — į veiklą; ghore — siaubingą; mām — mane; niyojayasi — Tu įtrauki; keśava — o Keśava.

Fordítás

Translation

Arjuna így szólt: Ó, Janārdana! Ó, Keśava! Miért akarod, hogy részt vegyek e szörnyű harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél?

Arjuna tarė: O Janārdana, o Keśava! Kodėl Tu nori įtraukti mane į šį siaubingą karą, jeigu intelektą vertini labiau už karminę veiklą?

Magyarázat

Purport

Az előző fejezetben az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa alapos részletességgel leírta a lélek természetét, azzal a céllal, hogy Arjunát, meghitt barátját kimentse az anyagi bánat óceánjából. A megvalósítás útjaként a buddhi-yogát, vagyis a Kṛṣṇa-tudatot ajánlotta. A Kṛṣṇa-tudatot egyesek tétlenségnek tekintik, s e félreértés következtében gyakran egy elhagyatott helyre vonulnak, hogy ott az Úr Kṛṣṇa szent nevének éneklésével teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá váljanak. A Kṛṣṇa-tudat filozófiájának elsajátítása nélkül azonban nem ajánlatos egy félreeső helyre vonulni, hogy a szent név éneklésével az ember esetleg csupán az ártatlan tömegek olcsó csodálatát vívja ki. Arjuna szintén azt hitte, hogy a Kṛṣṇa-tudat vagy buddhi-yoga (az értelem használata a lelki tudás kifejlesztésében) azt jelenti, hogy vissza kell vonulnia a tevékeny élettől, s egy magányos helyen a vezeklést és az önfegyelmezést kell gyakorolnia. Más szóval el akarta kerülni a harcot, s erre ügyesen a Kṛṣṇa-tudatot hozta fel ürügyként. Mivel azonban őszinte tanítvány volt, mestere, Kṛṣṇa előtt feltárta elméjét, s Őt kérdezte arról, melyik a legjobb módja a cselekvésnek. Válaszul az Úr Kṛṣṇa e harmadik fejezetben részletes magyarázatot ad a karma-yogáról, a Kṛṣṇa-tudatbeli cselekvésről.

KOMENTARAS: Norėdamas išgelbėti Savo artimą draugą Arjuną, skęstantį materialaus sielvarto vandenyne, Aukščiausiasis Dievo Asmuo Śrī Kṛṣṇa ankstesniame skyriuje išsamiai nusakė sielos prigimtį ir rekomendavo savęs pažinimo kelią – buddhi-yogą, t.y. Kṛṣṇos sąmonę. Kartais Kṛṣṇos sąmonė neteisingai suprantama kaip pasyvumas. Neteisingai ją supratęs žmogus dažnai pasitraukia į nuošalią vietą, kad tenai kartodamas šventąjį Viešpaties Kṛṣṇos vardą įgytų visišką Kṛṣṇos sąmonę. Tačiau neperpratus Kṛṣṇos sąmonės filosofijos, kartoti šventąjį Kṛṣṇos vardą atokioje vietoje nepatartina, taip tegalima pelnyti pigų naivios publikos garbinimą. Arjunai irgi atrodė, jog Kṛṣṇos sąmonė, t.y. buddhi-yoga, ar dvasinis žinių gilinimas intelektu – tai lyg ir aktyvaus gyvenimo atsisakymas, asketizmo praktika atokioje vietoje. Kitaip sakant, sumaniai teisindamasis Kṛṣṇos sąmone, jis norėjo išvengti kovos. Vis dėlto, kaip nuoširdus mokinys, jis apsakė dalyko esmę savo mokytojui Kṛṣṇai, prašydamas paaiškinti, kokią veiklos taktiką geriausia pasirinkti. Atsakydamas į klausimą šiame, trečiame skyriuje, Viešpats Kṛṣṇa nuodugniai paaiškino karma-yogą, t.y. veiklą įsisąmoninus Kṛṣṇą.