1. VERS

TEXT 1

Szöveg

Tekst

arjuna uvāca
jyāyasī cet karmaṇas te
matā buddhir janārdana
tat kiṁ karmaṇi ghore māṁ
niyojayasi keśava

Szó szerinti jelentés

Synonyms

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; jyāyasī – jobbnak; cet – ha; karmaṇaḥ – a gyümölcsöző cselekedeteknél; te – Általad; matā – gondolt; buddhiḥ – az értelem; janārdana – ó, Kṛṣṇa; tat – ezért; kim – miért; karmaṇi – tettre; ghore – szörnyű; mām – engem; niyojayasi – rábírsz; keśava – ó, Kṛṣṇa.

arjunaḥ uvāca — Arjuna sagde; jyāyasī — bedre; cet — hvis; karmaṇaḥ — end frugtstræbende handling; te — af Dig; matā — anses for; buddhiḥ — intelligens; janārdana — O Kṛṣṇa; tat — derfor; kim — hvorfor; karmaṇi — i handling; ghore — grufuld; mām — mig; niyojayasi — Du engagerer; keśava — O Kṛṣṇa.

Fordítás

Translation

Arjuna így szólt: Ó, Janārdana! Ó, Keśava! Miért akarod, hogy részt vegyek e szörnyű harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél?

Arjuna sagde: O Janārdana, O Keśava, hvorfor vil Du inddrage mig i denne grufulde krig, hvis Du mener, at intelligens er bedre end frugtstræbende arbejde?

Magyarázat

Purport

Az előző fejezetben az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa alapos részletességgel leírta a lélek természetét, azzal a céllal, hogy Arjunát, meghitt barátját kimentse az anyagi bánat óceánjából. A megvalósítás útjaként a buddhi-yogát, vagyis a Kṛṣṇa-tudatot ajánlotta. A Kṛṣṇa-tudatot egyesek tétlenségnek tekintik, s e félreértés következtében gyakran egy elhagyatott helyre vonulnak, hogy ott az Úr Kṛṣṇa szent nevének éneklésével teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá váljanak. A Kṛṣṇa-tudat filozófiájának elsajátítása nélkül azonban nem ajánlatos egy félreeső helyre vonulni, hogy a szent név éneklésével az ember esetleg csupán az ártatlan tömegek olcsó csodálatát vívja ki. Arjuna szintén azt hitte, hogy a Kṛṣṇa-tudat vagy buddhi-yoga (az értelem használata a lelki tudás kifejlesztésében) azt jelenti, hogy vissza kell vonulnia a tevékeny élettől, s egy magányos helyen a vezeklést és az önfegyelmezést kell gyakorolnia. Más szóval el akarta kerülni a harcot, s erre ügyesen a Kṛṣṇa-tudatot hozta fel ürügyként. Mivel azonban őszinte tanítvány volt, mestere, Kṛṣṇa előtt feltárta elméjét, s Őt kérdezte arról, melyik a legjobb módja a cselekvésnek. Válaszul az Úr Kṛṣṇa e harmadik fejezetben részletes magyarázatot ad a karma-yogáról, a Kṛṣṇa-tudatbeli cselekvésről.

FORKLARING: I det foregående kapitel beskrev Guddommens Højeste Personlighed, Śrī Kṛṣṇa, udførligt sjælens natur for at udfri Sin fortrolige ven Arjuna fra et hav af materiel sorg. Han anbefalede også vejen til erkendelse: buddhi-yoga eller Kṛṣṇa-bevidsthed. Nogle gange bliver Kṛṣṇa-bevidsthed forvekslet med uvirksomhed, og de, der fejlagtigt tror dette, trækker sig ofte tilbage til et isoleret sted for at blive helt Kṛṣṇa- bevidste ved at recitere Herren Kṛṣṇas hellige navn. Men hvis man ikke er uddannet i Kṛṣṇa-bevidst filosofi, er det ikke tilrådeligt at meditere på Kṛṣṇas hellige navn på et tilbagetrukket sted, hvor ens eneste belønning er billig beundring fra uskyldige mennesker. Arjuna havde også den idé, at Kṛṣṇa-bevidsthed eller buddhi-yoga, dvs. intelligens i åndeligt fremskridt i viden, var noget i retning af at trække sig tilbage fra et aktivt liv for at udføre bodsøvelse og askese på et tilbagetrukket sted. Med andre ord forsøgte han behændigt at undgå at skulle kæmpe ved at bruge Kṛṣṇa-bevidsthed som undskyldning. Som den seriøse elev han var, fremlagde han dog sagen for sin lærer ved at spørge Kṛṣṇa om, hvad der var det bedste for ham at gøre. Som svar beskrev Herren Kṛṣṇa udførligt karma-yoga eller handling i Kṛṣṇa-bevidsthed her i kapitel 3.