1. VERS

TEXT 1

Szöveg

Texto

arjuna uvāca
jyāyasī cet karmaṇas te
matā buddhir janārdana
tat kiṁ karmaṇi ghore māṁ
niyojayasi keśava

Szó szerinti jelentés

Palabra por palabra

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; jyāyasī – jobbnak; cet – ha; karmaṇaḥ – a gyümölcsöző cselekedeteknél; te – Általad; matā – gondolt; buddhiḥ – az értelem; janārdana – ó, Kṛṣṇa; tat – ezért; kim – miért; karmaṇi – tettre; ghore – szörnyű; mām – engem; niyojayasi – rábírsz; keśava – ó, Kṛṣṇa.

arjunaḥ uvāca — Arjuna dijo; jyāyasī — mejor; cet — si; karmaṇaḥ — que la acción fruitiva; te — por Ti; matā — se considera; buddhiḥ — inteligencia; janārdana — ¡oh, Kṛṣṇa!; tat — por lo tanto; kim — por qué; karmaṇi — en acción; ghore — horroroso; mām — mí; niyojayasi — haciendo que me ocupe; keśava — ¡oh, Kṛṣṇa!

Fordítás

Traducción

Arjuna így szólt: Ó, Janārdana! Ó, Keśava! Miért akarod, hogy részt vegyek e szörnyű harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél?

Arjuna dijo: ¡Oh, Janārdana!, ¡oh, Keśava!, si consideras que la inteligencia es mejor que el trabajo fruitivo, ¿por qué quieres hacerme participar en esta horrible guerra?

Magyarázat

Significado

Az előző fejezetben az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa alapos részletességgel leírta a lélek természetét, azzal a céllal, hogy Arjunát, meghitt barátját kimentse az anyagi bánat óceánjából. A megvalósítás útjaként a buddhi-yogát, vagyis a Kṛṣṇa-tudatot ajánlotta. A Kṛṣṇa-tudatot egyesek tétlenségnek tekintik, s e félreértés következtében gyakran egy elhagyatott helyre vonulnak, hogy ott az Úr Kṛṣṇa szent nevének éneklésével teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá váljanak. A Kṛṣṇa-tudat filozófiájának elsajátítása nélkül azonban nem ajánlatos egy félreeső helyre vonulni, hogy a szent név éneklésével az ember esetleg csupán az ártatlan tömegek olcsó csodálatát vívja ki. Arjuna szintén azt hitte, hogy a Kṛṣṇa-tudat vagy buddhi-yoga (az értelem használata a lelki tudás kifejlesztésében) azt jelenti, hogy vissza kell vonulnia a tevékeny élettől, s egy magányos helyen a vezeklést és az önfegyelmezést kell gyakorolnia. Más szóval el akarta kerülni a harcot, s erre ügyesen a Kṛṣṇa-tudatot hozta fel ürügyként. Mivel azonban őszinte tanítvány volt, mestere, Kṛṣṇa előtt feltárta elméjét, s Őt kérdezte arról, melyik a legjobb módja a cselekvésnek. Válaszul az Úr Kṛṣṇa e harmadik fejezetben részletes magyarázatot ad a karma-yogáról, a Kṛṣṇa-tudatbeli cselekvésről.

En el capítulo anterior, la Suprema Personalidad de Dios, Śrī Kṛṣṇa, ha descrito muy minuciosamente la constitución del alma, con miras a salvar a Su íntimo amigo Arjuna del océano de la aflicción material. Y se ha recomendado el sendero de la comprensión cabal, buddhi-yoga, o el cultivo de conciencia de Kṛṣṇa. Algunas veces se cree erróneamente que el proceso de conciencia de Kṛṣṇa es inercia, y a menudo aquel que así lo cree se retira a un lugar solitario, para volverse plenamente consciente de Kṛṣṇa mediante el canto del santo nombre del Señor Kṛṣṇa. Mas, si no se está adiestrado en la filosofía del proceso de conciencia de Kṛṣṇa, no es recomendable ir a cantar el santo nombre de Kṛṣṇa en un lugar apartado, en el que es probable que uno solo obtenga la adoración fácil de un público inocente. Arjuna también creyó que el proceso de conciencia de Kṛṣṇa, o buddhi-yoga, o la inteligencia aplicada al adelanto espiritual del conocimiento, era algo así como el retirarse de la vida activa y dedicarse a la práctica de penitencias y austeridades en un lugar apartado. En otras palabras, usando como excusa el proceso de conciencia de Kṛṣṇa, estaba tratando hábilmente de evitar el tener que pelear. Pero, como era un alumno sincero, le planteó el asunto a su maestro, y le preguntó a Kṛṣṇa cuál era la mejor manera de obrar. En respuesta a eso, en este tercer capítulo el Señor Kṛṣṇa explicó minuciosamente el karma-yoga, o el trabajo con conciencia de Kṛṣṇa.